Szervusz kedves Te, ki idelátogattál!
Először is köszöntünk téged a honlapon!
"De hova is kerültem? Mi ez az oldal?" A kérdés jogos, engedd meg, hogy felhomályosítsalak! Az oldal annak idején egyfajta gyűjtőhelynek indult, ahonnan a dalaimat le lehetett tölteni. Ez később, a fősulis időkben módosult: mindenféle témákban kerültek ki cikkek, legyen az filmismertető, elmélkedős írás, irodalom, zeneajánló vagy humoros szösszenet. 8 éves fennállásunk alatt ez a forma bizonyult a legjobbnak eddig. Egységes témakört ne keress, itt bizony mindenről írunk, amiről azt gondoljuk érdemes... és amire van időnk. Nincs rendszeres megjelenés, de igyekszünk valamiféle ütemtervet tartani, több-kevesebb sikerrel.
Ha úgy gondolod, írásoddal színesítheted a honlapot, kérlek, ne fogd vissza magad, küldd el nekünk, örömmel elolvassuk, és ha olyan, kitesszük, hadd olvassa el más is! Az írásokat és észrevételeket erre az e-mail címre várjuk:
pactolous[kukac]mail[pont]inter[pont]hu
Fenn vagyunk már Facebook-on is, csatlakozz hozzánk, és értesülj mindig egyből az új írásokról!
Kellemes kalandozást a honlapon!
Pactolous
Cikkek
Tudom, tudom, elég nagy késésben vagyok ezzel a filmmel. Már régóta meg akartam nézni, de valahogy sosem jutottam el odáig. Szerencsére a géptelenségem és az HBO kisegített.
Josh Gabriel-lel már foglalkoztunk az oldal berkein belül: szerencsére az úriember van annyira sokoldalú, hogy ne csak egy projekt kapcsán merüljön fel a neve. A Gabriel & Dresden párost szerintem egy trance őrültnek sem kell bemutatni, és szerintem a Winter Kills nevű formáció sem ismeretlen már. Tavalyelőtt egy régebbi bandájába lehelt új életet, ezzel érzékeltetve, hogy bizony, hamarosan új anyaggal jelentkezik, méghozzá nem is akármilyennel: végre megjelenik a régóta áhított Andain album! Ráadásul ezúttal - különleges és exkluzív módon - rögtön két véleményt is olvashattok róla, hisz a Music for Trance People oldal volt szerkesztője, Andsen is klaviatúrát ragadott kérésünkre!
Rendkívül mélyenszántó címünk sajnos/szerencsére nem egy irodalmi alkotást hívatott elővezetni, mindössze görcsösen próbáltam arra utalni, mivel is foglalkozik 2013 első humorosnak szánt bejegyzése. Veterán olvasóink talán már sejtik: igen, igen, egy-két képregény és egy kis Word-ös hülyülés érkezik!
Történelmi jelentőségű hír futott be Oroszországból, amit úgy gondoltam azonnal a hazai közönség elé kell tárnom. Hazai alatt értsd: a honlap olvasói.
Kádves gyárekek! "Ismét eltelt egy év" - így szokták kezdeni az óesztendő visszatekintő műsorok az évértékelő mondókákat, de mi itt nem élünk ilyen közhelyekkel, vagy ha igen, akkor szarkasztikusan használjuk fel őket! Ehh... de hagyjuk is, kezdődjék a visszatekintés!
1995-ös Dredd bíró film: az emberiség és a betonkemény királyság, melyet Dredd bíró néven ismerünk, ellen elkövetett bűneiért az ítélet halál.
Mindig is vonzottak az olyan zenei projektek, amik nem állnak le egy-egy stílusnál, hanem a lehető legtöbb jellegzetességet olvasztják össze. Persze annak, hogy egy hatalmas, gőzölgő katyvasz jöjjön létre nagyobb az esélye, minthogy egy csillogó gyémánt. Ha pedig egyszemélyes 'zenekarról' van szó, akkor még nagyobb a rizikó. Most egy olyan embert szeretnék bemutatni, akit itthon talán nem ismernek annyian, pedig mindenképp érdemes lenne vigyázó füleinket reá vetni.
Tegnap este volt szerencsém családi körben megtekinteni az újabb Középföldére kalauzoló Peter Jackson alkotást, ami kellemes és nem annyira kellemes emlékeket is hagyott bennem.
Kanada üdvöskéje, Alanis Morissette is visszatérő vendég honlapunk történelmében, ennek ellenére 2008 óta nem igazán hallatott magáról. 4 év egy énekes számára pont elég idő arra, hogy újra feltöltődjön, mondanivalóját ismét dalokba öntse, és kiadjon egy újabb mesteri lemezt. Vajon sikerült ez a bravúr Alanis-nek, vagy ülhetett volna még az anyagon?
Tegnap este, úgy éjfél tájt, megrohant egy gondolat, aminek hála az alvásnak lőttek, ezért úgy gondoltam, hogy ha már ilyen jól összeismerkedtem vele, veletek is megosztom.
Rendhagyó előadásnak lehetnek szemtanúi azok, akik ellátogatnak a Bethlen Téri Színház egyik műsorára, amelyet a Pulzus társulás néven beazonosítható formáció mutat be. A Belső gyermek egyedülálló színházi performansz, mely gyakorlatilag a jól ismert hagyma motívummal hasonlítható össze: többrétegű, több szálon futó, álom az álomban, fantazmagória a fantazmagóriában.
Hamarosan becsúszunk a decemberbe, és akkor végérvényesen is itt a tél, úgyhogy tán úgy tűnhet, hogy elkéstem egy őszi szett nyilvánossá tételével. Én viszont remélem, hogy ez nincs így, és a trance rajongók örömmel fogadják ezt az újabb mixet tőlem.
A szokásos lustaság/időhiány megint úrrá lett rajtam, és ezért, valamint a sokadik magyarázkodásért ismét elnézést kérek! Bepótolandó ezt a kozmikus hibát ismét jelentkezek pár album ismertetővel. Elsőként Amy MacDonald harmadik lemezét mutatom be.
Befutott a World War Z első teljes értékű előzetese, aminek megtekintése után egyszerre lettem boldog és nagyon szomorú. Boldog azért, mert egy akkora idiótaságot tárt elém, amin jót fogok nevetni és jókat fogak róla írni, míg szomorú azért, mert az egyik kedvenc könyvem, ami egy vitathatatlan mestermű, ilyen pocsék adaptációt fog kapni.
Papa
2013-01-25 16:39 
0
2952
| Rovat: