Ezt a jövőt passzolnám! (Psycho-Pass)
Pactolous
2017-02-14 18:59 
3
3521
| Rovat: Minden ember alapvető vágyai között ott szerepel a világbéke. Jó, kivéve talán a megrögzött, fegyvermániákus politikusokat és a sorozatgyilkosokat. Vajon hogyan érhetnénk el, hogyan valósíthatnánk meg? Oly sok irodalmi mű után egy japán rajzfilm is megpróbálkozik azzal, hogy egy alternatívát bemutasson. Persze a regényekhez hasonlóan, ez a történet is inkább disztópia, mint utópia.
John Lennon szellemiségét megragadva (ám nem kicsit kifacsarva) képzeljünk el egy olyan világot, amiben nincs bűnözés. Azért nincs, mert létezik egy mindent látó, halló, érző rendszer, a Szibüllák, ami többek között képes arra, hogy leolvassa az adott állampolgár lelkiállapotát és ez alapján kiszámolja, mekkora mértékben hajlamos bűncselekményre. Ha a kiszámolt érték meghaladja a normálist, akkor jönnek a hivatalos szervek a Közbiztonsági Iroda (vagy ha az egyik legnagyobb hazai anime portál fordítását vesszük alapul, Bűnözéselhárítási Iroda) jóvoltából és - Brian után szabadon - "duhhván" lekapcsolják az illetőt. Ez jelentheti jobb esetben azt, hogy beutalják terápiára egy kis oktató célzatú nevelésre, elzárva a társadalomtól, de legalább életben marad, de akár azt is, hogy önjelölt Dredd bíróként ott a helyben kivégezzék. Erről mégsem a hivatalos szerv dönt, hiszen a jövőben vagyunk!  Ebben a világban mindent a fentebb említett rendszer üzemeltet és ellenőriz, tehát az embernek túl sok beleszólása nincs például abba, hogy felnőttként milyen munkahelyre jelentkezzen, előre ki van osztva neki (enyhe fricska a mai társadalom felé, mi?). Ha rendőrségi akció van, akkor persze ott a kirendelt főnök, aki kezeli a helyzetet, kiosztja a feladatokat a beosztottaknak, de van itt két nagy csavar. Az egyik az, hogy ezek a beosztottak, a végrehajtók a bűnmegelőzési hierarchia alsóbb fokán tanyáznak, ők olyan emberek, akiket a rendszer veszélyesnek, azaz potenciális elkövetőnek ítél meg. Ez pedig majdnem olyan szívás, mint a hatvanas években négernek lenni (vagy ilyet már leírni sem szabad?). A másik fordulat pedig az, hogy ők, kiket gúnyosan "kutyáknak" neveznek, bár felfegyverezett katonák, önálló döntésük csak abban rejlik, hogy kire fognak fegyvert. Utóbbi ugyanis analizálja az éppen célba vett egyén bűnözésre való hajlamát, veszélyességét. Egy sarkított példával élve: Charles Manson-re ott helyben kiadná a kötelezően kiadandó halálos ítéletet, Donald Trump-ot örökre elzárná a civilizációtól, Teréz anyára pedig nem jelezne semmit. A fegyvert fogó illető így nem is tud akármikor lőni, csak akkor, ha a rendszer arra engedélyt adott. Trükkös, mi?  Természetesen, mint minden valamire való disztópia történetben, itt is van egy főhős, Tsunemori Akane személyében, aki hamar megkérdőjelezi az egész rendszer létjogosultságát, kezdve a "kutyákkal" való bánásmóddal, egészen a Szibüllák ítélethozó képességéig. Ehhez persze kell egy nemezis, egy főgonosz, akit Makishima Shougo testesít meg, ő lesz az, aki az egészet körberajzolja egy nagy kérdőjellel. Amint látható, ha az alapokig lebontjuk a rétegeket, sok újjal nem találkozunk, az alapszituáció mégis annak hat. Ehhez dobjuk még hozzá a japánosan elborult jövőképet, a szép, lassan feltárulkozó részletekkel, a maga érdekes, cyberpunk filmeket idéző képi világával, hiszen ki képzelne el egy gyilkossági helyszínelést rajzfilmszerű hologramfigurákkal? Na ugye! Az anime második opening-je a Nothin Carved in Stone jóvoltából A Psycho Pass akár sablonos is lehetne és akadnak is benne ilyen elemek, ennek ellenére zabáltatják magukat egymás után az epizódok. A felfestett világ érdekes, főleg ezzel a kutya-felügyelő kapcsolattal, a Szibülla-rendszer sajátosságaival (ki a bűnös: aki elköveti a bűnt vagy aki kiváltja az elkövetőből és egyáltalán hol húzódik meg a határ ártatlan és bűnös között?), a háttérben zajló politikai játszmákkal. Aztán persze ott van az elmaradhatatlan őrült zseni, a hatalommal szemben álló terrorista, Shougo, akinek elvei mögött húzódik némi értelem,. Karizmatikus főgonosz, akinek eszközei talán szentesítve vannak a cél miatt, de azért nem eszik olyan forrón a ráment. Akane, a fiatal felügyelő hölgy is kellőképpen