Amerika Kapitány - A Nagy Perpatvar

Írta Papa Dátum 2016-05-08 16:21 Hozzászólás 0 Olvasta 475 | Rovat: Kritika »

Eljött hát a nap, amikor megtekintettem a következő Disney-Marvel mozit, ami nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megváltoztatni a teljes filmes univerzumot. Ez vitathatatlanul sikerült is neki, már csak az a kérdés, hogy vajon tette-e ezt úgy, hogy közben egy jó film is lett belőle.

Igen. 10/10. Ennyi... Oké, oké, ennél azért többet is szeretnék róla írni, mert megérdemli, meg mert szeretem olvasni a saját soraimat.

A történet szerint a Bosszúállók cselekedetei és az azokat követő civiláldozatok miatt az ENSZ szeretné, ha a csapat tulajdonképpen leszerződne velük és a későbbieknek nem hoznának saját döntéseket. Nehéz azt nézni, hogy valaki kvázi gyilkosoknak nevezi azokat, akik miatt meghalt pár száz ember miközben szó szerint az egész emberiséget mentették meg a kihalástól, de lássuk be, a mi világunk is pontosan ilyen, nem csak a film használja ezt a fordulatot.

Tony Stark, aki egyre kevésbé nagyszájú, életigenlő playboy és sokkal inkább egy nehéz terhet cipelő, megfáradt ember, úgy véli, hogy a csapatnak igenis szüksége van külsős felügyeletre, míg Steve Rogers továbbra is ragaszkodik az elveihez és arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha nem képesek szembenézni a hibáikkal, ha külsős engedélyezésekre várnak, akkor amikor legközelebb be kellene avatkozniuk, habozni fognak és ez még több emberéletet fog követelni.

Mindent csak még inkább megbonyolít, hogy a Bosszúállók és az ENSZ közötti megegyezés aláírásán terrortámadás történik, amit úgy tűnik, hogy nem más, mint a Tél Katonája, Bucky Barnes, Amerika Kapitány régi barátja, követett el. A csapat kettészakad és elkezdődik az eseménysor, mely megváltoztatja a teljes Marvel filmes univerzumot.

Egy kicsit tanácstalan vagyok, már rögtön a dolgok elején, mert a főellenséget nem igazán leplezték le az előzetesek és igazából én sem akarom. Nem mintha olyan nagy titok lenne, vagy nem derülne ki a személye már a film első félórájában, csak szerintem olyan kiválóan kitalált karakter, akivel érdemes elsőként a vásznon szembesülni. Annyit elárulok, hogy teljesen más, mint a képregényes megfelelője és ezt egy kicsit sajnáltam, de az átirat is kiválóan működik. Rettenetes erő van abban, hogy éppen ő az, aki megtöri a Bosszúállókat, akiken földönkívüli seregek, nemzetközi bűnszervezetek, sőt, még istenek sem tudtak fogást találni.

A két főszereplő egyértelműen Robert Downey Jr. és Chris Evans, akik ismételten tökéletesen hozzák a karaktereiket, ezzel csak még erősebbé téve a drámai szálakat. Mindkét hős világnézete megremeg, lelkiekben és testileg is sérülnek, s nagyon kíváncsi leszek, hogy miként fognak majd mindebből talpra állni a jövőben. A visszatérő "vendégek" is a maximumot nyújtják, az új beérkezők pedig újra rávilágítanak arra, hogy a Disney-Marvel castingosai egyszerűen képtelen hibázni!

Chadwick Boseman tökéletes Fekete Párduc lesz! Kimért, kemény, félelmetes és megvan benne az a fajta tartás, ami igazi uralkodókra jellemző. A karakter megjelenése maga is teljesen logikus, érthető, hogy melyik oldalra áll és az is, ahol végül kiköt. Gyerekkorom egyik kedvencének ismét sikerült méltón megjelennie a vásznon és ezért végtelenül hálás vagyok. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit fognak belőle kihozni a jövőben.

Tom Holland továbbra sem az, akit Peter Parker-ként látok magam előtt, azonban tény, ami tény, Pókember megérkezett közénk! Ennyi, kérem szépen, így kell ezt csinálni. Nehéz volt? Ugye, hogy nem? Infantilis, a Nagy Hősökre rácsodálkozó fiatal srác, aki már-már idegesítő, annyira be nem áll a szája, miközben verekedik. Ó, és ne felejtsük el, hogy ERŐS. Te szent ég, de hiányzott már, hogy valaki rámutasson: Pókember nagyon erős. Nagyon. Kevéssé ismert tény, ám amikor mezei bűnözőkkel küzd, vissza kell fognia magát, mert különben egy-egy ütéssel megölné őket! Öröm látni, hogy ökölharcot vív a Tél Katonájával, sőt, még Amerika Kapitánnyal szemben is megállja a helyét. Alig várom, hogy a saját filmjében láthassam!

Aki még nem jött volna rá, az Amerika Kapitány 3 egy kiváló film. Ez vitán felül áll, noha a kritikusok többségével nem értek, ez nem a legjobb Marvel-es mozi. Hozza a szintet, amit kell, a maga nemében abszolút hibátlan, azonban nem merném kijelenteni, hogy olyan mérföldekkel jobb, mint az elődei. Sőt, ha csak mint filmet nézem, akkor még azt is meg merném kockáztatni, hogy a második Amerika Kapitány jobb volt. DE! Ez a film minden rajongónak abszolút mértékben kötelező és egyáltalán nem fog csalódást okozni. Nem annyira egyedülálló, mint sokan írják róla, de ettől eltekintve is az idei év legjobb szuperhősös filmje lesz. Ezt már most kijelentem, mert úgyis így lesz.

A reptéri hős kontra hős jelenetsor pedig... no, az igen. Az bőven megérdemli, hogy mozitörténelmi pillanatnak nevezzük. Az a közel fél óra minden, amire egy Marvel rajongó csak vágyhat. Maga a mámor. Nem tudom szavakba sem önteni, hogy pontosan mit éreztem, miközben néztem. A lenyűgöző nem kifejezés... tökéletes. Egyszerűen tökéletes. Minden ízében, minden egyes pillanatában... tökéletes. Ha nem is érdekel valakit a mozis univerzum, vagy nem követi, akkor is, csak ezért az egy jelenetsorért érdemes megnézni.

Ezzel a filmmel minden megválzotott. És én imádtam!


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!