Ba..za az ördög a feleségét (Lordi - Sexorcism)
Pactolous
2018-06-26 17:58 1
4188
| Rovat: Zene / Mozi / Könyv »
A finn szörnymetál "csúfos" képviselői visszatérő vendégek az oldalunkon, hiszen Papa és én is imádjuk a Lordit. Ez elmondható róluk is, hiszen ők is szeretnek minket: mármint nem effektíve kettőnket, hanem úgy en bloc a magyarokat, hiszen novemberben ismét láthatjuk őket élőben, amikor bemutatják a Sexorcism című új albumukat. Hadd mutassam be én is!
Még csak alig két éve, hogy a dualista felfogásban készült Monstereophonic (Theaterror vs. Demonarchy) megjelent; mit ne mondjak, a banda kifejezetten termékeny! Ahogy azt már megszokhattuk az új albummal jöttek az átalakított kosztümök is, amik elsőre nekem kicsit túl színesnek, műanyagnak tűntek, de a közelebbi képeken már én is elvesztem a részletekben. A jelmezek után kaptunk egy dalszöveg videót a frappáns című Your Tongue's Got the Cat dalhoz, majd egy rendesen leforgatott (egyáltalán nem gusztustalan) klipet a Naked in My Cellar számhoz. A gépezet beindult, a szörnyek megállíthatatlanok és május 25-én meg is jelent az ezúttal klasszikus felfogásban megkomponált Sexorcism. A hosszabb, dalokon átívelő sztori elmaradt, ez nem egy koncept lemez, bár az ördögűzés tematikához több nóta is kapcsolódik. Hogy ezt most visszalépésnek fogjuk fel vagy sem, egyéni ízlés kérdése, én speciel örülök ennek a megoldásnak és azért a dalok hossza így is több, mint kielégítő. No de vajon mi a helyzet a minőséggel? Kitérek akkor erre is... Sexorcism Az előző lemez hangulatát idézi meg hosszával és temérdek variálásával. A refrén elsőre fura, de amikor másodjára (és harmadjára) visszatér már dúdolgatjuk is. Nem állítom, hogy a legütősebb album kezdés, de azért rendben van. Your Tongue's Got the Cat Az első szám amit megismerhettünk az új albumról. Nem döngöl annyira a földbe, mint ahogy a Hug You Hardcore tette azt anno, ez máshogy működik. Ha lehet ilyet egyáltalán most még jobban sikerült a nyolcvanas évek hangulatát megragadni: a harmóniák, a szintik, az énekdallam mind azt az érzést hozza vissza és én ennek mindig örülök! Azt vettem észre magamon, hogy már munkahelyen is dúdolgatom, szóval már végleg letelepedett bennem a dal. Ja, és külön kiemelném a jó Lordi szokásoknak megfelelően kifordított dalcímet! Romeo Ate Juliet No kérem, kezdjünk bemelegítő gyakorlatokkal, főleg úgy nyaktájékon, mert fejrázás következik! Ez egy keményebb nóta, zakatol a dupla lábdob, zúz a torz gitár ("a testem átjárja a metál..." - mindegy, aki érti, érti), dübörög a basszus és Mr. Lordi hangja is karcosabb. Igazi vaddisznó nóta, de a refrén minden durvaság ellenére is dallamos, úgyhogy tényleg nincs ok panaszra: egyik kedvencem az albumról! Naked in My Cellar Amíg a cicás szám "csak" egy dalszöveg videót kapott, ez a dal már egy rendes videoklipet is! Ehhez mérten igen csak fülbemászó, dallamos, ugyanakkor kemény, ahol kell (Ox basszusgitárja az elején.. óóó!). Tipikus Lordi nóta, ahogy azt megszoktuk és azt szeretjük! A "Your Tongue's Got the Cat" dalszöveg videója The Beast is Yet to Cum Amikor kijött a tracklist én már akkor megszerettem ezt a számot, pedig semmit sem hallottam még belőle. Legyen ez a tanulság mára: könyvet ne borítójáról, dalt pedig ne a címéről ítélj meg! A helyzet az, hogy sokkal, sokkal többet vártam ettől a nótától, de legfőképpen azt, hogy ne legyen benne ennyi Mr. Lordi sikítozás. Egyszerű, fejrázós megszólalással kezd, de utána hamar túlhangszereltté válik az egész; a refrén gyenge, de szokható, az egészet viszont (majdnem) tönkre vágja ez a borzasztó visítozás. Néha-néha elviseli az ember, de egy komplett dalt ráépíteni ordas nagy hiba! Polterchrist Elfelejtendő az előző számot itt van egy bomba! Minden benne van, amit egy Lordi dalban szeretek: sejtelmes kezdés, kiváló, megjegyezhető refrén, isteni gitárszóló, pattogós ritmus hozzáillő parádés dobjátékkal. Már első hallásra kedvenc lett! SCG9: The Documented Phenomenon Az aktuális (és te jó ég, ez már a