Üdvözlet olvasók és írópalánták!
részletek itt
Mit szeretnél olvasni? Humoros írásokat idétlen hírekrõl, esetleg komolyakat komolyakról? Verseket? Novellákat? Sport ihlette írásokat? Album/film/játék/egyéb kritikákat? Netán reagálni is szeretnél rájuk? Itt a helyed!
Esetleg neked is van valami szösszeneted, amit meg akarsz osztani másokkal is? Itt a helyed!
Vagy kíváncsi vagy az egyik cikkíró/tulajdonos, Pactolous dalaira? Kedveled az elektronikus zenéket? Esetleg még dalszövegeket is írsz, amiket kipróbálnál dal formában is? Itt a helyed!
Az írásokat és reagálásokat erre az e-mail címre várjuk: info[kukac]pactolous.netkey.hu
Igen, direkt van így írva, ezen ne akadjon fel senki, csak cserélje le a [kukac]-ot egy @ jelre, köszönjük :)
Amennyiben más oldalon is szeretnétek megjelentetni írásainkat, kérjük, azokat csak az írók nevének feltüntetésével tegyétek. Megértéseteket köszönjük!Citromail-esek FIGYELEM! Tõletek hibásan kapom meg az írásokat, a Citromail hibája miatt. Így kérlek benneteket, vagy küldjétek el õket egy másik e-mail címrõl, vagy ide címezzétek õket:
kollerzene[kukac]gmail.com
Danke!
Fenn vagyunk már Facebook-on is, csatlakozz hozzánk, és értesülj mindig egybõl az új írásokról!Kellemes kalandozást a honlapon!
Cikkek
Keresve sem találhatnék jobb dolgot a hír rovat leporolására, mint az Avatar: The Last Airbender folytatásának bejelentését. Gatyát felkötni, ez nagy királyság lesz!
Bár fõleg animeimádó vagyok, éppen ezért furcsa volt, amikor elõször láttam japán színészeket egy sorozatban. Eddig csak a seiyuu-kat, vagyis a szinkronhangokat ismertem, akiket ugye több animeszereplõ hangjaként is hallgathattam és olvadozhattam rajtuk. A japán élõszereplõs sorozatok egy teljesen új világot nyitottak meg elõttem.
Jesszus, de régen jegyeztem be valamit ebbe a rovatba. Úgy tûnik ez van, ha az ember minden idejét animék nézésével tölti. Most viszont legalább van bõven mirõl írni. Adós vagyok egy istentelenül király oldal bemutatásával és ajánlásával, valamint két új anime is elindult az elmúlt héten, s mindkettõ kötelezõ kategóriába esik.
Van egy-két olyan dal a világon, amibe kvázi szerelmes vagyok, annyira imádom õket. Ilyen például a Depeche Mode-tól a Higher Love vagy mondjuk Jan Hammer Crockett’s Theme-je. Aztán vannak olyan elõadók, akiket már vagy harmincszor elhívtam volna randira, a leánykérésrõl nem is beszélve. Katie Melua negyedik albumával beállt ezen elõadók sorába.
„Kiszívom a véredet!” ordította a szúnyog, majd minden erejét összeszedve, öngyilkos hajlamtól vezérelve, hõsünkre vetette magát.
Mostanában elég sok dologról megfeledkezem, hiába, az öregedés, meg a stressz… Így történhetett az is, hogy teljesen elfelejtettem, hogy Ayumi Hamasaki Next Level címû albuma már egy éves, tehát itt az ideje a következõnek. És valóban, a Rock ’N’ Roll Circus befutott, kérdés az, hogy olcsó, vidéki, vagy igényes, városi cirkusz sült ki végeredményben.
A brit készítõk tudhattak valamit, amikor ezt, az igencsak elhasznált és sokszor látott séma alapján készített filmet 3D-ben adták ki. Mert valljuk be, a Dirty Dancingen és Flashdance-en nevelkedett közönségnek a történet vajmi kevés lett volna, de még a Step Up-okat látottak is csak ásítoztak volna e film 2D-s változatának nézése közben.
Iron Man, Iron Man does whatever an… iron… can? Elnézést, váltsunk hazánk nyelvére. Tegnap/ma sikeresen megtekintettem a Vasember folytatását, szóval elég elkerülhetetlen volt, hogy ez az írás megszülessen.
Átlagos lakás, átlagos férfi, átlagos reggel. Átlagos hívás, egy történet kezdete.
Bizony. Krúdy méltán híres fõhõse újra bontogatni kezdte nem létezõ szárnyait, miután április 6-án napvilágot látott Kovács Ákos legújabb a száma, a Szindbád dala. Rá másfél hónappal pedig kezdetét vette az ezt tovább vivõ turné is.
Mindig ötletadásra (és Facebook klubajánlásra) kész törzsolvasónk, Gábor osztotta meg velem meg a mostani írás tárgyát, amirõl elöljáróban annyit mondhatok, hogy érdekes és dicséretes vállalkozás, de ugyanakkor mérhetetlenül abszurd is. Hiszen annyit prédikálnak arról, hogy a mai fiatalság túl sokat ül a számítógép elõtt, muszáj ilyen dolgokkal táptalajt adni újabb vitáknak?
Folytatódjék a Pactolous-féle Önök kérték rovat, méghozzá egy albumkritikával. A japán Capsule formáció albumát még márciusban ajánlotta nekem hûséges olvasónk és törzskommentelõnk, PetiX, de én már akkor is erre az alkalomra vártam, hogy írhassak róla. Még véletlenül sem az idõ- illetve kedvhiány miatt történt a késés, dehogyis!
Papa
2010-07-21 21:02 
5
71
| Rovat: 
