(címtelen vers)
Anita
2008. máj. 27., kedd 17:15
3516
0
Újrakezdődik a nap,
És meglátod magadat
Egy összetört tükörben...
Szétszaggat a fájdalom,
Engednél, de nem hagyom...
Sírsz, tombolsz, majd elveszel.
Újjászületik a lelked,
Félelem kavarog benned
És nem érted, miért történt...
Új esélyt kapsz tisztán látni,
Nagyobb jóért feláldozni,
S többé nem félni a halált...
Újrakezdődik a nap,
És meglátod magadat
Egy összetört tükörben...
Szétszaggat a fájdalom,
Engednél, de nem hagyom...
Sírsz, tombolsz, majd elveszel.
Újjászületik a lelked,
Félelem kavarog benned
És nem érted, miért történt...
Új esélyt kapsz tisztán látni,
Nagyobb jóért feláldozni,
S többé nem félni a halált...
Hozzászólások
Régi hozzászólások
Alanis Morissette 'Not as we' című számára íródott, tessék melléhallgatni. (és ezt csak azért most írom, mert most jutott eszembe :D; mivel az album, amin a szám van, az elmúlt napokban jelent meg.) Ha pedig vki a House-rész drámáját is ismeri mellé, amiben a szám először szerepelt, annak külön pacsi ;)
:)Pont emiatt tetszik.
köszi :) pedig nem is mostani, csak most jutottam el odaáig h felrakom. a "töménység" meg... hát jah. nem szokványos az biztos, de én ezt szeretem :)
Igen, én is pont azt figyeltem. Hasonló hangulat. Nagyon szép.Hogy tudsz belepréselni ennyi érzelmet 12 rövidke sorba?:)Ez nekem sose menne.
Majdnem közvetlen Adri írása után most ez a vers... sebaj, ilyen hangulatok is kellenek :) Amúgy jó, mint mindig!