Szeretném seggberúgni a társadalmat

Írta Papa Dátum 2010-08-21 21:54 Hozzászólás 5 Olvasta 1403 | Rovat: Öt perc Papával »

Volt 'szerencsém' belenézni a mai Magellánba és utána a Megasztár 5 válogatásba. És egy kicsit túllépték nálam a határt, szóval most kiírom, ami már kikívánkozik. Talán segít. Talán nem. Egy próbát megér.

Oké, Fekete Pákó. Sosem hittem, hogy itt megemlítem, mert az a valami, ami felnőtt ember képében rejtőzködik a Földön abból él, hogy megemlítik. Mindegy milyen kontextusban. Most viszont megtudtam, hogy „fellépésekként” 80-240 ezret tesz zsebre. És sokat keresik. Nagyon, nagyon, nagyon sokat. Az a förtelem, amit épp kicsiny hazánk fölött szart ki a gólya jobban megél, mint én valaha is fogok. Nem, jobban megél, mint én és még néhány olvasónk együttesen.

Jobban él, többet keres. És mivel? Azzal, hogy nem csak a mi hazánknak, de az emberiségnek is szégyenére válik, hogy egy ilyen valamit nem egy elzárt bunkerben tartunk, remélvén, hogy még azelőtt meghal, hogy szaporodhatna. Nem is őt akarom deportálni, hanem azokat, akik beengedték Magyarországra. Az összes idiótát, aki egy ilyen lényt az állam szemében velem egyenértékűvé tett. Ha nem értékesebbé (több adót fizet).

Félreértés ne essék, hazafi vagyok, de nem az idióta neofasiszta, khmm… enyhén jobbra tolódott nemzetiszocialista módon, hogy politikailag korrekten fogalmazzak. Nem hiszem, hogy a magyar átlag sokkal jobb szellemi szinten van, mint a Pákó. Elvégre ő meggazdagszik abból, hogy hülye, de sok magyar ember fizet, hogy nézhesse. HAHÓ! Van olyan, hogy állatkert. A szart dobáló majmok produkciója színvonalasabb, ráadásul ha őket nézzük meg, akkor segítünk megmenteni a fajukat.

A biztonság kedvéért, meg a lassúak érdekében, nem vagyok rasszista, fasiszta, idegengyűlölő. Mutassatok be egy okos, humoros fekete, vagy ázsiai lánynak és hozzákötöm az életem. Gyereket, vagy gyerekeket nemzek vele. De komolyan, ha valaki ismer fekete, vagy ázsiai hölgyet, aki humoros, okos, 150 és 200 centiméter között van a magassága, a testsúlya arányos a magasságához (5-10-15 kiló plussz simán belefér), és érdeklődik irántam, akkor hozzon nekem össze egy randevút. Az sem árt, ha szereti a kutyákat. Nem fontos, de ha valaha kertes házam lesz, akkor kutyát fogok tartani. Nagyot. És valószínűleg hármat.

Térjünk vissza az álmaimból a szomorú valóságba. Kiszel Tünde. Ismerős a név? Remélem van olyan, akinek nem, mert neki még van esélye egy teljesebb életre. Bemondták, hogy iszonyatosan sokan keresik, legénybúcsúra. A Kiszel Tündét. Legénybúcsúra. HÁT KOMOLYAN MONDOM, MINDEN KURVA ÉS SZTRIPTÍZTÁNCOS MEGHALT EBBEN A ROHADT ORSZÁGBAN?


Ha valaki az esetleges esküvőm előtt Kiszel Tündét szervezi be a legénybúcsúra, azt megölöm. És a Kiszelt is. És a megrendelőt feldugom a Kiszel seggébe. Majd boldogan és elégedetten fogok élni a börtönben, Rodrigó nevű férjemmel.

Ami a legjobban bánt, hogy az ilyen paraziták azért élhetnek meg, mert vannak, akik imádják őket és temérdek, eszméletlenül sok pénzt fizetnek értük. Bocsánat, jelen állás szerint én is a szüleimen élősködöm, tehát parazita vagyok, szóval legyenek ők valami rosszabb életformák. Most nem ugrik be, hogy a parazita alatt mi van a biológiai társadalom ranglétrájának alján, de ez is csak az én saram. Pedig jó biosz tanáraim voltak. Szégyen.

Megasztár 5. Kezdjük a szlogennel: Legenda csak egy van. Megasztár 5. Magyarázzam? Akinek kéne az kímélje meg magát és ne olvasson tovább. Egy másik eszméletlen aljalény, a bikicsunáj csávó. Aki nem ismeri ne keressen rá, könyörgöm mindenre ami szent, mert azzal csak ezt a szégyenfoltot támogatja. Az egy dolog, hogy megerőszakolta az Alphaville Big in Japan című opuszát, ez gyakran előfordul. De hogy most emiatt lett sztár és kap több felkérést, mint amit majd a Megaszar 5 győztese fog? Nah, az már durva.

