Ninja Assassin – Nindzsagyilkos

Írta Papa Dátum 2010-03-19 13:20 Hozzászólás 1 Olvasta 4250 | Rovat: Kritika »

Oké, tudom, hogy ez milyen hülyén hangzó cím, de nagyon kérek mindenkit, hogy ne engedje becsapni magát. A film amiről most beszámolok az évtized egyik legjobb akciófilmje, olyan hihetetlenül jó stábbal, történettel, karakterekkel és látvánnyal rendelkezik, amit még évek múltán is fel fogunk emlegetni.

Kezdjük is rögtön azokkal a nevekkel, amik külön-külön önmagukban is elegek volnának ahhoz, hogy az akciófilmek világát kedvelők megnézzék a Ninja Assassin-t. A produceri szerepet a Wachowski testvérek vállalták magukra. A rendezői székbe az a James McTeigue ült, aki a V, mint Vérbosszú (V for Vendetta) című alkotással számomra már bizonyított. A forgatókönyvet pedig a Matthew Sand által írt alapokat átdolgozva nem más, mint J. Michael Straczynski írta, aki a Babylon 5 megalkotója (és ezért a szememben örök félisteni rangra emelkedett). Szóval ezek után azt állítani, hogy nagy elvárásaim voltak a filmmel kapcsolatban, nagyon enyhe fogalmazás lenne. Szerencsére nem kellett csalódnom.

A történet olyan, amit egy akciófilm esetében nem érdemes nagyon boncolgatni. Egy elárvult kisfiút egy nindzsa klán, az Ozunu vesz magához, és több tucat társával együtt kőkemény kiképzésnek veti alá, hogy tökéletes és engedelmes orvgyilkost faragjanak belőle. A klán vezetőjétől a Raizo nevet kapja, ám ahogy felcseperedik rádöbben, hogy ő nem igazán arra született, hogy egy ilyen klán tagjaként kérdések nélkül gyilkolássza a kijelölt célszemélyeket. Ezért úgy dönt szakít a „családjával”, ám ez nem túl okos lépés, ha az ember békés életet szeretne. Az Ozunu klán teljes létszámmal Raizo nyomában, Raizo pedig ég a vágytól, hogy a klán kiirtásával végre nyugodt élete legyen. Harcában egy Europol ügynöknő, Mika Coretti segíti, aki egyébként maga is célpontja a klánnak, mivel túlzottan nagy érdeklődéssel nyomozott a klán által elkövetett gyilkosságok ügyében.

A szereposztásban nem találkozunk igazán nagy nevű színészekkel, de érdemes kicsit a főszereplővel foglalkozni. Raizo szerepét egy Rain nevű korei popsztár, táncos kapta meg, és amikor ezt először meghallottam, bizony komoly kétségeim támadtak afelől, hogy ő képes lenne egy ilyen karaktert eljátszani. Szerencsére pozitívan csalódtam benne. Nem fog Oscar-t kapni az alakításáért, de ha legközelebb meglátom a nevét egy akciófilm kapcsán, akkor kétségem sem lesz afelől, hogy azt a filmet érdemes lesz megtekinteni. Rain életrajza egyébként korántsem fényes, apja elhagyta a családot, anyja cukorbeteg volt és mivel rettentő szegények voltak, nem volt pénzük sem kezelésekre, sem inzulinra, így komoly fájdalmak közepette érte a halál. Rain életének nagy részét szegénységben töltötte, gyakran éhezett, és minden sikeréért meg kellett küzdenie. A vele dolgozók szerint teljesen munkamániás, ha valamit elkezd, azt biztosan addig csinálja, míg tökéletes nem lesz. Ezek tudatában már érthetőbb választás egy olyan karakterhez, akinek gyerekkora kínzásként is felfogható edzéssel telik, majd felnőttebb élete során is menekülnie és harcolnia kell.

A főbb szereplők között találjuk a már említett Mika Coretti-t játszó Naomie Harris-t, aki A Karib-tenger kalózaiban alakította Tia Dalma-t. Ezúttal persze emberi sminkkel látható, szóval ha valaki nem jön rá, hogy őt már láthatta valahol, akkor ne okolja magát a dolog miatt. A szerepe nem kíván túl nagy színészi tehetséget, de így legalább hiba nélkül tudja hozni a karaktert.

Egy-két dologra még fontos kitérnem, mielőtt még a látvány és az élmény ecsetelésébe kezdhetnék. Rögtön ki kell jelentenem, hogy senki ne üljön le úgy ez elé a film elé, hogy egy realista látásmódra számít. Ez egy film, és noha a harci jelenetek nem érik el a Mátrixban látottakat, és az emberek sem repkednek, mint az ázsiai filmekben, de azért sok esetben teljes képtelenségeket mutatnak be. Leginkább az a gond, hogy nagyon sokan nagyon sok mindent túlélnek, amit nem kellene. Tehát egy percig se gondoljuk azt, hogy itt most ténylegesen, a valóságban is lejátszódható akciójelenetekkel van dolgunk. Viszont megnyugtatnék gyorsan mindenkit, tényleg nem elborultan kivitelezhetetlen dolgokról van szó, tehát nem olyasmiről beszélünk, mint egy Tigris és Sárkány, ahol a 100 méter magas fenyőfák csúcsán ugrándozva harcolnak. Ki kell térnem arra is, hogy a nindzsák ábrázolása sem tükrözi a valóságot, viszont a nindzsák köré épített ősi misztikumot teljes mértékben kihasználják.

[1] [2] [3] (3/1)


Hozzászólás
MasudaPetikkusu MasudaPetikkusu
2010-03-19 20:26
pont valamikor mostanában láttam, és tetszett nekem is
néha már egy kicsit tényleg hihetetlen volt, de attól még jó
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!