A buszsofőr, mint jelenség

Írta Pactolous Dátum 2008-05-25 21:46 Hozzászólás 4 Olvasta 1145 | Rovat: Fun »

Előre szólok, hogy nem akarok senkit se megbántani, nem tudom kinek milyen ismerőse, hozzátartozója űzi ezt a remek foglalkozást, én csak egy-két kivételes esetből kívánok viccet űzni. Főleg azokból, akikkel én találkozom, tehát a Jolánbusz mélyen tisztelt munkatársaiból.

Több fajtát lehet elkülöníteni a buszsofőrök között.

A „ki ha én nem”-típus – az ilyen típusú ember nagyon élvezi, hogy hatalom van a kezében, pedig jobb lenne, ha a kormányt fogná ilyen határozottsággal és elszántsággal (csak semmi politika!). Ő mindent látni akar ami igazolja, hogy egyáltalán létezel: bérlet, igazolás, diákigazolvány, személyi, útlevél, adókártya, születési anyakönyvi kivonat, dögcédula, egyszóval bármi szóba jöhet, amit be tudsz mutatni, de ha egyvalami is hiányzik, akkor aztán lehet bárhogy erőlködni. Két eset lehetséges: vagy vetet jegyet (ha rossz napod van, vagy neki akkor természetesen teljes árút), vagy megmutatja, hogy ő milyen nagylelkű és fel méltóztat engedni miközben szúros tekintetével le tudná harapni füleidet Mike Tyson módjára (az alkata is hasonló az említett boxolóhoz egyes esetekben). Az orrán, fülén kijövő düh-gőzről nem is beszélve, de legalább fent vagyunk a buszon. Vagy nem úsztuk meg? Egy saját példával hadd igazoljam, hogy nem feltétlenül. Indultunk haza a nap végén, busz jön kis késéssel, nem számít, megszoktuk. Tekintve, hogy hátul már nem volt hely, ezért a többiek leültek elől. Gondoltam én sem mászok hátra, hát leültem legelőre (nem ahova a birkákat hajtják) a sofőr kabinja mögé. Erre ő a fent említett nézéssel közli, hogy: „Bocsi, üljél hátrébb!”. Én se vagyok mindig bunkó, gondoltam az idősebbeknek fenntartja a helyet, hogy közel legyenek az ajtóhoz, ezért felemelkedtem és kerestem pásztázó tekintetemmel a következő potenciális ülőhelyet. A többiek mutatták, hogy mellettük van 2 üres hely, üljek le oda. Megtettem. Erre a sofőr bácsi megint rámsandított és jelzés szinten megköszörülte a torkát. Gondoltam, hogy nem Maripent akar kérni tőlem, ezért megkérdeztem: „Még hátrébb?” „Még hátrébb!” Na most könnyen lehet, hogy csak az arcberendezésemmel volt baja (meg is értem, nem vagyok egy matyóhímzés), mert, hogy nem az öregeknek tartotta fenn a helyet az tuti, mert utána két leányzó diszkréten leült a helyemre. Valamilyen szinten érthető, hogy őket miért hagyta, de hát szerintem nem fejlesztette ki azt a különleges képességet a sofőr bácsi, hogy háttal is tudja stírölni a csajokat, pláne vezetés közben. És utána persze beszéltek a sofőrhöz, cigizett, és hangosan szólt a rádió, szóval ki a bűnös? Mindegy túl tettem magam rajta.

A „kilóg a számból a kapanyél”-típus – nem akarom ezt a típust parasztnak nevezni, mert szerintem a feldühödött gazdák traktorral barikádoznák el a házamat, ha hozzájuk hasonlítanám az ilyen sofőröket. Mondhatnék ilyen frappáns közhelyeket, hogy „Ostorral kapcsolja be a tévét”, „bicskával eszi a vattacukrot”, „integet a szájából a TSZ elnök” de nem mondok ilyet. Mégiscsak egy munkáját végző emberről van szó, és mint ilyen megérdemli a tiszteletet. Nem is azzal van a bajom, hogy a beszédtechnikája tartalmaz folklórelemeket, hanem, hogy a viselkedése is. Tudom, Dunaújvárosból sokan mennek Pestre (vagy Pöstre, hogy stílusos legyek), és, hogy az ercsiiek, az adonyiak tudnak más busszal is menni. De mi érdiek, battaiak nem, mert nincs más járat. Jó, nem örül nekünk, de az már sok, hogy megszabja ki szállhat fel előbb (!). A pöstiek először, mert oda megy a busz, utána szép sorban a többiek, akinek meg megy még járata, az ne szívja el a levegőt más utasoktól, de főleg a pöstiektől. Azt már félve merem hozzátenni, hogy persze ez a tökölés kb. 30 percig tart, tehát sansza sincs a szegény pöstinek sem, hogy időben eljusson oda, ahova szeretne. Nem gond, ez szerencsére csak egyszer fordult elő.

A „hülye főiskolások rongálnak, ha tehetném kitiltanám őket a buszokról” – típus – Ha meglennének az eszközei ennek a típusnak, akkor már rég főiskolásokból épült volna meg az M6-os, hogy azon mehessen el egészen a Népligetig. De nem elég határozott (még jó), ezért csak egy-egy elejtett gúnyos megjegyzésre telik tőle, meg nagy ritkán meg is szidalmaz minket. Hol a bérletbe köt bele, hogy nincs aláírva (ez egyébként mindenkinek a mániája), hol abba, hogy nem látható, hogy hány kilométeres a bérlet. Biztos csalok egy 20 km-es bérlettel. No de mindegy, ez a dolga, tűrjük el. Az viszont már enyhén szánalmas, hogy rólunk feltételezi, hogy leszakítjuk a függönyöket, ellopjuk a vészhelyzetben használatos tárgyakat (aminek mi is a neve?), stb. Könyörgöm, főiskolások vagyunk! Jó, ha ránk néznek, akkor sok mindent lehet feltételezni, de ezt? Azokon a járatokon olyan IQ-betyárok szoktak tevékenykedni, akik aztán mindent megtesznek, hogy Isten állatkertje és annak alacsony kerítése eszünkbe jusson (direkt nem nevezem meg a várost, ahonnan valók, mert ez nem vicc, és nem is akarok senkit se megbántani). De akkor valahogy elakad a „rongálós-lemez”, „szó bennszakad, hang fennakad”. Mindegy, ezen csak nevetni lehet, hiszen mi tudjuk mi az igazság, ő meg csak vezessen. És lehetőleg ne tévessze el az érdi lejárót.

A „nem érdekel mid van, szállj fel és kész”-típus – A legjobb típusnak is nevezhetnénk, hiszen lelkiismeretesen végzi munkáját: vezet. Felmutatod a bérleted, nagy nehezen vet rá egy pillantást, az életkedv és a munkamorál csak úgy sugárzik az arcáról, az élettől még neked is elmegy a kedved, de nem kötözködik, felenged, nem szól bele semmibe, oda ülsz ahova akarsz, nem feltételezi rólad, hogy most jöttél az MTV ostromról, és normális ember.

A végszó legyen az, hogy ez csak egy nagyon-nagyon csúnya általánosítás volt, a buszsofőrök többsége nem ilyen (legalábbis remélem), én is csak ilyen módon vezetem le a mindennapos akármicsodámat. Úgyhogy, csak semmi előítélet, viselkedjünk rendesen a buszokon, és tiszteljük a sofőröket. Még ha van is olyan, aki ezt nem teszi meg. Az ilyen dolgokat kell humorral kompenzálni, és nekem sikerült. Csak azok a pszichológusok kerültek sokba, no meg a terápia, meg a kezelések…


Hozzászólás
Pactolous Pactolous
2008-05-28 00:59
Mi az, hogy nem vicces? Beszóltál?? Vagy csak a helyzetre értetted? Ja úgy tényleg nem az :)
Levi Levi
2008-05-28 00:43
Nagyon nagy ez az írás:)jókat röhögtem....pedig nem is vicces....
SZAR VOLÁN!!:)
Pactolous Pactolous
2008-05-27 18:11
Ilyennel én is találkoztam, hogy mi fősulisok milyen értetlenek vagyunk.... hát igen :)
Adri Adri
2008-05-27 14:23
:-)Nagy igazság.
Jó kis összefoglaló, de kiegészíthető.Amúgy elég sokan utálják a főiskolásokat nekem is beszólt már egy, elég durván.Mindezt azért, mert arra a buszra akartam felszállni, amit ő vezetett.Mert szerinte a másikkal kellett volna mennem...Természetesen vagyok annyira makacs, hogy már csak azért is felszálltam.Erre közölte hogy gondolta hogy főiskolás vagyok, azok ilyen hülyék!:P
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!