Gut, Besser, Messer? (Roman Messer - New Life)
Pactolous
2015-09-24 23:24 
0
4017
| Rovat: Ezek az oroszok mindenhol ott vannak; nem csak a spájzban, de a zenei életben is! Hozzátehetjük, hogy szerencsére, ugyanis az elektronikus zenéhez nagyon értenek, nem egy talentum ütötte már fel fejét közülük, elég csak Arty-ra, Bobinára, Moonbeam-re vagy Alexander Popov-ra gondolni. Persze az előbb említett úriemberek sem tökéletesek, mostanság hoznak olyan döntéseket, amik nekem személy szerint nem tetszenek. Lássuk, hogy az új jövevény, az ígéretes Roman Messer mivel próbál meggyőzni!
Roman 2013-ban hallatott először magáról, és tavaly már meg is jegyezhettük a nevét a Christina Novelli-vel együtt előadott Frozen kapcsán. Egy sláger nem sláger, igaz, sokszor ennek az ellenkezője is igaz; mindenesetre a nóta jól sikerült, de én úgy éreztem, ennél még több kell, hogy felfigyeljek az illetőre. Ehhez képest már itt az első szerzői album. Nem korai ez még egy kicsit? Más, nagy nevek évekig érlelgetnek egy ötletet, vagy egy nagylemeznyi dalcsokrot, erre Roman, mint egy türelmetlen ólomkatona, oroszos megbízhatósággal szállítja le a sajátját. Bíztató? Meglátjuk!  New Life (feat. Denis Sender) Dicséretes módon a címadó tétel nyitja az albumot, ezt bírom egy nagylemeznél. Az már más tészta, hogy első hallásra majdnem dobtam is félre, mert az általam mostanság leginkább gyűlölt vonulatot hozza, a klasszikus zenei motívumokra épülő, egykaptafa áriázós trance-et. Andrew Rayel, Alexander Popov, Bobina, Arisen Flame (és egy kicsit Armin Van Buuren is); ezek az előadók egy életre megutáltatták velem a nagyzenekarosdit, és örülhetek ha valaki mást mutat fel ebben az alstílusban. Nem állítom, hogy Roman és Denis sikerre vitte a feladatot, a dallam nem mellőzi a jól bejáratott sablonokat, de a hangszerelés kellőképp erőteljes sé ez egy picit feledteti a bosszúságokat. Azt viszont nem mondhatom, hogy meghozta a kedvem a lemezhez... Frozen (feat. Christina Novelli) És íme a már emlegetett, tavaly egész szép sikereket elérő mű, ami ugyan Alex M.O.R.P.H. kezei (szakálla?) által megművelve lett sláger, de annyi baj legyen. Christina-t mostanság túl sokan kérik fel énekelni, sokan úgy gondolják az ő hangja elegendő egy új Concrete Angel-hez, és baj. Épp ezért kevés emelkedik ki a tömegből, de erre viszont nyugodtan odafigyelhetünk. Alex remixe szerintem jobban áll a dalnak, de azért így is finom. Come Home Kate Walsh a trance műfajban kicsit olyan, mint Columbo felesége: sosem látni. Sokszor még a nevét sem írják az adott szám mellé, itt sem történt meg (pl.: Yuri Kane-nél sem... Right Back, valaki?). Ráadásul élek a gyanúperrel, hogy ennek az amúgy sem friss dalnak (2013) van egy még korábbi, több más előadó által felkapott (ellopott) része is, elég csak a szövegre utánakeresni a neten. Amúgy a nóta olyan, mint amilyennek Dash Berlin-nek kellene lennie: melódiavezérelt, telt hangzású, szép. Számomra mondjuk semmi különlegeset nem hoz: korrekt, de nem tartom többnek. A "Frozen" című dal videoklipje Closer (feat. Eric Lumiere) Remélem Eric nem jut Christina sorsára, hiszen perpillanat amiben ő énekel, az hatalmas nóta. Az ilyen dalokra bizony büszke lehet Roman, nagyon egyben van minden tekintetben, akár a hangszerelést, akár a refrént, akár a dallamokat nézem. És még egy nagy dolog: önmagában is megáll, de a hozzá készült remixek is prímán sikerültek. Nebula (feat. Jan Johnston) Jól eső érzés a nagy öregeket... khmm... neveket újra hallani, Jan Johnston már rengeteg trance himnuszt emelt legenda magasságba hangjával. Jelen esetben erről szó sincs, de a Nebula egy érdekes színfoltja a lemeznek. Tipikus albumra való, nem slágernek szánt, elvontabb darab. Someday (feat. Robin Vane) Tetszetős a néhol gitárokat is felvonultató, de amúgy szinti központú hangszerelés, a férfi ének szokható, mégis úgy érzem, ezen egy remix segítene igazán. Kicsit súlytalannak tűnik, de a hangszínek mögött érződik a potenciál. Lost