Üdvözlet olvasók és írópalánták!
Az oldal annak idején egyfajta gyûjtõhelynek indult, ahonnan a dalaimat le lehetett tölteni. Ez késõbb, a fõsulis idõkben módosult: mindenféle témákban kerültek ki cikkek, legyen az filmismertetõ, elmélkedõs írás, irodalom, zeneajánló vagy humoros szösszenet.
4 éves fennállásunk alatt ez a forma bizonyult a legjobbnak eddig. Egységes témakört ne keress, itt bizony mindenrõl írunk, amirõl azt gondoljuk érdemes... és amire van idõnk. Így ha úgy gondolod, neked is lenne valamiféle írásod, amit szívesen látnál kinn az oldalon, írj ránk! Ha a minõség megfelelõ, kitesszük! Csatlakozz a szerkesztõséghez!
Az írásokat és reagálásokat erre az e-mail címre várjuk: kollerzene[kukac]gmail.com
Igen, direkt van így írva, ezen ne akadjon fel senki, csak cserélje le a [kukac]-ot egy @ jelre, köszönjük :)
Amennyiben más oldalon is szeretnétek megjelentetni írásainkat, kérjük, azokat csak az írók nevének feltüntetésével tegyétek. Megértéseteket köszönjük!
Fenn vagyunk már Facebook-on is, csatlakozz hozzánk, és értesülj mindig egybõl az új írásokról!
Kellemes kalandozást a honlapon!
Cikkek
Kicsit bajban vagyok. Hogyan is lehetne jó bevezetõt írni annak az albumnak, ami 2009 számomra leginkább tetszõ trance lemezének a folytatása? Hogyan is lehetne jó bevezetõt írni, ha a második dobás nem szól akkorát? Hogyan is lehetne jó bevezetõt írni, ha mégsem szeretném elhordani a lemezt mindennek? Hogyan is lehetne jó bevezetõt írni, ha állandóan csak kérdezek?
Idõm túlnyomó részét könyvesboltban töltöm - nem azért, mert ennyire ráérek, hanem mert ott dolgozom -, így meglehetõsen sok könyv fut át a kezemen (fáj is rendesen). Temérdek dolgot nem tudok feldolgozni, mint például az ezoterikus könyvek tömkelegét, a magukból havonta új könyvet kifosó nõciket... no meg a fantasy mûveket.
Bizony-bizony, ahogy sokan mások, úgy nekem is gyakran megfordul a fejemben, hogy mégis mi végre vagyok/vagyunk ezen a világon. A legutóbbi elmélkedésem alkalmával olyan válaszra jutottam, ami szerintem meglepõen hangozhat az én klaviatúrámból, ezért úgy döntöttem megosztom veletek.
A honlap történetében elõször kerül sor arra, hogy nem egy saját dalomat, netán remixemet teszem közzé, hanem egy bõ másfél órás mixemet az idei és eddigi trance kedvenceimbõl. Már egy ideje letölthetõ, tehát a szemfülesek már lecibálhatták, de most akkor írok is róla, jó?
A japán zenék valahogy nem akarnak vagy inkább nem tudnak betörni a nagyvilágba, megrekednek a keleti vidéken. Persze azért akadnak ínyenc egyének, akik felfedezik õket, hiszen nem kevés jpop rajongó akad szerte a Földön, még itt, Magyarországon is akadnak ilyen fansite-ok. Ennek ellenére sem a rádiókban, sem a zenecsatornákon nem találkozhatunk velük. Nem mondom, hogy ezért, de talán ezért is vállalom mindig azt, hogy írok a japán Madonna, Ayumi Hamasaki lemezeirõl. Így történt ez most is, a Party Queen címû album megjelenése kapcsán.
Furcsa ez a 2012-es év, én mondom nektek. Ferry Corsten után egy újabb nagyágyú, nagy öreg, és még ki tudja milyen nagy+akármi jelzõvel illethetõ egyén jelentkezett új albummal. És Ferry-hez hasonlatosan, a katarzis ismét elmaradt. Elbuknak a vén rókák, vagy csak nekünk nagyok az elvárásaink? Ennek fényében vesézem ki Paul Van Dyk új lemezét, az Evolution-t.
Sajnálatosan a fentebbi mondat sosem hangzik el ezen ajánló tárgyában, ám ettõl függetlenül az év egyik, ha nem legjobb filmjéhez volt szerencsém, amikor az utóbbi két nap során kétszer néztem meg az "A Bosszúállók" címû remeket.
Szerintem minden filmkedvelõ egyetért velem azon megállapításban, hogy nagyon kevés olyan színész van, aki bármilyen szerepet el tud játszani a fõgonosztól a csapat bohócán át a tragikus hõsszerelmesig. Szerintem az az igazi színész, aki minden helyzetben és minden szerepben otthon érzi magát, és többek között ilyen színésznek tartom Tom Hanks-et is, a következõkben bemutatott film, a Forrest Gump fõszereplõjét.
Az utóbbi hetek nagyon komolyan megviseltek. Sok esetben olyan események zajlottak le, nagyon rövid idõközönként, melyekrõl úgy vélem, hogy furcsaságuk okán, érdemes itt is megemlékeznem.
Lassan már hozzászokhattunk, hogy nem múlik el év valamiféle Ákos-újdonság nélkül. Az viszont már igen meglepõ, hogy a szokásos 4 éves lemezkiadási periódus megtörni látszik. A 2010-es A Katona Imája lemez után idén egy új Ákos album sziluettje körvonalazódik, ennek elõhírnöke a ma megjelent maxi, az Elõkelõ Idegen.
Nõuralom van kérem szépen, ez nem vitás! Rögtön 4 díva is tiszteletét tette piciny szerkesztõségünkben, no persze nem személyesen, csak egy-egy album erejéig. Itt lesz az örökifjú Madonna, japán hercegnõje, Ayumi Hamasaki, az újonc Lana Del Rey és egy igazán finom hölgyemény is, Katie Melua. De hogy ne egyszerre rohanjanak le bennünket (bár semmi kétség, hogy elbírnánk velük… hahh, már megint ez a hímsovinizmus), legújabb lemezeikrõl külön-külön értekezek. Elõször Madonna új dobása, az MDNA kerül az asztalra.
Ashley. Elsõ hallásra talán egy nõ képe ugrik be, de aki járatos a trance-ben, az tudja, hogy egy angol úriembert takar. Márpedig érdemes megjegyezni Ashley Wallbridge nevét, hiszen nemcsak kitûnõ dalokat ír, de egyedi, sajátos hangzásának köszönhetõen már a legnagyobbak közé is felverekedte magát. Most pedig már ott tartunk, hogy saját, szerzõi albumot adott ki… hát még ilyet!
Ez a pillanat is eljött végre! Tessék elõvenni a naptárakat, a tetoválószetteket, a vésõket és bármi mást, amivel megörökíthetõ ez a becses dátum.
Töröm a fejem, hogy milyen frappáns bevezetõt kéne kreálnom a képregény szekció 3. adásának, de úgy látszik a kreatív energiáim végleg lemerülõben vannak. Vagy csak a hétfõ este teszi, netán a bolygók állása, a napkitörések, a globális felmelegedés... nem tudom. Sebaj, folytatódjék a fárasztás, érkezzenek a rajzok!
Pactolous
2012-05-22 21:25 
1
33
| Rovat: 