De természetesen, amikor már azt hinném, hogy a társadalom, aminek születésem jogán a tagja vagyok, már nem süllyedhet mélyebbre az erkölcsi, szellemi fertőben, megjelennek az utánzók. Igen. Sokan. Emberek, akik nem a Big in Japan-t éneklik, hanem a bikicsunájt. Nem is próbálkoznak az eredetivel. Volt aki csak annyit nyomott, hogy „bikicsunáj, bikicsunáj lálá, bikicsunáj, lálálá, BIKICSUNÁJ”. Ilyenkor szeretném, ha egy kulturálisan fejlettebb diktatúrában élnénk és az ilyen agyament egysejtűeket lemészárolnánk. Nyilvánosan. Hosszas kínzás után.

Az ilyen milyen gyereket fog felnevelni? Szükségünk lehet az ő porontyára? Kell az, hogy még öt legyen belőle? Persze lehet, hogy az ő kölke zseni lesz, vagy legendás jótevő, de lássuk be: az alma tényleg nem esik messze a fájától. Főleg az nem, amelyiknek a fáját tetvek rágják, hogy folytassam ezt a szép képet.

Aztán még egy dolog: miért nem lehet mindenki kicsit jobban tisztában azzal, hogy mire képes? Jobbat kérdezek: ki hiszi azt, hogy akkor tesz jót valakinek, ha megdicséri, amikor valami irdatlan fos minőségű dolgot csinál? Elképzelhetetlen, hogy a temérdek borzalmasan rossz, csapnivaló, szánalmas, tehetségtelen embernek senki sem mondja a szemébe: „Ez a dolog nem fekszik neked.”

Saját tapasztalatomból tanultam, hogy amit írok, azt nem érdemes megmutatni itthon. Nincs értelme. Szeretni fogják, mert a szüleim is azt hiszik, hogy dicsérni mindent amit írok az jót tesz nekem. Pedig kritika nélkül nem lehet fejlődni. Van aki tökéletesnek születik és minden szellemi munkája, kreálmánya csakis ódákat érdemel, de ilyen emberből talán ezer évente születik egy. Ha egyáltalán valaha is született ilyen.

Kiengedni valakit a tévébe, hogy adja elő a gyér tudását és alázza meg magát, röhögtesse ki magát, nem túl baráti cselekedet. Nem olyasmi, amit egy szülőnek tennie kellene. Senki sem fog belehalni, ha néha kritikát kap. Ha meg igen, akkor megérdemli. Vagy fejlődjön, vagy hagyja az egészet a rákba.

Megkérdezném Pactolous kollégát, hogy a zeneiparban elég-e csak tehetségesnek lenni és érdeklődni a zene iránt. Szerintem ugyanis nem. A tehetséget és a lelkesedést önmagában nyugodtan a fülünkbe dughatjuk. Tanulni kell. Sokat. És még többet gyakorolni. Az előadásról már nem is beszélve. A profi zenészek nem azért PROFIK, mert tehetséges amatőrök. Azért lettek a szakmájuk nagyjai, mert a lelkesedésük mellett eszméletlen sokat dolgoztak a sikerért.

Oké, azt hiszem ennyi. Nem segített, de legalább megpróbáltam. Kicsit több észt kívánok az emberiségnek. Nem árthat meg. Legalábbis szerintem nem. Viszont egy kérdés: aki nem a bőrük színe alapján, hanem a hülyeségük miatt utál embereket, azt hogyan hívják? Mert az a kifejezés illene rám.


Hozzászólás
Andreana Andreana
2010-09-05 18:58
Hát ez marha jó! :-D Viszont igaz..
PetiX PetiX
2010-08-22 09:43
Egyetértek.
Pactolous Pactolous
2010-08-21 22:25
Éljen a nyelvújítás :)
Papa Papa
2010-08-21 22:23
"Sztupidista"... tetszik. Jó a csengése és könnyen megjegyezhető :D
Pactolous Pactolous
2010-08-21 22:20
1. Szerintem, ha valakit a hülyesége miatt utálsz, akkor sztupidista vagy, de lehet, hogy ezt csak most találtam ki (lehet tippelni melyik igaz) :)

2. Ha már meg lettem szólítva: a tehetség és a lelkesedés önmagában nem sokhoz elég, nem kevés szerencse, rengeteg erőfeszítés szükségeltetik, no és persze egy lehengerlő személyiség sem hiányozhat. Ja és ha vannak kapcsolataid, meg sok-sok pénzed, az sem hátráltat. Ugyanakkor, mint látjuk, egyes tényezők nyugodtan hiányozhatnak...
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!