Szervusz kedves Te, ki idelátogattál!
Először is köszöntünk téged a honlapon!
"De hova is kerültem? Mi ez az oldal?" A kérdés jogos, engedd meg, hogy felhomályosítsalak! Az oldal annak idején egyfajta gyűjtőhelynek indult, ahonnan a dalaimat le lehetett tölteni. Ez később, a fősulis időkben módosult: mindenféle témákban kerültek ki cikkek, legyen az filmismertető, elmélkedős írás, irodalom, zeneajánló vagy humoros szösszenet. 8 éves fennállásunk alatt ez a forma bizonyult a legjobbnak eddig. Egységes témakört ne keress, itt bizony mindenről írunk, amiről azt gondoljuk érdemes... és amire van időnk. Nincs rendszeres megjelenés, de igyekszünk valamiféle ütemtervet tartani, több-kevesebb sikerrel.
Ha úgy gondolod, írásoddal színesítheted a honlapot, kérlek, ne fogd vissza magad, küldd el nekünk, örömmel elolvassuk, és ha olyan, kitesszük, hadd olvassa el más is! Az írásokat és észrevételeket erre az e-mail címre várjuk:
pactolous[kukac]mail[pont]inter[pont]hu
Fenn vagyunk már Facebook-on is, csatlakozz hozzánk, és értesülj mindig egyből az új írásokról!
Kellemes kalandozást a honlapon!
Pactolous
Cikkek
Végre könnyű dolga volt az egyszeri szerkesztőnek, ugyanis Papa szeptemberben csak animékkel foglalkozott, így könnyű volt az írásait bekategorizálni. Három nem is akármilyen sorozatról áradozott pár sort, lássuk csak melyekkel!
Kevés olyan zenekar van a világon, amelyet rengetegen szeretnek, de még többen utálnak. A Nickelback esetében mindkét felet meg tudom érteni, bár én inkább kedvelem a munkásságukat, mint nem, azért be kell, hogy valljam, az utóbbi időben nem sokat tettek azért, hogy megvédjem őket. Vajon fordul a kocka a legújabb lemezükkel?
Kevés zenészt csodálok teljes áhítattal, de Klayton, a Celldweller, Scandroid és Circle of Dust projektek atyja és arca közéjük tartozik. Főképp az első alias az, ami engem megfogott: a metál és az elektronikus zene olyan fúzióját emeli újabb és újabb szintre, amiért én dalszerzőként és hallgatóként is csak lelkesedni tudok. Emberünk most kicsit kilépett a komfortzónából és egy melankolikusabb, nyugodtabb, visszafogottabb lemezzel jelentkezett. Vajon a zsenialitása ilyen formában is megmutatkozik?
Ismét kiverte a biztosítékot sokaknál a világ egyik legismertebb streamer-e, YouTube sztárja, a svéd PewDiePie. Nem, nem akarok átlényegülni gamer oldallá: én már csak játszani szeretek, az ezt körülölelő iparág egyéb történései majdhogynem hidegen is hagynak, az említett úriemberről nem is beszélve. Ellenben amit ez a hír kiváltott a kommentelőkből az engem nagyon meglepett és erről szeretnék pár szót szólni.
A távolba révedés világbajnokai visszatértek, Kyau és Albert új albummal jelentkeznek. A japán vasutak is megirigyelhetnék azt a menetrendszerű pontosságot, ahogyan a páros szállítja az újabbnál újabb dalokat és két évente a lemezeket. Most eszünkbe juthatna egy közhely a mennyiség és minőség kapcsolatáról, hozzáteszem, teljesen jogosan, de az utóbbi időben nincs sok ok a panaszra a srácokra. Hogy ez így marad-e, az hamarosan kiderül!
Papa augusztusban belekóstolt több mindenbe: írt filmről, sorozatról, rajzfilmről, animéről, hadd főjön a fejem ismét, mikor rovatba kell szerkesztenem. Épp ezért már olvashattatok külön cikként egyet-kettőt, most pedig érkezzen a maradék!
A The Defenders jött, látott és... hozta a papírformát... ami nagyon is jó, sőt! Lássuk mit tett le az asztalra a legújabb Marvel-es Netflix sorozat.
A Facebook-os Papa jelentkezik! rovat alkalmanként más jellegű boncalanyokat is kiveséz, nem csak animéket. Épp ezért - hogy egyszerű legyen rovatba szerkeszteni - most itt is elolvasható, mit is gondolt Papa az új Stephen King adaptációról, az A Setét torony című alkotásról.
Papa júliusban sem tétlenkedett: miután letudta a Péntek 13 sagát (amivel egyébként még adósok vagyunk, de mi lenne ha stílszerűen októberre csúszna?) visszavetette magát az anime áradatba. Nézett jót is, rosszat is, de hát így szép az élet.
Két év kihagyás után hazánk ír kocsmapatkányai ismét nagylemezzel jelentkeznek. Mivel a zenekar igen népszerű, nem csak itthon, hanem külföldön is, ezért ez a hír több, mint örömteli. A rendkívül barátságos áron beszerezhető album hozza az elvárt szintet, tipikusan nyári bulikba szánt anyag.
Nem törtem irodalmi babérokra, habár ez a cím tökéletesen megfelelne egy mai, magyar, sznob, szépirodalmi regénynek is. Csak ha már oldalt a szavazás mérlege a változatosságra való törekvés felé billen (jé, van szavazási lehetőség?), akkor arra gondoltam, két kritika közé beillesztek egy kis fárasztást, rajzolt dolgok formájában.
Komolyan gondban vagyok! Most úgy kéne a Paramore új lemezéről írnom, hogy ne sértsek meg vele nagyon senkit, pedig beindíthatnám a fikamotort. Sőt, már rá is pattantam, amikor megjelent előttem egy gondolat, ami az egész albumhoz való viszonyomat megkérdőjelezte. Az After Laughter nem egy könnyű falat!
Gyerekkoromban imádtam a képregényeket! Ha elmentünk strandra, nagymamához vagy bármilyen hosszabb útra én már pakoltam is be a táskámba az indokolatlan mennyiségű Garfield, Transformers és Pókember újságokat. Ezek közül a kövér macsek iránti szeretetem a mai napig virágzik, a Tranformers maradt szép nosztalgia, Pókember pedig új erőre kapott nálam a friss, Hazatérés alcímű mozifilmmel.
Ebben a hónapban Papa csak egy animéről írt a Facebook-exkluzív rovatába, arról is csak röviden, úgyhogy az e havi összefoglaló is összement a mosásban. Júliusra csúszik viszont a hosszúra nyúlt, XXXL-es, Péntek 13 sorozat részenkénti értékelése, lévén még nincs befejezve. De addig is: Bungou Stray Dogs!
Ha egy olyan tudós lennék, akinek feladata egy adott zenei stílus tanulmányozása, mindenképp a trance-et választanám. Egy szakdolgozathoz elegendő mennyiségű hatás érte létezése során, trendek jöttek-mentek, alkategóriák alakultak át, más hangzások olvadtak be, egyes producerek 180 fokos fordulatairól nem is beszélve. Még szerencse, hogy nem tervezem már ebben az életben több szakdoga megírását, maradok a cikkeknél. Az új Ferry Corsten album kapcsán így is érintem ezeket a témákat.
Papa
2017-09-30 23:33 
0
2241
| Rovat: