Áthidalva

Minden ember életében vannak fejezetek. Picasso kék- és rózsaszín időszaka a festészet iránt érdeklődőknek klasszikus, vagy köztudott. Azonban nem csak az emberek életében vannak korszakok, a virágok is nőnek, virágzanak, majd elhervadnak. Miért pont egy pártnak ne lehetne meg a joga ehhez? Kormányunk pillanatnyilag hídépítő/felújító időszakát éli. Kiírja a felújítási munkálatokra a pályázatot, majd várja az ajánlatokat. Ezekből ajánlatokból egyértelműen kitűnik, hogy Magyarországon nincs elég cég ilyen feladatra, hiszen minden alkalommal a következő cégek nevével találkozhat az érdeklődő: Hídépítő, Vegyépszer, Strabag. Hiába, az egyenjogú piaci verseny egy demokratikus, fejlődő, nyugati országban teljesen normális. Az imént említett cégek megbízhatóak, ugyanis miután felmérték a híd állapotát, hogy hogyan lehetne a legolcsóbban elvégezni a feladatot, a reálishoz legközelebb álló árat ajánlják. A Dunaújvárosi hidat (Pentele híd) is megcsinálták, majdnem időre. Volt egy kis csúszás, de potom 43 milliárdért minden adófizetőnek megérte, hiszen csak úgy gyönyörködteti a szemet. A Megyeri híd is egész olcsó volt a maga 63 milliárd forintjával, azaz 33,8 millió értékes magyar Forintért méterenként. Hiába, a minőséget meg kell fizetni, mert hát igaz, hogy 19 milliárdból építették a 8 sávos, 4 kilométeres Hartman hidat (USA, Texas), de nálunk a jó életszínvonalhoz a minőségi híd is hozzátartozik. A Szabadság híd is egy kis késéssel készült el, de Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is igazolta, hogy ennek az oka az EU-ban, a hivatalokban és a kerületekben keresendő. Várható volt, hogy a Margit híd is felújításra szorul, hiszen a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2003-as vizsgálata alapján is megállapította, hogy 5-6 évnél több halasztást nem tűr a javítás. Azonban sajnos a nagy elfoglaltságban egyszerűen képtelenség lett volna elkezdeni, de nem is esett egy autó sem a Dunába, így nem is lényeges beszélni róla. Az ajánlat is alacsony, mert 5,6 milliárd igazán nem sok érte, főleg, hogy a fele Úniós forrásból fedezhető. A Margit híd esete is igazolja, hogy valóban nincs az országnak elég cége a feladatra, hiszen mindössze két cég ajánlotta fel magát a célra. Még szerencse, hogy Magyarország egy stabil gazdasággal rendelkező állam, mert az építőiparban senki nem volt úgy megszorulva, hogy egy stabil másfél éves munkára szánja rá magát. Még annál is megnyugtatóbb, hogy a magyar politikusok köztudottan ellenzik a korrupciót, így nem kell még 20 %-ot hozzászámítani. Hiába, a mi politikusaink mindig az Alkotmány és a saját alkotmánybírósági határozatai szerint teszi a dolgát. De most nem akarom tovább fényezni honatyáinkat, hiszen tudjuk, hogy ők okkal vannak jó pozícióban. A Margit híd felújítására vonatkozó pályázatra 300 millióért vállalta a Főmterv, majd elkészítette felújítás engedélyezési tervét és másfél év alatt kész lenne, 21 milliárdért, igaz, ennyiből újat is lehet építeni, de felesleges. A Margit híd a szépséges színek kavalkádja minden budapesti számára. Azonban, mint tudjuk, politikusaink nagyon erős empatikus érzékkel rendelkeznek. Belegondoltak az átlagember helyzetébe, hiszen mégiscsak Budapest legfogalmasabb hídját készülnek lezárni, így a probléma megoldását egy pontonhíd felépítésében látták, melyet Hagyó Miklós szerint érdemesebb lett volna külföldről importálni 8 milliárd Forintért évente, de végül lemondtak az ötletről. A Kőröshegyi völgyhíd mindenki számára a magyar kollektív tudat híd formájában, hiszen 356 milliárdért óriási szüksége volt rá az országnak. Az építésnél becsúszott egy-két hiba, mint például, hogy az előkészítés és az építés egyszerre történt, de ezt még elnézte mindenki. A nagyobbik hiba, az átlagember számára a nevéből adódik, ugyanis nem egyértelmű miért is völgyhíd, völgy a közelben sincs. Mint tudjuk, politikusaink szeretnek előre gondolkodni, így egyértelműen várható, hogy a következő időszak a kormány életében a völgyásó időszak lesz. Valószínűleg bármely korábban említett cég örömmel jelentkezik völgyásási pályázatra, néhányszáz milliárdért, mert ez kell a magyar népnek. Azonban még van ezen időszak előtt még van egy fontos teendő. A szlovákokkal közösen építendő híd, jó kapcsolatunk érdemeként. Az átlagember tudja, hogy adója jó helyre kerül, mely számára is minden esetben előnyös, így ő kellemes vigyorral az arcán, némi fogcsikorgatással figyeli a közjó érdekében ténykedő politikusaink minden mozdulatát.