érdekes karakter, akinek belső vívódásait mi is átéljük. Kougami Shin'ya, az egyik "kutya", pedig a szokásos titokzatos nőcsábász karakter is lehetne, de szerencsére csak megmarad titokzatosnak. Elsőre kialakít egy képet a néző magában róla, ami viszont hamar összeomlik, és ezzel mindenki jobban jár. Érdemes még kiemelni a "kutyákat" megvető Ginoza felügyelő és az öreg róka, Masaoka Tomomi kapcsolatát, de hogy miért, azt nem árulom el. Nem nagy katarzis, de érdekes színezetet ad a sorozatnak. Szerencsére a szemünk és a fülünk egyáltalán nem szenved hátrányt, hiszen az anime kiváló látvánnyal rendelkezik. A karakterek ábrázolása, főleg a hölgyeké mondjuk elsőre talán furcsa lehet, de amúgy a helyszínek árasztanak magukból egyfajta "régi jövőt". Olyat, amilyet a 80-as, 90-es években képzeltek el az okosok. Sokszor esik az eső, minden kicsit szürkés, vibrálnak a neonlámpák. Ez egyáltalán nem baj, rajzfilmnél bőven belefér ez. Zeneileg akadhatnak gondok, legalábbis nekem a TK-féle opening heveny fülvérzést idézett elő, ellenben a Nothing Carved in Stone által előadott második nyitány egyből betalált. Az ending-ekért a Guilty Crown-ból is ismerős Egoist adja elő, ezek is kiválóak lettek. A szinkronhangok pedig ismét brillíroznak, de hát ez nem csoda, Hanazawa Kana, Seki Tomokazu és Sawashiro Miyuki neve már minden anime kedvelőnek garanciát kellene, hogy jelentsen. A sorozat első ending-je az Egoist által Mibe lehet belekötni? Nos, az anime nem tökéletes, voltak olyan pontok, ahol húztam a számat és ebből az egyik a sztorit érinti. Lehet csak nekem volt furcsa és spoiler-mentesen erről nem is tudok beszélni, de legyen elég annyi, hogy túlságosan is kényelmes illetve légből kapott ötletnek tűnt a Szübilla-rendszer valódi kiléte. Persze, alapból nem beszélhetünk reális helyzetről, de még ehhez képest is csalódtam egy picit, nem erre számítottam. Aztán ott van még a második évad, ami megpróbálta tromfolni az elsőt, de ez nem minden esetben sikerült sajnos. Persze nem lett botrányos a folytatás, erről szó sincs, csak már nincs meg benne az a feszültség, ami az első szezont jellemezte. A különálló mozifilmről pedig ne is beszéljünk, ami sajnos (mondjuk ki) egy merő dögunalom, telis-tele fülbántó japán-angollal. Nem értem, ha egyszer tényleg katonaira, nemzetközire veszik a figurát, akkor nem tudnak leszerződtetni egy olyan embert sem, aki angol vagy aki akcentus nélkül beszéli a nyelvet? Hallottam már angolul jól beszélő japánokat, ilyenkor ők hol bujkálnak? A sorozat második évadának ending-je, szintén az Egoist által Mindenesetre a Psycho-Pass első évada kötelező darab minden olyan embernek, aki látott már animét és vevő valami mérsékelten egyedire. Minden fika ellenére még a második szezont is ajánlhatom, mert amit nem hoz karaktermélység terén, azt bepótolja a helyzet abszurditásán és a vérontáson. Humort ne nagyon várjatok, ellenben akció, társadalomkritika és befordulás az lesz bőven, aki erre szomjas, az bátran vágjon bele! Főbb szereplők:
 Az anime első része, magyar felirattal |
Hozzászólás
2017-03-18 12:18
Én köszi! Mindig nagy öröm, ha valakinek tudok valami újat mutatni.. na persze az is, hogy vannak itt csendes, de aktív olvasók
A jövőben is próbálok olyan animékről írni, amik valami miatt megfogtak engem, amik kiemelkednek a többi közül, szóval stay tuned!
2017-03-17 20:32
Régóta figyelemmel kísérem az oldalt, bár kommentelni nem nagyon szoktam.
Animét gyakorlatilag gyerekkorom óta most nézek először, de ezt egyszerűen nekem találták ki!
Az egész világ, a mögöttes gondolatok, kedvenc főgonoszunk, akinek hál'Istennek van is némi motivációja gonosznak lenni, az, hogy a számomra mindenki érdekes karakter - szóval ez mind képes nálam feledtetni a picit innen-onnan összelopkodott történeti elemeket. A látványba pedig beleszerelmesedtem.
Köszönöm az ajánlódat, enélkül soha eszembe nem jutott volna 25 éves fejjel animét nézni (bár azt tudtam, hogy az animék jelentős része nem gyerekeknek készült, de annyira távolinak éreztem magamtól a műfajt, hogy eddig sosem próbálkoztam vele).
Úgyhogy dejóóóóóóó! És köszi még egyszer!
2017-02-14 19:49
Rég láttam már, de nekem is nagyon tetszett.
* jelölt mezők kitöltése kötelező!