Vissza a főoldalra

June 2026

Pactolous 2026. aug. 12., sze 20:00 42 0

Zene / Mozi / Könyv

progresszív progressive trance uplifting klasszikus mix szett válogatás

A június hozott pár meglepetést dupla szereplésekkel, nagy visszatérésekkel, sőt, egyesek már azzal is megörvendeztettek, hogy újra minőségi muzsikát hallhattam tőlük; ismét egy jó hónapot zártunk trance ügyileg.

A Goodboys számomra a Piece of Your Heart után nem mutatott élvezhetőt (az viszont annyira tetszett, hogy Projeckt barátommal együtt remixet is készítettünk belőle), Korolova pedig csak kevésszer több alkalommal adott okot örömre, kettejük közös száma viszont, a The Present kifejezetten kellemesre sikerült. Nagyszerű, régies basszusok, majdnem popos alap és ízléses szintik vezetgetik a dalt. Azt sem gondoltam volna, hogy egy régi house klasszikusból lehet egy értelmes és indokolt remixet készíteni 2026-ban, de az Above & Beyondnak sikerült. Először persze húztam a számat, hogy mégis mi a hőkupolás, makrancos lófrancért kell Axwell Feel the Vibe-ját feldolgozni, pláne úgy, hogy nem is remixként jegyzik, hanem, mint a Blue Monday esetében a saját nevükre írták. Könyörgöm, még az ének sample is ugyanaz! Ezt leszámítva szépen trance-esítették a nótát, meghagyva jó sok elemet belőle, de mégis Above & Beyondra hajazóan szól. Egy finom progresszív Protoculture nóta után egy potenciális nagy kedvenc jön, Steve Brian és talkofthetown Iguana Party című száma. Akkordok terén erősen hajaz a 2019-ben megjelent All Inre, amit Jaytech, Fatum, Judah és Genix hozott össze (és imádom), viszont új szintikkel és puhább alapokkal sikerült strandosabbra varázsolni.

Fonzerelli az első visszatérő, kinek nevével már elég rég találkoztam (vagy csak nem rémlik annyira), az Immersive egy igen minőségi tétel tőle, még ha slágerré nem is válik soha. Ahogy írtam, lesznek duplázók, végül nem hagytam ki Above & Beyond másik megjelenését sem, a Major Dropot. Őszinte leszek, egyáltalán nem tetszett első hallásra ez a dal. Volt már pár ilyen kislemeze a triónak: keménykedős az elején, dallamos a kiállás, aztán még nagyobb keménykedés, semmi ének és úgy felejthető az egész, ahogy van. Aztán odafigyeltem a harmóniaváltásokra a kiállásban. Majd elkezdtem ízlelgetni a dropot, ami végül nem is annyira brutális, a basszus pedig érdekes irányokba mászik el. Tény, hogy még mindig kicsit üresnek érzem, feldíszíthették volna jobban, de egyáltalán nem olyan lélektelen, mint a korábbi, hasonló felfogásban megírt számaik (A.I., Angry JP8, Projection). Sokadik Anjunabeats 17-ről lemászott darabként Darren Tate A Child of the Times című dala érkezik. Hangszerelésében teljes, kerek egészet alkot, érdekesek a számomra teljesen idegen nyelven elhangzó kántálások, énekek.

A három számos, múltba merengős blokk első képviselője Kyau & Albert duója In Gray-jel kiegészülve, tőlük a Sleeping Lions jön, 2016-ból. Már akkor is kicsit szokatlannak számított a német párostól ez a furcsa felépítésű szám, de még most sem nagyon tudok hasonlót felemlegetni. Az ének kicsit indie-pop jellegű, a szövegek furcsák, a szintik nem kapcsolódnak a refrénhez, hanem új témát játszanak… Visszafogottan merész, de még mindig zseniális! Nehéz a 20 évessé váló daloknál kikerülni azt, hogy ne valamelyik akkor megjelent, legendás státuszba került mixlemezről jöjjenek ide, és ez most sem sikerült. A.M. (valamint a nem feltüntetett Tiff Lacey) és az Arise, Hammer & Funabashi remixében egy igazi trance alaptétel. Emlékszem, amikor először meghallottam Tiesto In Search of Sunrise 5 mixlemezén, leszedte a fejem és napokig nem találtam meg: ilyet lehet? Imádom, ahogy szól, azokat a tipikusnak nevezhető morgó basszusokat, a sodrását, a csodás, több dallamot is játszó szintiket, a kattogós dobalapot, az éneket… 10/10! A nosztalgiajárat utolsó állomása ismét 2016-ban van, egy olyan Gouryella szám, ami ténylegesen új volt (nem korábbi System F dal újraértelmezése), ismételten csodás, ráadásul egyértelműen jelezte, hogy Ferry (immáron Tiesto nélküli) aliasa feltámadt és nem csak egy egyszeri fellángolás volt. A Neba érzésem szerint mégsem lett akkora durranás, mint az Anahera, pedig szerintem minőségben simán felér hozzá.