kilencedik) Scartic Circle Gathering, ami általában a Lordi lemezek intrója, bár már egy ideje középütt vagy lemezvégen is megjelenik. Ezúttal az album címéhez illően egy ördögűzés közepébe csöppenünk, mondanom sem kell, nem zárul jó végeredménnyel. Hella és Mr. Lordi (aki szerepe szerint Father Ruiz... mintha ezt a Ruiz nevet már hallottam volna korábban...) egész jól hozzák a szerepüket. Hangulatos, rövid jelenet, értelemszerűen nem dalként kell tekinteni rá. A "Naked in My Cellar" című szám videóklipje Slashion Model Girls Amennyire dallamos és lágy (már ha egy Lordi szám lehet ilyen), annyira morbid az egész dal témája. Egy véres divatbemutató rejlik fel előttünk, mintha csak az Evil Dead készítői rendezték volna meg az Alexander McQueen Show-t (nem ismerek névről egyet sem, ezt is csak kigugliztam...). Szegény nők, nem kegyelmeznek nekik Lordiék ezen a lemezen... Viszont még a fülbemászó jelleg mellett hadd említsem meg még Hella kiváló háttérvokálját, nálam nagyon sokat dobott ezen a nótán. Rimskin Assassin Klasszikus Lordi nóta, koncertekre ideális, üvölthető refrénnel. Semmi túl mély, engem még a szövege sem fogott meg annyira (ezt a tematikát a Hug You Hardcore szerintem frappánsabban fogalmazta meg), viszont teljesen jó a lendülete, tetszettek az ügyes váltások, a nosztalgikus hangulat. Majd kiderül, hogy a jövőben mennyire fogom szeretni. Hell Has Room Végig zakatol a dupla lábdob, szóval ez sem egy szerelmes ballada (most jut fejembe, egyáltalán nincs lassú dal a lemezen!). Keményebb a megszólalás, Amen is érdekes használja néha gitárját, a dalszöveg pedig egyszerűcske, de baromira tetszik, ahogy a Menny szemszögéből zavarja le a bűnös lelket a Pokolba, mondván, hogy ott van még hely. A refrén talán lehetne ütősebb, de az az igazság, hogy már megszoktam, szóval ki tudja? Hot & Satanned Itt viszont nem adtak okot nekem a kukacoskodásra: a dalszöveg egy jópofa bosszú sztori, a hangulat ismét nosztalgikus, a refrén pedig üt. Nem váltja meg a világot, de aki ezt várja egy Lordi számtól, az máshol keresgéljen! Ízelítő a "Rome ate Juliet" című dalból Sodomesticated Animal A verzéknél a keményebb hangzás, a refrénnél meg a kötelező nyolcvanas évek az, ami megfogott. Nem mondom, poénos imitt-amott a dalszöveg is, de én jobban szeretem azokat, amikbe egy rövidke sztori is el van rejtve mondjuk egy csattanóval együtt. Haunting Season Az utolsó számról is tulajdonképpen az eddig leírtakat tudnám újraismételni: remek refrén, príma hangulat, a zárás pedig hátborzongató, tudniillik Mr. Lordi az édesapja temetésén felvette a harangjátékot és ezt illesztették be a dal végére. Kissé morbid tiszteletadás, de ha hihetünk a frontszörnynek, az apuka mosolyogva rázta volna a fejét ezen. Igazából csak egy dalra mondhatom azt, hogy nem tetszik, ez egy lemeznél igazán nem rossz arány! A Sexorcism egy vérbeli Lordi lemez lett, annak minden bájával, erősségével és hiányosságával. Ez még mindig az a szórakoztató metál, ami kifigurázza a horror kliséket, a zenei manírokat, egyben fejet is hajt előttük, de épp ezek miatt mély, elgondolkodtató élményt nem ad. Nincs ezzel baj, a Lordi ettől Lordi, kérdés az, hogy vajon még hány lemezen át tarthat ki a lendület? Megelégszünk két év múlva egy ugyanilyen kaliberű albummal? Vagy ideje lenne megint valamiféle frissítésnek? Netán egy négy éves szünet sem ártana? Tényleg nem tudok dönteni, hiszen én élvezem, akármivel is jönnek elő a szörnyek. Várunk szeretettel titeket novemberben! |
Hozzászólás
2018-06-26 22:19
Teljes mértékben egyetértek! Szerintem még sokáig tudják ezt az ütemet tartani, mert hiszen a két legújabb album is eléggé eltérő. Ha nem is feltétlenül zeneileg, de hangulatában mindenképp. Jó ötletek vannak azokban a ronda fejekben
Azon az egy számon kívül nekem csak annyi "gondom" lenne még, hogy szerintem ez az SCG remekül illett volna a Sexorcism elé. De még a Polterchrist elé is befért volna. Egy kicsit nekem fura helyen van, de tényleg csak ennyi.
* jelölt mezők kitöltése kötelező!