Postal. Ennyi.

Papa

2008-08-27 10:19 Hozzászólás

Azt hiszem a legegyszerűbb ha azzal kezdem, hogy az előbbi mondatot megmagyarázom. Igen, még mindig teljesen őrült vagyok, de ez nem magyarázza miért tetszett ez a film, főleg ha figyelembe vesszük amit a többi Boll szörnyűségről írtam. Ennek az oka a következő: az elvárásom nem az volt, hogy valami félelmetest, vagy értelmeset, vagy akár egy picit is komoly alkotást lássák. Azt vártam, hogy kapok egy teljesen őrült alkotást, aminek se eleje, se vége, csak olcsó poénok záporoznak, esztelen vérontás folyik és kikapcsolhatom az agyam, míg nézem! Nos, Boll mester minden filmjének sikerül ezt elérni, de jelen esetben éppen ez volt a cél! Le a kalappal! Igaz, hogy ez nem az a Postal, amivel játszhattunk, ám nem sokkal marad el tőle. A poénok idióták, a jelenetek többsége több emberi közösséget is simán vérig sérthet, szép számban halnak meg nők és gyerekek a teljesen értelmetlen lövöldözésben, kapunk továbbá egy iszonyatosan idióta történetet, és egy olyan Zack Ward-ot, a Postal Dude szerepében, akinél jobbat nem is lehetett volna találni! A második játékból egy csomó jelenet megjelenik (noha egyáltalán nem úgy ahogy ott történt), és éppen elegek ahhoz hogy az egérhez nyúlva akarjam lecsapni annak a nyomorult tetűnek a fejét, aki szándékosan szívat!

Kapunk kérem egy Uwe Bollt is, aki most kivételesen kellemes pillanatokat okoz a filmben! Elviccelődik azzal hogy náci aranyból fizeti a filmjeit, hogy pedofil, és végül összeverekedik a Postal játékok atyjával (aki szívesen megölné, amiért ilyen szar filmet csinált a játékából), majd végül amikor tökön lövik, csak annyit mond: „Utálom a videójátékokat!”. Szóval megtörik itt még a negyedik fal is (ez azt jelenti, hogy a karakterek tudnak arról hogy valaki olvassa, nézi a kalandjaikat). Kiderül hogy Osama és Bush puszipajtások, ráadásul csak színészek. Dögös macák, nagy fegyverek, rengeteg gusztustalanság. Az őrület fokát talán jól mutatja, amikor Verne Troyer-t (talán a legtöbben Kicsi Énként ismerik az Austin Powers sorozatból), a prófécia szerint, ezer majomnak kell megerőszakolnia. Szerencsére azután nem látunk már semmit, miután bezárták a majmok mellé! Van még macskahangtompító is, persze kizárólag csak egyszer, nehogy túl durva legyen a film. És itt elérkeztünk az egyetlen, igazán nagy baklövéshez! Egy ilyen gusztustalan, durva, sértő filmben sokkal jobban fel kellett volna vállalni az erőszakot, hiszen a játékokban is több mint központi szerepe volt. Persze, ahogy írtam még gyerekeket is kilőnek, de semmi vérfröcsögés, semmi ásóval lefejezés, és valahogy a főhősnek is túl sokáig tart, míg méretesebb golyókat növesztve beleveti magát az öldöklésbe. Kár hogy ezt már nem vállalták be! Még tíz-tizenkét hektónyi ketchup és tökéletes lett volna a Postal élmény! Vagy legalább egy anthrax-al töltött tehénfej lehetett volna! Így Boll mester most sem tudott tökéleteset alkotni, ezért arra ítélem: mostantól csak Postal filmeket forgasson! Még vagy ötöt. Egyszer majdcsak eltalálja!

Szóval akkor egy eredmény a végére. Tessék leülni nyugodtan, de nekem ez egy gyenge 8-as, a 10-ből! Bizony ám! Nem tudom miért, de egészen élveztem, kellemesen eltelt vele az idő, és mint mondtam sikerült a játék teljesen elborult, beteg atmoszférájából is átvenni eleget ahhoz, hogy ne legyen komplett szar a film. Most pedig megyek és megostorozom magam, amiért ilyesmit írtam egy Uwe Boll rendezte filmről!

[1] [2] (2/2)

Hozzászólás