TOP 10 utált könyvtípus

Írta Pactolous Dátum 2016-03-19 13:57 Hozzászólás 2 Olvasta 628 | Rovat: Gőzkieresztő »

Úgy vettem észre - legfőképpen saját magamon -, nem egészséges az, ha az ember magában tartja a kis gömböcként felgyülemlett mérget, keserűséget, szomorúságot. Valamilyen formában ki kell engedni, lehetőleg olyan módon, amivel nem teszünk kárt senkiben és semmiben. Úgyhogy kedves Olvasók, tegyétek le az automata géppisztolyokat!

Ilyesféle terápiás jelleggel indult el anno a Gőzkieresztő rovat, pontosan azért, hogy amit én képtelen vagyok megérteni, feldolgozni, elfogadni, azt legalább kikiálthassam a nagyvilágba valakinek. Ahogy a reklám is mondta régebben, csak egy kicsit másképp: a mindennapi életünk során gyakran találkozunk furcsa dolgokkal. Olyanokkal, amikkel nem értünk egyet. Más lehet igen, de mi meg azt sem értjük. Papának ott van a saját rovata, amiben pontosan öt percre letépi fogva tartó láncait a bensője vadállatáról és kitombolja magát, nekem pedig itt van ez a Gőzkieresztő. És úgy érzem, gyakran fogok mostanság ide írni....

Szép Károlyné-állapotba kerülésemről (eddig, eddig, EDDIG VAGYOK!) most éppenséggel a könyvek tehetnek. Félreértés ne essék, imádom a könyveket! Nem vagyok az a fajta, aki remete módra elvonul a külvilág elől amíg olvas, és nem is gyűjtöm fanatikus módon őket, de túlzás nélkül állíthatom, hogy az olvasás az egyik legkedvesebb elfoglaltságom és a saját kollekcióm tárolási problémái miatt bizony már felgyorsult a kopaszodásom. Ráadásul épp ilyen területen dolgozom, így egy hangyapéniszi rálátásom van a szakmára, hogy mi megy éppen, mi nem, mit nyomatnak nagyon, mit nem.

Pont leltár után vagyunk, jó pár könyv átment a kezemen (de jó, hogy nem autószalonban dolgozom...), és nem egy közülük fel is idegesített rendesen. Miért is? Álljon itt egy toplista azokról a könyvfajtákról, stílusokról, amiket nyugodtan, megbánás nélkül nevezhetek az általam legutáltabbnak. Szigorúan szubjektív - bár nem egyedüli - válogatás alapján! Először egy top 10-es listát terveztem el, de kollégáim körbekérdezése után rájöttem, ez bizony kevés lesz. Mégsem szeretném bő lére ereszteni a dolgot, így csak három bónusz játékossal toldanám meg a felsorolást:

Bónusz 1 - Hogyan legyél milliomos? A tuti tipp!
Az ilyen pénzügyi tanácsadó (siker)könyvek szerencsére már nem annyira gyakoriak, de azért még mindig beléjük fut az ember. Enyhén megmosolyogtató, hogy mennyi ilyen cím jelent meg és még mindig vannak szegények a Földön. Lehet, hogy az a tuti tipp mégsem olyan tuti? Vagy nem mindenki sajátíthatja el a tudást, csak egy kevés kiváltságos? Különben is, miért a milliomos lét a kitűzendő cél? Nem leszek álszent és nem mondom azt, hogy a pénz nem boldogít. Ó, dehogynem! És igen, örülnék, ha egész életemben semmi gondom nem lenne. Ugyanakkor a valóság az, hogy kevés emberből lesz milliomos, és az sem ezen könyvek miatt lett az. Azt pedig garantálhatom, hogy ők nem árulják el a titkukat! Sokkal hasznosabb lenne olyan olvasnivalókat megjelentetni, amik a spórolásról, a pénz beosztásáról, egyszerűbb praktikákról, tanácsokról szólnak, amiben esetleg a normál, nem svájci bankár felmenőkkel rendelkező ember is érdekelt. De sajnálom, ez csak egy tipp és annak sem éppen tuti.


