Már nagyon régóta kívánlak. Napok óta csak te jársz a fejemben. Hiányzik az a jól ismert érzés, az együtt töltött forró, nyári éjszakák.

De most végre itt vagy velem. Nem bírok magammal, rögtön a lényegre térek. Kezemmel gyengéden megérintelek, majd lassan, érzékien körbejártatom nyelvem a testeden. Felülről lefelé haladok, ahogy mindig is szoktam. Most nem vagyok mohó. Gyengéd vagyok és türelmes. Ki akarok használni minden veled töltött percet.

Megállok egy pillanatra. Becsukom a szemem. Érezni akarlak, élvezni akarom émelyítően édes ízedet. Csak rád akarok figyelni. Tudom, hogy neked is jó. Te is rám vártál. Mintegy üvegkoporsóba zárva vártad a pillanatot, hogy megérintselek, hogy nyelvemmel felfedezzem tested. Megborzongok. Olyan régóta kívánlak már, hogy az érzés felemelőbb, mint eddig bármikor. Lassan szopogatlak, nyelvem minden porcikádig eljut. Tudom, hogy mindketten csak ezt akartuk. Az élvezet a tetőfokára hág, kiver a víz. Tudom, hogy hamarosan vége, ezért lassabbra fogom a tempót…



És akkor lecsöppensz a vadiúj fehér ruhámra, én, pedig arra gondolok, hogy lehet, hogy mégsem kellett volna állásinterjú előtt fagyit ennem?