Fényes pusztítás (Alanis Morissette - Havoc and Bright Light)

Írta Pactolous Dátum 2012-12-10 22:04 Hozzászólás 0 Olvasta 1369 | Rovat: Kritika »

Kanada üdvöskéje, Alanis Morissette is visszatérő vendég honlapunk történelmében, ennek ellenére 2008 óta nem igazán hallatott magáról. 4 év egy énekes számára pont elég idő arra, hogy újra feltöltődjön, mondanivalóját ismét dalokba öntse, és kiadjon egy újabb mesteri lemezt. Vajon sikerült ez a bravúr Alanis-nek, vagy ülhetett volna még az anyagon?

Egy biztos: ahogy azt 2008-ban is írtam, a Flavours of Entanglement jött, látott és győzött. Ez már csak azért is volt örömteli, mert a folk-rock stílusban mozgó énekesnő első ízben helyezte előtérbe az elektronikusabb hangzást. Ez persze nem jelentette azt, hogy minden, ami Alanis, elveszett, épp ellenkezőleg. Sikerült úgy megújulni, hogy az senkit sem ijesszen el. Na már most, ennek fényében milyen lemez lett az idei Havoc and Bright Light? Visszatérés a gyökerekhez? Vagy az előző album hangvételének folytatásának lennénk fültanúi? Netán egy teljesen új megközelítésű lemezt kaptunk? Aki a lemezt beharangozó Guardian-nal már találkozott annak már körvonalazódhat egyfajta válasz a fenti kérdésekre. No de lássuk a dalokat!


Guardian – Az első slágerrel indít a lemez, és kiváló választás volt! A refrén énekelhető, a hangzás kicsit rock-os, de még abszolút belefér a rádiók kínálatába, és még a hangulat is pozitív. Tökéletesen beilleszkedik az eddigi slágerek sorába!

Woman Down – Következő kislemez gyanús nóta, ami ezúttal elektronikusabb lett az előzőnél. Témája súlyos kérdéseket boncolgat, konkrétan a nők bántalmazásáról szól; egyfajta üzenet a nőgyűlölőknek. A kicsengés azonban pont azt taglalja, hogy a nők megerősödtek, ellenállóbbak lettek, úgyhogy bárki is akarja őket bántani őket, hát csak rajta! Szimpatikus, mind mondanivaló, mind hangzás tekintetében.

'Til You – Nem sokat váratott magára az első lassú szerzemény; ez a dal egy klasszikus, csodaszép refrénnel és remek hangszereléssel megáldott darab. Leginkább film- vagy sorozatzenének tudnám elképzelni, de akár még maxira is ráférhetne.

Celebrity – Hogy milyen jól vannak az egyes dalok elhelyezve, azt ez a tétel is bizonyítja. Egy lassú szám után, egy, az előző lemez hangulatában megíródott, zúzós, súlyos szövegű darab. A téma persze már-már klisébe menő, a sztárság, celeb-lét mindent feláldozó gátlástalan világáról énekel Alanis, egy „táncoló, szexi majom” bőrébe bújva. Sokan megfogalmazták már ezt, sokféleképpen, ugyanakkor ez tényleg egy örökérvényű téma (ami csak még rosszabb lesz), így ez bőven megbocsájtható. Szívemnek kedves darab!


A "Guardian" című dal videoklipje

Empathy – Rendkívül pozitív dalszövegű és hangulatú dal, és ezeknek köszönhetően akár még sláger is lehetne belőle. Megérdemelné, az biztos!

Lens – Itt vagyok először bajban. Semmi gond nincs ezzel a számmal, hisz minden ízében profi, kellemes a dallama, a hangulata is rendben van. Valahogy azonban nálam nem sikerült igazán naggyá válnia. Ugyanakkor hozzáteszem, sok hallgatás után elképzelhető, hogy megváltozik a véleményem, hisz mint írtam, remek dal. Akkor azt hiszem, meghallgatom még egyszer!

Spiral – Újabb lendületes nóta késztet minket táncra; ez a szám ismét jól sikerült. Egy tempós, rock-os nóta arról, hogy mennyire szükségünk is van egy emberre, aki ott van mellettünk, mikor a kritikus, negatív hangok megpróbálnak minket lehúzni.

Numb – De van, hogy pont az ellenkezőjére vágyunk! Ez a szintén keményebb dal azt mutatja be, hogy sokszor csak el akarunk bújni a világ, a ránk támadó érzések elől, egy elérhetetlen, sötét lyukba, ahol mindenki békén hagy. Mégis, felemelő, ahogy a bridge részben Alanis, szinte már-már mellékesen, félve ismeri el: ölelésre van szüksége („I need a hug”).

Havoc – Kellemesen visszafogott hangszereléssel operál ez a szám; zongorák, vonósok, fúvósok terelgetik a hallgató néhol lankadó figyelmét. Igen, kicsit úgy érzem elnyújtották a dalt, így a finom harmóniák unalmassá válhatnak a végére. Ennek ellenére szép darab, csak hangulatba kell hozni magunkat előtte.

Win and Win – Hasonlóképpen vélekedek erről a számról is, mint az előzőről. Határozottan kedvelhető darab, de igazi szerelem nem lesz belőle, ahhoz szürkécske. Pedig az alkotóelemek itt is rendben vannak, hiszen az akusztikus gitárok szépen vezetgetik a dalt, és a középrésznél lévő kórus szekció is profi, de meggyőzni mégsem tudott. Valami hiányzik, egy szikra, egy láncszem…

Receive – A tempósabb dalok kedvelőinek itt van egy újabb gyöngyszem: egy remek dallamú, sláger várományos nóta. A melódiák nagyon megfogtak, pedig ha összességében semmi különleges, átütő erejű nincsen benne. De néha elég ennyi, egy csipetnyi hangulat, ami megragad, és akkor már nem törődünk a többi sallanggal.


Rajongói lyric videó a "Receive" című számból

Edge of Evolution – Elérkeztünk a lemez végéhez, hiszen az alap kiadásnak ez az utolsó dala. Szokás szerint ez a szám szomorkásabb, érződik rajta egyfajta búcsúhangulat, és nekem pont emiatt tetszik. Talán már mindenki kitalálta, mit szoktam ilyenkor írni: egy remek lezárása egy remek lemeznek.

Az általam hallgatott deluxe változat két bónusz számot is tartalmaz, valamint egy jó hangulatú, bár néhol bicsaklós berlini koncert CD-t. A Will You Be My Girlfriend olyan, mint amit a cím is sugall: egy kicsit infantilis, dilis dal, itt-ott leszbikus felhangokkal (vagy csak valamit én értelmezek félre ). A Magical Child viszont érettebb, bár imitt-amott egyhangú, mégis tetszetős, hogy olyan hangszerek is megszólalnak benne, amik egy Alanis számban ritkaságszámba mennek.

Nem mondanám magam fanatikus Alanis Morissette rajongónak, inkább csak kedvelem az énekesnőt, és ezen az álláspontomon nem változtatott ez az album sem. Ez jó is, meg nem is, hisz ismét egy kiváló lemezt tett le az asztalra, amit lehet szeretni. Az igazi Alanis-esek szerintem nem fognak benne csalódni. Ellenben számomra nem mutatott fel semmi olyat, amitől hisztérikusan őrjöngenék az örömtől, az előzőnél – még ha csak egy giliszta-szempillányival is – halványabbnak tartom. Egy kellemes pop-rock lemez, ami néhol vad, néhol nyugodt, rendkívül kellemes hangulatú korong, szóval tulajdonképpen mindenkinek erősen ajánlom. És végső soron ez a lényeg.


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!