Mobil Suit Gundam: Universal Century

Írta Papa Dátum 2020-10-22 20:32 Hozzászólás 0 Olvasta 670 | Rovat: Anime / Sorozat / Film »

Miután sikeresen megnéztem az első és legnagyobb Gundam univerzumot (három van belőle, nem számítva a teljesen különálló mellékhajtásokat), úgy gondoltam írok róla egy kis összefoglalót, mert tudom, hogy mindenkinek csak ez hiányzik az életéből. Tudom, tudom, nagyon rendes vagyok.

Előszó: Csak amolyan érdekesség, vagy mondhatni tisztázás végett, gondoltam leírom, hogy minden Gundam egy Mobil Suit, de nem minden Mobil Suit Gundam. Ez a klasszikus összefüggés ide passzoló változata.

Mobil Suit Gundam 0079

Az első, az ős, az 1979-es bemutatásakor elég nagyot bukó sorozat, amit végül a 80-ban megjelent modellek röpítettek a megérdemelt magasságokba és adtak lehetőséget arra, hogy a készítők megreformálják ezt az egész mecha műfajt és letegyenek néhány alapot, amit a mai napig is használnak. Nem csoda, hiszen sokan a mai animátorok/rendezők/írók közül épp a Gundam-on nőttek fel. De mit tud maga a sorozat? Vannak jó és rossz pontjai is.

Kifejezetten jó, hogy a klisés tini főhős esetében meglehetősen jól ábrázolják a PTSD-t, majdnem megrokkan szellemileg a tehertől, hogy folyamatosan élet-halál küzdelmet kell vívnia és bizony nem egy alkalommal brutálisan meg kell ölnie embertársait. Az is meglepő, hogy akadnak benne olyan történések, amik minden emberi idősíkban háborús bűncselekménynek számítanak. Talán az emberek nem erre számítottak, amikor egy újabb robotos animébe kezdtek.

Az animáció mára nyilván megkopott, hiszen nálam is jóval öregebb, de ettől függetlenül nem volt rá panaszom, teljesen elfogadható és jó látni, hogy a Mobil Suit-ok mozgásának ábrázolása miként került évtizedekkel később más, általam kedvelt mecha-s animékbe. A történet alapvetően jó, a lezárás működik, van vége, csak folytatható módon. A fő ellenlábas, Char, pedig abszolút kimagaslik a szereplők közül és megérdemelten lett közönségkedvenc. Ha az lett. Nem tudom. Nekem csillagos ötös.

Azonban a főhős, Amuro... hát nem rossz, de nem is igazán üttörő, a már említett PTSD-t leszámítva. Igazából a legnagyobb gondom vele, hogy rengetegszer lesz a neve kiabálva. Nem viccelek, vannak olyan alkalmak, amikor a következő hangzik el: Amuro! Amuro, hallasz? Amuro? Amuro! AMURO! Lehetett volna a sorozat címe Amuro is, mert a végére már herótom lett belőle.

A másik negatívum pedig, szerintem, maga az Egy Éves Háború. A történet szerint minden egy év alatt zajlik és tudom, sci-fi, ezért el kell nézni ezt-azt, el kell fogadni, hogy nem hétköznapian valóságos, de come on, ahogy a részeg belga mondaná! Annyi nyersanyag, űrhajó, Mobil Suit, prototípus, emberélet és még ki tudja micsoda veszik oda, hogy az már komikus. Egy ekkora háborút, szerintem, nagy hiba volt egy évesnek beállítani. Ha tíz évig tartott volna, akkor jobban működne az egész.

Ettől eltekintve kellemes sorozat a MSG és tényleg tudom ajánlani azoknak, akik rajonganak egy műfajért, amit ez is segített megteremteni.



[1] [2] [3] [4] (4/1)


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!