Bónusz 2 - Pszichológia mindenkinek
Ezzel most nem leszek népszerű, de sokszor ezt a kategóriát sem értem. Nem arról van szó, hogy nem ismerem el, mint tudományt. Dehogynem, van létjogosultsága. Ugyanakkor ezt kihasználva itt is annyi felesleges könyv jelenik meg, amire ráugrik a sok ráérős sznob vagy éppen tanácstalan naiv ember, hogy az valami hihetetlen. Én most is azt vallom, hogy a problémáink egy jelentős részét meg tudnánk oldani, ha kellő magabiztossággal végiggondolnánk azzal a józan eszünkkel, amit a fejünkbe helyeztek. Ha pedig ez mégsem megy, akkor kérjünk tanácsot a környezetünktől, olyan emberektől, akikben megbízunk, akikre pozitív példaként tekintünk. Elengedhetetlen, hogy néha a szakirodalom segítségét igénybe vegyük, ezt aláírom. De ne ez legyen az első lépés! A könyv csak általános frázisokat tartalmazhat, míg akit ismerünk, az nagy valószínűséggel ismeri a helyzetünket is, így sokkal nagyobb segítséget nyújthat. Ne azért vegyünk pszichológiai könyvet, mert az milyen jó már és mert majd megmondja, mit kell tenned az életben!


Bónusz 3 - Élj egészségesen, de drágán! A múlt ételei a jövőben! Mert miért ne írhatnék én is szakácskönyvet?
Itt most három stílust is egy kalap alá vettem, végül is összefüggnek. Rengeteg gasztronómiai könyv kerül a piacra (most, ebben a pillanatban is megjelent legalább három) és ezek között is felfoghatatlanul sok az, ami még porfogásra is alkalmatlan, annyira rossz. Én imádok enni, sajnos már meg is látszódik rajtam, így alapból elutasítom az összes olyan terméket, ami sznobságból akar rávenni arra, hogy ne egyek finomakat. Különben is, nekem ne mondja meg senki, hogy az, amit eszek az úgy szar, ahogy van és meg fogok dögölni és egy büdös, szánalmas paraszt vagyok, amiért ebbe nem gondolok bele! Majd ha én kókuszolajra vágyom, szólok, megígérem! De addig is maradok a jól bevált étrendemnél, és ha elhízok, hát elhízok, ha egészségtelen, hát az! Ahogy nagypapám is mondta egy flancos esküvőn: lehet, hogy csak két fogam ép, de attól még nem vagyok nyúl. Ebből egyenesen következik az, amikor már retrónak számító kajákat felújítanak, modernizálnak; a brassói aprópecsenye mióta retró, ennyire megöregedtünk? A félelem, amit a mondat elolvasása során érzünk jogos: négy szem hasábburgonya, egy pöttyenet szósz a tányér közepére, pár darabka hús és kész! Ultramodern, menő és... 5 tányér kell belőle, hogy egyáltalán a gyomrunk úgy érzékelje, enni akartunk. "De hát... de... de hát a Posolygai Józsi is ezt főzte a TV-ben, még könyvet is adott ki róla! Ő pedig híres, hát csak tudja nem?" Igen, örökös aranyszabály: ha mindenképp írnál valamit, de nincs tehetséged hozzá, írj szakácskönyvet! Lehet, hogy ahhoz sincs, de a recepteket majd elkészíti más, és lesz egy profi fotós is a stábban, aki gondoskodik arról, hogy amit még nasinak sem szolgálnál fel, főfogásnak nézzen ki!

Huhh... és még csak a ráadás vendégekről ejtettem szót, az igazi lista most következik!