A múltból visszaérkezve a jelenbe egy DIM3NSION remix lep meg minket Caleb Golston Gate of Heracles című számából. A megrökönyödés számomra onnan jött, hogy DIM3NSION az utóbbi időben nálam inkább mellélőtt, mint bele a célba, de ez itt kérem szépen igencsak finom. Az alapja kellően mérges, de mégsem technós, a melódiák jófélék és nem igazán hallok semmi olyat, amit megváltoztatnék rajta. LostLegend kellemes Hadalja után egy újabb nagyszabású és szuper John O’Callaghan szám jön, amihez betársult még Sue McLaren és Paul Skelton is. A Signs előtt szerintem fényes jövő áll, csodás uplifting szám! Ázsiából látogatott meg a Fros7novA és JINGYAN által jegyzett The Last Odyssey, ami magán viseli a távol keleti uplifting trance tipikus jegyeit; hozzáteszem, ezt jó értelemben mondom! Erős, karakteres szintik, egyedi melódiák (enyhe JRPG beütés), pazar megszólalás! Skyvol és EDU BRAVO külön-külön is érdekes melódiájú számokat komponálnak, együtt is összejött nekik: az Origin & Destination egy szépséges, ereszkedő dallammal (line cliché) simogatja lelkünket. A visszatérők közé sorolom a japán mestert, Nhatót, bár azért meg kell hagyni, az itt szereplő Relic még nem annyira agyrobbantós, mint a kedvenc számaim tőle, viszont még így is kifejezetten masszív.

XiJaro & Pitch szinte minden számával kibérli magának a toplistás helyeket, pár haloványabb tétel után a Saiyai megint egy erős darab lett tőlük. Roman Messer alkotásai hol tetszenek, hol nagyon nem, de a Here & Now (ami egyben a Suanda 550 Anthemje, azaz a Suanda Music rádióműsorának, jubileumi, 550. részének hivatalos himnusza is) egyszerű, de nagyszerű. Erőteljes a hangszerelés, megjegyezhetők a dallamok; ennél több ritkán kell! Az Alternate High kedves hangulatú Your Destinationje után megint DIM3NSION jön, és ismét remixszel, a Northern Project In the Darkness című dalát dolgozta át, ezúttal viszont a régi stílusában. Nincs keménykedés, csak eufórikus és szépséges melódiák és karakteres szintetizátorok! Június legjobbjának Peter Steele és a Factor B dalokból ismerős Theia kollaborációját, a Fade Into You-t választottam. Itt kérem szépen, minden rendben van! Tankönyvi uplifting trance, csodás énekkel és megjegyezhető dallamokkal. Nem tűnik nehéznek, de másoknak sokszor még ez sem jön össze… A zárásra pedig egy bingókártyán nem szereplő páros jelentkezett be, a két olasz fenegyerek, Giuseppe Ottaviani és Mauro Picotto. Az Ibiza Dream nem hibátlan: szellemes a fődallam, de kicsit sokszor ismétlődik és a Mauro Picotto nosztalgia is erősen jelen van a dobokban, a basszusokban. De nem érdekel, akár át lettem vágva, akár nem, működik!

Nagyon szépen köszönöm, ha idáig eljutottál és meghallgatod a mixet! A többit megtalálod a Mixcloud oldalamon, illetve lentebb belinkelem az ideieket.

01. Goodboys, Korolova - The Present (Extended Mix)

02. Above & Beyond - Feel the Vibe (Extended Mix)

03. Protoculture - Frequent Flyers (Extended Mix)

04. Steve Brian X talkofthetown - Iguana Party (Extended Mix)

05. Fonzerelli - Immersive (Extended)

06. Above & Beyond - Major Drop (Extended Mix)

07. Darren Tate - A Child of the Times (Extended Mix)

08. TIME TRAVEL // Kyau & Albert feat. In Gray - Sleeping Lions (Original Mix) // 10 YEARS OLD CLASSIC

09. TIME TRAVEL // A.M. - Arise (Hammer & Funabashi Remix) // 20 YEARS OLD CLASSIC

10. TIME TRAVEL // Gouryella - Neba (Original Mix) // 10 YEARS OLD CLASSIC

11. Caleb Golston - Gate of Heracles (DIM3NSION Remix)

12. LostLegend - Hadal (Original Mix)