Nyári lemezbújó 2.

Írta Pactolous Dátum 2011-06-30 21:35 Hozzászólás 1 Olvasta 11142 | Rovat: Zene / Mozi / Könyv »



Valami van, de nem az igazi... (ATB – Distant Earth)


Ki tudja miért, de ha ATB valami új anyaggal jelentkezik, mindig egyfajta izgatottság lesz úrrá rajtam. Jobb esetben ennek nem kéne meglepőnek lennie, hisz André úr egy ikon a maga nemében. A gond csak az, hogy az utóbbi években kevésbé brillírozik, nincsenek olyan nagy dobásai, mint annak idején. Igaz, olyan korban élünk, ahol már szerintem lehetetlen évtizedes élettartamú slágereket írni, de mégis. Legutóbbi albuma, a Future Memories is csalódás volt, és bár nem tagadom, vannak az újak közül is számomra szemrevaló darabok, ahogy a címben is írtam: "valami van, de nem az igazi”.


Változott-e valami a Distant Earth című lemez megjelenésével? Véleményem szerint nem igazán. Újfent az a tipikus helyzet állt elő, hogy az album egyaránt tartalmaz kellemes megmozdulásokat és felejthető, vagy éppenséggel kifejezetten gyenge darabokat. Előbbiek közé tartozik a Tritonal-tól kölcsönkért Cristina Soto énekével feldúsított Twisted Love, az érdekes hangszerelésű, meditatív Gold, a slágeres, énekelhető Move On, az Amurai-jal együtt megkomponált merengős Heartbeat, a nagy bulikedvenc Apollo Road (nem hiába, ehhez Dash Berlin-nel állt össze ATB), a kifejezetten kellemes, de egyáltalán nem ATB-s Where You Are valamint a klasszikus ATB-re emlékeztető This is Your Life. Azokat a dalokat, amikben Sean Ryan énekel nem is igazán tudtam értékelni, mivel iszonyatosan idegesített az énekes kiejtése.

Azt azért most hozzátenném, hogy a felsoroltak mind az első CD-n vannak, és ha csak azt nézzük, az összkép nem is olyan kétségbeejtő. A gond már megint a második koronggal van. Minden tiszteletem és nagyrabecsülésem ATB-nek, hogy ragaszkodik a hagyományokhoz, de szerintem nagyon elbaltázott koncepció ez az „egyes CD klubzene, kettes CD chillout”. A baj ott kezdődik, hogy a második korongra is legalább egy albumnyi lassú dalt kell összeírni, épp ezért elkerülhetetlenné válik az unalom. Félreértés ne essék, nagyon szeretem a chillout dolgokat, de így, ömlesztve, minden fantázia nélkül inkább nem kellene erőltetni. Itt is vannak persze kellemes darabok, még meg is lepődtem, hogy Armin Van Buuren egy ilyen dalba szállt be segédként, de valahogy Shah ezen megmozdulásait jobban bírom.

Mi a baj a Distant Earth-fel? Túl sok. Vissza kellene térni ahhoz a koncepcióhoz, miszerint 1 CD, egy album, és csak a legjobbak. Érdekes, hogy a Dedicated, a No Silence vagy az Addicted to Music megállt önmagában is, nem kellett nekik még egy korong. Mindenesetre akik nem ijednek meg a lassú folyású, lazító, illetve a tipikus ATB számoktól, azoknak érdemes belekóstolniuk. Mindenki más csak át fogja léptetni.

A "Gold" című dal klipje



[1] [2] [3] [4] (4/2)


Hozzászólás
Conquistador Conquistador
2011-06-30 22:37
szerintem mérföldekkel jobb album, mint a legutóbbi. az első 3 szám szerintem kifogástalan. a 4-5. is teljesen jó. plusz még az Immortalized és a Redemption bejövős. remélem jönnek koncertezni közeljövőben
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!