Egyik kutya, másik EP (Ákos - Ugyanúgy EP)

Írta Pactolous Dátum 2016-05-06 18:44 Hozzászólás 0 Olvasta 505 | Rovat: Kritika »

Mai tízezer forintos kérdésünk: mi a különbség a maxi és az EP, a kislemez és a középlemez között? Nagyjából az, hogy míg előbbi egy dal többféle változatát tartalmazza, addig utóbbi tulajdonképpen egy Tesco gazdaságos album, pár új számmal. Átmenetek persze előfordulhatnak és ilyenkor vakarja véresre a fejét az egyszeri cikkíró.

Ákos 2014-ben jött ki első ízben EP-vel, ez volt az Igazán, ami ténylegesen egy középlemez. Bemutatott négy dalt a Még Egyszer című albumról, hozzácsaptak még pár remixet úgyhogy egy egész kövér kiadványt kaphattunk kézhez. A most megjelent Ugyanúgy viszont inkább egy maxira hajaz és annak egészen korrekt, mégis EP-nek hívják, ez is van a borítóra nyomtatva. Annak viszont egy pöppet vékonyka. A fentebb megnevezett nagylemez egyik legjobb dalát tették meg főszereplőnek, az alapváltozat mellé még 5 másik került fel, a CD-t pedig két teljesen új szám zárja. Dicséretes dolog, de akkor ennyi erővel bármelyik másik korábbi Ákos maxit hívhattuk volna EP-nek.


De tegyük félre a műfaji elemzést, teljesen mindegy minek hívjuk, a dalok a lényegesek. Az Ugyanúgy kiválasztása jó ötletnek bizonyult, a lemez egyik legjobb dala, fülbemászó, elegáns, remekbeszabott. Forgattak hozzá egy inkább érdekes, mint lehengerlő klipet, nálam legalábbis nem ütötte a kedvenc Ákos videókat. A jelenlegi és a korábbi borítókra tett utalások tetszettek, ahogy a Dorogi lányok is, ők mondjuk más szempontok miatt. Tekintve, hogy a nóta a tavalyi Arénakoncerten is előkerült, egy élő verzió is tiszteletét teszi, ami sajnos nem sokat tesz hozzá az eredetihez. Hosszabbítottak a dalvégi szintiszólón, Sanyi visszafogottan dobol benne, de más változás nem akad. Érzésem szerint a két szintis, Lepe és Zsolti egyáltalán nem játszik élőben benne, Ákos hangja pedig furán effekteltnek hat, de ezt már csak lehet, hogy az én vájt fülem hallja bele.


Az "Ugyanúgy" című szám videoklipje

Hauber Zsolti egy lecsupaszított, úgynevezett Chilled remixet jegyez, amiben több helyen megváltozik az alapdallam és ezáltal a hangulata is más. A felemelő atmoszféra szomorkássá vált át, úgyhogy egészen ötletes változatként tekintek rá. A Blade Runner Mix is hasonló módszerrel gyúrta át az alapnótát, de én úgy érzem feleslegesen, legalábbis a változtatások kevésbé ülnek. Ha nem lenne ének rajta fel sem lehetne ismerni, semmit nem hagyott meg az eredetiből. Hideg, távolságtartó verzió, nem igazán kedveltem meg. Nem gondoltam volna, hogy Spigiboy képes meglepetést okozni, de sikerült. Az ő kezei alatt az Ugyanúgy egy karibi strandpartit idéz fel; kókuszdiók, pálmafák, röplabda, hullámok, satöbbi. Poénos remix, az ilyeneket szeretem! A Zília megnevezésű verzió kicsit deep-es beütésű, amiben akadnak jó pillanatok és kevésbé jók is. Azt például nem értem, hogy miért kellett a refrént megnyirbálni.

