Inkább 1.0 (Andy Moor – Zero Point One)

Az angol Andrew Beardmore 2000-es működése óta idén végre-valahára kijött első szerzői albumával. Saját bevallása szerint is pepecselős, önkritikus Andy Moor nehezen zár le egy-egy számot, csak is akkor ereszti őket szabadon, ha már neki is maradéktalanul tetszik. Követendő hozzáállás, és ez többnyire érzékelhető a Zero Point One-on is.


Andy nem sajnálta az anyagot a lemezről, 18 számot passzírozott fel rá, és olyan személyeket kért fel segítségül, mint például a Winter Kills-ből ismerős Meredith Calls, Betsie Larkin, Ashley Wallbridge, Orkidea, Carrie Skipper vagy Sue McLaren. A végeredmény egy igen kellemes, Andy sajátos hangzását hűen tükröző album lett. Jó pár dal elnyerte tetszésemet, ilyen pl.: a szolid zúzós résszel rendelkező Ordinary

TUDTAD? Andy Moor-t 2007 decemberében Grammy díjra is jelölték a Delerium Angelicus című számából elkövetett remixéért.

People, a csodás éneket tartalmazó Love Again, a remek szintetizátort használó Trespass vagy a hamisítatlan Andy Moor jellegzetességekkel teleszőtt Story of My Life. Az Ashley Wallbridge albumon is feltűnő World to Turn ezúttal lassú változatban kapott helyet a lemezen; itt hívnám fel a figyelmet a korong egyik nagy előnyére, hogy bár sok szám szerepel rajta, a hangzásvilág mégis változatos tud maradni, szépen váltogatják egymást a lassú, elvontabb, elborult és a pergősebb, klubosabb dalok. Sláger is akad, hisz az In Your Arms már kislemezen is megjelent, és Armin már a kissé furcsa című K Ta nótát is felemelte. Érdekes, hogy míg előbbi az A State of Trance 2012-n kapott helyett, addig az utóbbi a Universal Chapter 6-ra került rá.


Az "In Your Arms" videoklipje
Nem sok rosszat lehet írni erről az albumról, legfeljebb azt, hogy minden kiválósága ellenére hiányzik az a bizonyos isteni szikra, ami az élre tolná ezt az anyagot. Pedig Andy Moor-ban ott van benne, a lemezbe fektetett munka is érződik, de az az elementális erő most valahogy elmaradt. Ettől függetlenül erősen ajánlott a trance-et kedvelőknek (végre nincs sehol semmi house, meg dubstep), hisz még így is az év egyik legjobb szerzői albumával van dolgunk. Ez pedig már önmagában is elég kell, hogy legyen, nem?

1. Atmospherica
2. November Morning
3. Please Forgive Me (feat. Nicole McKenna)
4. Undeserved (feat. Meredith Call)
5. Ordinary People (with Daniel Paul Davis)
6. World To Turn (with Ashley Wallbridge feat. Gabriela)
7. Love Again (with Betsie Larkin)
8. Elysian Fields (feat. Carrie Skipper)
9. Trespass (feat. Sue McLaren)
10. Leave Your World Behind (feat. Hysteria)
11. In Your Arms (feat. Jessica Sweetman)
12. Orbithing (with Orkidea)
13. Tora’s Angel (feat. Carrie Skipper)
14. Story Of My Life (feat. Carrie Skipper)
15. Don’t Sound The Alarm (feat. Jeza)
16. K Ta
17. Time Will Tell (feat. Stine Grove)
18. Turning Me On (feat. Slimmie)