Vélemények, zenék, hírek, kritikák, értékelések
Vélemények, zenék, hírek, kritikák, értékelések
Ez a megátalkodott Covid-19 egészen fenékbe erőszakolta a 2020-as évünket minden téren és hol van még a vége? Ha valami aprócska jó is kisülhet ebből a bizarr helyzetből az maximum a kreatív energiák újbóli fellendülése lehet.
BővebbenCsúfondáros helyzet az, amikor a magasra felsrófolt elvárások elveszik a zene önmagában való élvezetét.
BővebbenTudom, áprilisban nem volt semmi.
BővebbenTudom, tudom, előző kritikámat is azzal kezdtem, hogy mennyire le vagyok maradva zeneügyileg (és akkor még a novemberben megjelent Lindemann lemezt csak a héten hallgattam meg), de igyekszem, eskü! Most például rögtön négy albumról is értekezem kicsit rövidebben, főképp azért, mert semmiképp sem akartam szótlanul elmenni mellettük.
BővebbenAly & Fila két meghatározó alakja a trance stílusnak, saját, erősen szubjektív véleményem szerint viszont inkább a különálló, kislemezes dalokban erősek (meg persze a remixek kivitelezésében), azokban viszont nagyon.
BővebbenVisszatartani nem csak a vizelési ingert, de egy új dalt sem kellemes érzés, már csak azért sem, mert a lehető leghamarabb megmutatná az ember mindenkinek, mit hozott össze.
BővebbenEljött az év vége, a trance albumok pedig úgy röpködnek befelé a zárt ablakon, mint ha MZ/X küldené őket.
BővebbenA zenében azt (is) szeretem, hogy univerzális.
BővebbenA zeneszerzés lehet egyszemélyes vagy csapatos munka, de mindenképpen izolált folyamat, amibe a közönség inkább csak utólag tekinthet bele mondjuk werkfilmek formájában.
BővebbenMinden zenei stílusnak megvannak azon alkotói, akik nincsenek túltolva a hírekben, a közösségi médiában vagy éppen a rádiós műsorokban.
BővebbenEgyes trance producerek már ráálltak arra a módszerre, hogy 2-3 évente szerzői lemezt adnak ki, de másoknak sajnos nem adatik meg ez a lehetőség.
BővebbenEgyszerűen nem bírok ezzel az év végi dömpinggel! Komolyan mondom, úgy érik egymást az albumok, mintha ismét 2010-2011 lenne! Kénytelen vagyok egy cikkbe legalább kettőt is besűríteni, máskülönben sosem érem utol magamat! És akkor mennyi csúszik át a jövő évre, igen, nyugodtan lehet engem sajnálni, köszönöm! De félre bú és bánat, pillantásainkat és hallószerveinket állítsuk be inkább Stoneface & Terminal és Paul Van Dyk új lemezeire.
BővebbenAzt vettem észre magamon, hogy egyre több cseh export terméket kedvelek.
BővebbenRichard Durand hat éve nem adott ki szerzői nagylemezt.
BővebbenKevés közhelyesebb kezdést tudok elképzelni annál, mint amivel most is tervezek nyitni, de sajnos nem jut más eszembe: nehéz helyzetben vagyok! A szlovák Driftmoon második albuma ugyanis dicséretes alkotás, bár a koncepció sajnos már nem egyedi, igaz, még nincs is kiaknázva teljesen.
Bővebben