Kérjük a következőt! (ATB - neXt)

Írta Pactolous Dátum 2017-06-06 20:48 Hozzászólás 0 Olvasta 207 | Rovat: Kritika »

André Tanneberger-t, vagy ismertebb nevén ATB-t szerintem még az is ismeri, aki nem tartja ujját az elektronikus stílus ütőerén. Nyugodtan nevezhetjük őt a trance egyik nagymesterének, még úgy is, hogy hangzásában keverednek a dance, a house, a trance, a pop, a chillout és az ambient bizonyos ismérvei. Sokoldalú producer, aki mintha az utóbbi időben nem tudott volna érdemlegeset robbantani, pedig nem tűnt el, aktív, ennek ékes bizonyítéka 10. nagylemeze, a beszédes című neXt.

Én egy időben nagyon bírtam ATB munkásságát és itt nem a mindenki által ismert 9PM-re gondolok (ahogy az AC/DC-től sem csak a Highway to Hell-t érdemes hallgatni), hiszen ott volt még a Let U Go, a Hold You, az I Don't Wanna Stop, a Marrakech, az Ecstasy, a Feel Alive, a Behind, a Gold vagy az Apollo Road. Csak egy pár cím, aminek érdemes utánanézned, ha még nem is hallottál az úriemberről, amit kétlek, de sosem lehet tudni. Egy jó tíz éve viszont ATB hozott egy olyan döntést, ami azóta minden albumára rányomja bélyegét, most sem szabadultunk meg tőle, de ez még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy egy nagyítóval kell néznünk azt a nagyítót, amivel talán megtalálhatjuk azt a jellegzetes hangzást, hangulatot, amiért annak idején megszerettük őkelmét.


Nem akarok előrerohanni, de sajnos ez már nem az első ATB lemez, aminél ugyanazt kell leírnom. El kéne vetni a 2 CD-s koncepciót. Az elsőn ott vannak a könnyedebb, tempósabb, slágernek szánt nóták, a második meg az elvontabb, lágyabb, lazulósabb tételek, de én sokkal jobban szerettem az egyetlen egy korongos időszakokat, amikor a kettő világ vegyítve volt. Úgy legalább változatosak voltak a dalok, nem maradt hely a töltelékeknek. Így viszont van; sajnos a nagy durranásnak szánt "húzószámok" is teljesen átlagosak, alig szorult beléjük spiritusz, hiányzik belőlük ATB. Nem, nem a nyújtott gitárokra gondolok, hanem a gondoskodásra, arra a pluszra, amire felkapjuk a fejünket, egy jellegzetességre. El lehet távolodni a saját megszólalásunktól, de akkor is elkélne valami finesz, valami truváj. Mert ezt így sajnos bárki összerakhatta volna...


A "Message Out to You" című dal videoklipje

Mivel olyan sok nóta van, most nem is térnék ki hosszan mindegyikre, vegyük előre a pozitívumokat, az album fénypontjait! Az első korongon összességében csak három számra mondhatom azt, hogy tetszik, és ez bizony nem sok. Az Andrew Rayel-el közösen tető alá hozott Connected minden, csak az nem, amit várna az ember ettől a két névtől (persze Rayel esetében ennek örülök is...). Rá lehet fogni, hogy egyszerű, mint a faék, tényleg nem egy rokokósan túldíszitett darab, de a maga módján szerethető. A Remember When egyedüli lassú számként az első CD-n egy üde színfolt, tetszik, ahogy ATB játszik a különböző hangokkal benne. Végezetül a záró Flash X, ami még megemlítendő: bár kicsit túltolja a szintit benne, ebben érezni egyfajta ATB-s ízt, amit amúgy hiányol az ember az albumról.

Korrektek, de nem túl kiemelkedők viszont akadnak bőven, ilyen például a lemezt elindító Pages, a régi időket felidéző Never Without You (amiben most Sean Ryan éneke nem idegesítő), az A Place Like You, amiben inkább az ötletek és a hangszerek érdekesek vagy a Close Enough to Touch, ami bőven kapott a deep sablonokból, de szintén van egy kis nosztalgikus feeling-je. A többi nótával viszont nem tudtam mit kezdeni: némelyik túl pop-os, a másiknál borzasztó az énekstílus, és van olyan is, ami csak fájóan üres, lelketlen. A Breach, amibe hazánk sztárja, Myon is beleszállt, már-már annyira kommersz, hogy ATB nevét simán elhagyhatnánk mellőle és senkinek nem tűnne fel.


Minimix az album dalaiból

A folytatáson sem sokkal jobb a helyzet: a Route 66 egy kellemes Chicane utánérzés (és itt most ennek inkább örülök), a Green Sand már a tempójával levett a lábamról, a hangulat is teljesen rendben van és a korongot záró Project X is egy szép, megható darab, igazi ATB-s atmoszférával. És hát ennyi. Aztán ott vannak azok, amikben lenne fantázia, csak kimaradt egy éltető adalék. A Moving Cloudbreak például nélkülöz egy jó basszust, így légiesnek, üresnek hat. A When It Ends It Starts Again (Ambient Version) olyan, mintha a nyolcvanas években íródott volna, de ezen felül nem sokra emlékszem belőle, a Pulsar-ból és a Within a Dream-ből is csak annyi maradt meg, hogy a szolid kísérletezések mellett van egy kis emelkedésük, de ez még nem elég ahhoz, hogy kitűnjenek a tömegből. A többi pedig sajnos említésre sem méltó, egyik fülünkön be, másikon ki; jellegtelen, üres, semmilyen dalok.

Sajnálom, hogy a neXt sem váltotta meg a világot, pedig egy tizedik alkalomra megérdemelt volna mindenki, mi is, ATB is egy korrektnél többet érő lemezt. Egy ideje viszont az úriember valahogy nem akar kiemelkedni a szürkeségből. Nem hiszem, hogy nem lenne rá képes, de úgy tűnik, a mindennapi megélhetéshez elég ennyi meg a fellépések. És ez szomorú. Kevés rosszabb dolog van a világon egy fásult zeneszerzőnél. Én remélem, hogy azért picit odafigyel a rajongók szavára (elég csak megnézni az egyes videói alatt a kommenteket): nem kell a kéziféket behúzni, 180 fokos fordulattal visszarévedni a múltba, de a saját hangunkat sem ildomos elveszíteni. Önmagunkhoz hű és minőségi produkciót tegyünk le az asztalra: ennyit kellene csak szem előtt tartani...


1. CD
1. Pages (feat. Haliene)
2. Never Without You (feat. Sean Ryan)
3. If It Takes All Night (feat. Cavale)
4. Stay with Me (feat. Mike Schmid)
5. Message Out to You (feat. Robbin & Jonnis) with F51
6. A Place Like You (feat. Mister Blonde)
7. Connected (with Andrew Rayel)
8. Remember When (feat. Lenachka)
9. Breach (feat. Ethan Thompson with Myon)
10. Close Enough to Touch (feat. Maria Z. with Alyx Ander)
11. I'm Here (feat. Jan Loechel)
12. Heart of Stone (feat. Mike Schmid)
13. Flash X (feat. Mike Schmid)

2. CD
1. Route 66 (with Anova)
2. Faith (feat. Tilsen)
3. Green Sand
4. Moving Cloudbreak (feat. Fade)
5. When It Ends It Starts Again (Ambient Version) (with Sean Ryan)
6. Back Home
7. Restart
8. Never Stop
9. Time
10. Pulsar
11. Within a Dream
12. Project X


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!