Soul (feat. Christina Novelli & NoMosk) Ismét egy tavalyi ismerős, már ha árgus tekintettel figyelünk minden szembejövő dalra. Szerepelt In Search of Sunrise-on is, feldolgozta Cold Rush és Daniel Kandi is, nálam valahogy mégsem maradt meg. Nem rossz, nem rossz, kifejezetten tetszenek Christina vokál sávjai, de nem érzem az átütő erőt belőle. Megjegyzem, a fentebb felsorolt szerzők interpretálásában sem találtam semmi egyedit, úgyhogy sajnálom, de én haladok tovább. A "Closer" című dal videoklipje A Light Inside (feat. Sarah Shields) Az első taktusoknál már lerepült a hajam: na, valami ilyesmivel kell engem meglepni! Harapós basszusok, finom, de nem túl tolakodó electro elemek, majd egy remekbe szabott kiállás. Toronymagasan az eddigi legjobb dal, amiből nagyon remélem, hogy kislemez is lesz, extended verzióval és remixekkel megtámogatva! Eleven Hours (feat. Igor Dyachkov) Igor tényleg hozott magával egy kis szláv beütést, ez érződik a fő dallamon. Szellemes időeltöltés a stúdióban, ami végül felkerült a lemezre, gondolom én. Nem túl mély darab, bulikban talán működik. Lights (feat. Emma Lock) Príma közbevágásokkal, apró variálásokkal teszi saját magát változatossá a dal, ehhez még egy egész kellemes melódia is társul, és sajnos egy megfáradt ének is. Utóbbi annyira lélektelen, hogy szerintem nyugodtan mellőzhették volna. Without You Az ismeretlen katona(nő) énekel a dalban, de valahogy meg is értem, miért bujkál. Ismét egy szokványos, túlságosan ismerős dallamú nóta, amit vagy hallottunk már párszor, vagy fogunk még. Elite Electronic megbuherálta kicsikét, pakolt alá egy RAMsterdam-os alapot; nem túl eredeti, de egy fokkal jobb. Ízelítő az "A Light Inside" című dalból Not Alone (feat. Robin Vane & NoMosk) Ez a kollaboráció sem tudott meggyőzni arról, hogy sokszor kerül majd elő lejátszómban. Sokadjára hallott és használt szintik, nem túl felemelő dallamok; legjobb esetben is csak korrekt iparosmunka. Break the Ice (feat. Lj Ayrten) Több lélek szorult ebbe a nótába, nekem az elvontabb kiállás, az emlékezetes refrén és a Dash Berlin-es hangszerelés esett nagyon jól. Az ilyen dalok egy pillanatra megcsillantják a lehetőséget Roman-ban. Cheboksary Ahogy eddig olvasva is kiderülhetett, az a bizonyos isteni szikra nem minden dalban jelenik meg, ebben sem fedeztem fel; tizenkettő egy tucat dallam, hozzá tartozó semmilyen hangszerelés. Ennél sokkal jobb uplifting számokat talál az ember bármikor, akár még Roman-tól is. Frozen (Acoustic Mix) (feat. Christina Novelli) Egy szál zongorás verziója az eredeti dalnak (mondjuk van egy érzésem, hogy ez volt valamikor az originál). Meghittebb, csendesebb, líraibb megszólalással rendelkezik, a helyét viszont nem értem; ha már akusztikus változat, mehetett volna az utolsó szám mellé, nem pedig így közbeékelve a többihez. Imagination (feat. Ange) Tavaly már hallottam ebből a dalból egy masszív Cold Rush átértelmezést, de míg ott inkább a basszus dominált, itt az elszállós hangulat. Ha ezt tudod értékelni egy trance nótában, itt is tetszeni fog! New Life (Chillout Mix) (feat. Denis Sender) Zárásképp itt az első dal nyugisabb változata, némiképp keretbe foglalva a lemezt. Ha bejött a fődallam, akkor örülhetsz, abból kapunk még többet. Először nem is akartam írni a lemezről, gondoltam nem sok értelme van, ha nem ajánlhatom tiszta szívvel, vagy tiporhatom a földbe hevesen. Az igazság az, hogy a New Life elért annyit, hogy ezentúl odafigyeljek Roman Messer-re, mert érdemes. Elsősorban dalírás terén kéne fejlődni, ehhez viszont az kell, hogy lassítson. Hagyjon időt a fejlődésre, és csak az igazán nagy dalokkal jöjjön ki. Én bizakodó vagyok, épp ezért egy picit feljebb kanyarintottam az értékelés számát, de ettől függetlenül ez a lemez egyelőre nem maga az új élet, csak annak kezdete. Közepes debütáló album egy ígéretes tehetségtől, akinek remélhetőleg második dobása sokkal ütősebb lesz.  |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!