Vélemények, zenék, hírek, kritikák, értékelések
Rally sofőrként kerülgetem a szokásos közhely-bójákat és közben próbálok nem azon lamentálni, hogy tíz év mennyire hosszú idő, de nem nagyon megy.
BővebbenRie fu egy olyan előadóművész, aki igazán megérdemelné, hogy többször írjak róla.
BővebbenAz nem létezik, hogy 2013 hat évvel ezelőtt volt! Nem, nem, a matematika téved, az idő rosszul telik, az Univerzum megbolondult! Pedig így van, Dido legutóbbi albuma akkor jött ki, mégsem érzem az eltelt időt (lehet le kéne jönni a könnyű drogokról?).
BővebbenA feldarabolt albumok időszakát éljük, legalábbis a trance világában most mindennél jobban érezhető ez.
BővebbenFigyelem! Vallomás, már a bevezetőben! A Disturbed zenekar sosem tartozott a kedvenceim közé, ugyanakkor előkelő helyet foglalnak el a számomra kedves bandák között.
BővebbenEgyszerűen nem bírok ezzel az év végi dömpinggel! Komolyan mondom, úgy érik egymást az albumok, mintha ismét 2010-2011 lenne! Kénytelen vagyok egy cikkbe legalább kettőt is besűríteni, máskülönben sosem érem utol magamat! És akkor mennyi csúszik át a jövő évre, igen, nyugodtan lehet engem sajnálni, köszönöm! De félre bú és bánat, pillantásainkat és hallószerveinket állítsuk be inkább Stoneface & Terminal és Paul Van Dyk új lemezeire.
BővebbenAzt vettem észre magamon, hogy egyre több cseh export terméket kedvelek.
BővebbenMielőtt belekezdenék én itt bármibe is: aki magát trance szerető egyénnek vallja és nem ismeri Ronski Speed nevét, az sürgősen vonuljon el Tibetbe szerzetesnek! Az ember legalább akkora nagy öregje a műfajnak, mint Armin Van Buuren (volt), Solarstone, Giuseppe Ottaviani vagy John O'Callaghan.
BővebbenRichard Durand hat éve nem adott ki szerzői nagylemezt.
BővebbenJelentősen megváltozott elvárásokkal kezdtem neki Markus Schulz új lemezének.
BővebbenCosmo Kid, The Astronaut, Plastic Boy, The Gift, Absolute, Magnetical, Solar Factor és még sorolhatnám a neveket addig, míg meg nem lesz a bevezetőnyi 4-5 sor.
BővebbenAz aktuális Ákos kiadványról cikket írnom egyszerre öröm és kihívás, hiszen mégis csak az egyik kedvenc előadóm egy új alkotásáról van szó, másrészről viszont ki kell emelnem az erényeket és a hiányosságokat.
BővebbenEgy hatalmas bocsánatkéréssel tartozom mindenkinek! Szóval tessék: mea maxima culpa, sorry, gomenasai, schuldigum, stb.
BővebbenKevés közhelyesebb kezdést tudok elképzelni annál, mint amivel most is tervezek nyitni, de sajnos nem jut más eszembe: nehéz helyzetben vagyok! A szlovák Driftmoon második albuma ugyanis dicséretes alkotás, bár a koncepció sajnos már nem egyedi, igaz, még nincs is kiaknázva teljesen.
BővebbenVannak olyan nevek, amelyek nem szorulnak bemutatásra.
Bővebben