A lényeg azonban most következik; a remixeket meghallgatja párszor az ember, de mivel egyik sem múlta felül az originált, sok nyomot nem is hagynak maguk után. A két új dal viszont annál inkább, legalábbis az egyik mindenképp. A Helyreigazítás című szám által felkavart hullámok még mindig fodrozódnak mivel Ákost ismét elővette a média. Az ihlet a tavalyi eseményekből jött, amikor többen sikeresen kiragadtak egy balszerencsés mondatot Ákos Echo TV-s interjújából és szépen félremagyarázták. Egészen elkeserítőnek találtam azt a szintű gyűlölethullámot ami akkor feléje áradt, hozzáteszem teljesen érdemtelenül (különben is, nem mindegy, hogy ki hol és mit mond, amíg abból nem lesz törvénytervezet?). Sok dolog miatt lehet őt kritizálni, szoktam én is, de semmi felháborító nem volt abban az interjúban és itt most a vad feministák nyugodtan kitörölhetik az oldalt a kedvenceik közül. Mindenesetre sikerült pár erőteljes mélyütést bevinni énekesünknek, aki szerencsére nem roppant meg és most dalban üzen vissza egyes pofátlan hírportáloknak, újságoknak.


A "Helyreigazítás" című szám lyric videója

Ahogy az várható volt a Helyreigazítás kiverte a biztosítékot és megint beindította a szartornádót, ami már inkább nevetséges. Azok, akikről szól sértődött kisgyerekek módjára kapálóznak nyalókával a kezükben és be kell, hogy valljam ez egyszerre szomorú és végtelenül megmosolyogtató. Ráadásul a dalt is sikerült félreérteni, voltak akik annyira magukra vették, hogy az egész újságíró társadalom cikizését látják benne mondván, hogy durván általánosít. Hogy is van az a közmondás, az az inges? Néha úgy érzem egyesek felfogóképessége visszazuhant Medium fokozatról Very Low-ra...

Visszatérve a dalra, egy frappáns és vitriolos nóta, amit szerencsére Ákos nem engedett oda másnak, ő maga jegyzi szerzőként. Finom szintetizátorzene, egy leheletnyi gitárral és egy lelassult Demjén Rózsival. Utóbbi nem vicc, a nóta középrészében ő énekel és amennyire tartottam ettől a szokatlan duettől, annyira jól sült el. Most már ott tartok, hogy el sem tudom képzelni azt az apokaliptikus és végtelenül szomorú intermezzo-t Ákos hangjával. Azt, hogy ennyire felkapták a Helyreigazítás a hozzá legyártott szöveges videónak köszönheti, ami kifejezetten szellemes lett és passzol is a dalhoz. Bárki bármennyire is szeretne meggyőzni az ellenkezőjéről, ez a szám szerintem baromi jó lett, alig várom már, hogy koncerten is előkerüljön!

Az EP utolsó tételeként a Hauber Zsolt által megírt A Remény figyel című szám zárja a sort. Korrektül megírt nóta, amiben kicsit játszadoznak Ákos hangjával, de mást nem is nagyon tudok kiemelni. Olvastam olyan véleményeket, hogy Zsolti itt most nagyon elkapta a Bonanzás hangulatot, én ezt nem osztom. Kicsit lelketlen dal, aminek még a refrénje sem túl erős, ennek ellenére fülbemászó és képes unalmas reggeli porszívózás közben előtörni. Szokható, de szerintem nehezen megszerethető darab.


Ízelítő az "A Remény figyel" című dalból

Örülök, hogy kaptunk két újdonságot, de mivel ezek máshol nem jelennek meg, tulajdonképpen B-oldalas számokként is tekinthetünk rájuk. Az viszont a maxik sajátossága, elég csak a korai Depeche Mode kislemezekre visszaemlékezni. Ettől az identitászavartól eltekintve az Ugyanúgy EP egy vállalható kiadvány, aminek ott kell lennie minden rajongó gyűjteményében, de csakis a két új szám miatt. Sajnos a remix szekciótól nem tettem le a parókámat, hiányzik a változatosság, a különböző stílusok keveredése, egy igazán ütős átgyúrás (ó, azok a régi Szakos Krisztián alkotások...!). Mindenesetre köszönjük szépen, várjuk a turnét és a mielőbbi új anyagokat!


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!