Papa jelentkezik! - 2017/05
Papa
2017-05-31 19:06 
0
3017
| Rovat: Ebben a hónapban is két animére jutott idő, és szerencsére mindkettő olyan darab, amire érdemes egy kis helyet szorítani szoros időbeosztásunkban.
ELSŐ POSZT A Demi-chan wa Kataritai aranyos. Úgy kb végeztünk is, lehet tovább haladni. Na jó, nem! Kicsit tanácstalan vagyok. Adott egy végtelenül aranyos, szívetmelengető, könnyeden humoros, néhol elgondolkodtató sorozat, amit aranyos és vicces karakterek keltenek életre és teljes mértékben szórakoztató, ám valamiért mégsem érzem azt, hogy igazán nagy nyomot tudott volna hagyni bennem.  Félreértés ne essék, nagyon szerettem a vámpír, a hóhölgy, a succubus és a dullahan lányka kalandjait és 100%, hogy egy esetleges második évadra is befizetek, sőt, mindenkinek ajánlom is, hogy tekintse meg. Azonban... nem tudom. Gombostűvel keresve sem tudok igazán rosszat találni benne és tényleg szerettem ezt az egészet. Talán úgy tudnám összefoglalni, hogy egy üdítő, frissítő korty volt egy meleg nyári napon. Nagyon jó, amíg tart, mindenképp szükség van rá, de aztán elmúlik. Szóval, hogy ebből most ki mit fog kikövetkeztetni és meghoztam-e hozzá a kedvet bárkinek, azt nem tudom. Remélem igen, mert tényleg érdemes megnézni egyszer. Talán két nagyobb horderejű projekt között. Vagy egy kifejezetten drámai, lélekszorongató sorozat után, levezetés gyanánt. Én abszolút nem bántam meg, hogy megadtam neki az esélyt és szerintem más sem fogja. MÁSODIK POSZT Papa jelentkezik! Sokáig tartott, de ezt is megéltük. Miről van szó? Befejeződött a Mobile Suit Gundam: Iron-Blooded Orphans és, ami még meglepőbb, el is jutottam odáig, hogy megnézzem!  A MSG:IBO egy olyan világot tár elénk, ahol hívhatnak embereket Biscuit-nek, Cookie-nak és Cracker-nek, mégsem csodálkozik rajta igazán senki. Az is igaz, hogy Biscuit egy gyerekkatona, akinek az élete annyit sem ér a használói szemében, mint egy rühes, kidobott kutyáé. A szó szerint Emberi Szemétnek nevezett, rabszolgasorban és élő pajzsnak használt megszámlálhatatlanul sok árváról meg már ne is beszéljünk. Nem jó környék, na. Nem szép időszak. Ebben az alapfelvetésben találkozunk hőseinkkel, akik maguk is egy zsoldoscsapatban tevékenykednek, mint már említett élő pajzsok, elhasználható faltörő kosok. Egyszóval minden megtesznek azért, hogy a felnőttek közül a lehető legkevesebben sérüljenek meg. Orga Itsuka, többekkel együtt ezt igencsak megunja és jól le is mészárolják a felnőtteket, átvéve a szervezet fölött az irányítást. Onnantól kezdve pedig elindulnak egy úton, aminek a végén talán harcok és halál nélküli boldogság vár rájuk. Ám, hogy odáig elérjenek csak egyetlen út áll előttük, hiszen csak egyetlen dolgot ismernek: a gyilkolást. Képes lesz-e a ténylegesen gyerkőcökből álló Tekkadan megvalósítani az álmukat, vagy kegyetlenül el lesznek tiporva egy világban, ahol mindenki csak kihasználni akarja őket? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ a MSG:IBO. Emellett azonban történetmesélési leckét is ad a családról, szerelemről, életről. A legbrutálisabb küzdelmek során az ember hajlamos elfelejteni, hogy az esetek többségében még csak nem is az animékben szokásos tinik harcolnak a mechákban, hanem bizony kisgyerekek robbannak darabokra, préselődnek össze és halnak ezerféle halált. Igen. Sokan meghalnak. Nincs mellébeszélés, ez egy ilyen kegyetlen világ. És éppen ezért zseniálisan árnyalt képet ad, amikor ezek a gyerekek megtanulnak olvasni.... Bezony. Eszméletlen erővel bír, amikor a kidobott, gyilkolásra és szenvedésre, állatként tartott gyerekek számára elérhetővé válik a tanulás! Amikor ráeszmélnek, hogy a puszta túlélésen kívül más is van az életben. Erős témák kerülnek tehát feldolgozásra, mégpedig kiválóan. Mindvégig kegyetlen, brutálisan reális világ ez. És most jutunk el a harcokhoz. Egy mechás animéről írok és csak most jutok el oda, hogy egyáltalán azt méltassam milyen látványos összecsapások vannak benne. Szerintem ez bőven elég sok mindent elmond a MSG:IBO-ról. No, röviden és tömören, kiválóan megkoreografált, ugyanakkor, főleg az űrben, esetenként kicsit nehezen követhető, nagyszabású, sodró lendületű összecsapásokban lesz részünk, amikről lerí, hogy a stúdió nem sajnálta rájuk a pénzt, időt és energiát. Aki pedig attól tartana, hogy a Mobile Suit Gundam név miatt majd nem ért belőle semmit, nos... ettől nem kell félni. Garantáltan jobb úgy, ha az ember ismeri a többi szériát, de eléggé különálló darab ahhoz, hogy önmagában is fogyasztható legyen. Mit mondjak? Én sem tudtam a többi sorozatról semmit, mégis imádtam.  És ezzel eljutunk oda, hogy ajánljam mindenkinek. Mintha nem erre számítottatok volna! Szóval tessék megnézni, mert nem csak a mechás animék kedvelőinek fog kellemes perceket okozni. Ez egy nagyon felnőtt mese, komoly mondanivalóval, amit nem bagatelizálnak el, nem teszik túlságosan cukormázassá, ugyanakkor nem is megy el a dolog esztelen torture-porn-ba. Mindenkinek javaslom, sok szeretettel! |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!