10. Sekélyes romantika vénlányoknak
A romantika sem az én csésze teám. Bár vannak olyan szórakoztatási formák, ahol kifejezetten elvárom, hogy legyen némi érzelgősség, kémia a szereplők között, könyvekben mégsem szeretem. Különösen azokat nem, amik csak erre építenek és futószalagon fossák ki őket immáron több évtizede. Nem említek neveket, biztos van egy-két tippje mindenkinek, kikre is gondolhatok. A poén az, hogy sokszor a vásárlók is elnevetgélnek azon, hogy az összes könyve az adott írónak teljesen ugyanaz és évek óta semmi újdonságot nem tartalmaznak. Mégis megveszik. Mert végső soron az, hogy James O'Connely, a híres vállalkozó vajon képes lesz-e a frissen megözvegyült Margaret Moonshine szívét elnyerni az negyvenedik alkalommal is izgalmas számukra.


9. Érdektelen önéletrajz a ki-nem-szarja-le-kiről
Úgy gondolom, hogy a saját életükről olyan embereknek érdemes írni, akik több évtizedes tapasztalattal, adott esetben akár kiapadhatatlan bölcsességgel rendelkeznek. Tehát egy fiatal tinisztár ne papoljon nekem arról, milyen nehézségekkel jár az, hogy reggelente besüti a haját! Az sem árt, ha az illető úgymond izgalmas életet élt. Vagy az, amiért híres, értékes vagy érdekes valamilyen mértékben. Legyen az akár egy színészlegenda, egy híres együttes tagja, egy neves író, egy háborús hős, egy politikus vagy egy üzletember. Persze nagyrészt az is szubjektív megítélés alapján döntődik el, ki híres, ki képvisel értéket, ki érdekes. Mégis elég furcsa az, amikor valaki 5 év közszereplés után ad ki az életéről könyvet. Arról nem is beszélve, ha nem is a mesélés a cél, hanem mások lejáratása, szaftos pletykák előcitálása. Nem tudom mi lehetne az egészséges megoldás, de az sajnos tény, hogy rengeteg olyan önéletírás jelenik meg, aminek semmi értelme.


8. Nulla cselekményes mély irodalom sznoboknak
Újabb olyan alfaj, ami nyilván sokaknak szíve csücske, de engem a hideg ráz ki tőle. Sajnos főképp magyar szerzők tartoznak ebbe bele, idejét sem tudom, mikor olvastam már honfitárstól egy jó regényt, főleg kortárstól. Ez részben az én hibám is, egyszerűen nem kötnek le azok az olvasmányok, amik semmiről nem szólnak. Érdektelen életképek, családok, szereplők eseménytelen történetei, sokszor rémes megfogalmazásban, a központozás teljes hiányával. A mai napig harapok, ha valaki szerint művészi az írásjelek hiánya. Nem, nem az! Rohadtul zavaró! Ellenben a "magaskultúráért" rajongó elitek előszeretettel vásárolják meg ezeket a könyveket, hogy aztán olvasás nélkül kerülhessenek fel a polcra, így dicsekedve vendégeiknek: "Nézd csak! Nemrég vettem meg Táy Kázmér legújabb kötetét! Fergeteges!"


7. Sokadik kockáshasos erotika
No, ez egy igen sötét kategória, ami ötven árnyalatnak köszönhető. Ez a stílus tökéletes arra, hogy a szingli, kiéhezett harmincas korosztályt, vagy éppen az olvasni nem szerető, de azért mégis kíváncsi húszast behülyítse. A legjobb az, hogy ezt bármivel lehet vegyíteni, színesíteni, a lényeg az, hogy a férfi főszereplő hasán a kockák száma pontosan megegyezzen a könyv oldalszámának gyökével. Jó, lehet több is! Ha a protagonista éppen vámpír, tündérek, diktatúrában felnevelt katona palánta, szuperképességekkel rendelkező szépség vagy éppen fiatal milliomos az is megfelel. Csak legyen szexi, érzéki és odaadó! Történet? Pff... bagatell, huszadrangú szempont! Valami legyen, de ne essünk túlzásba, mert elveszítjük olvasóink háromnegyedét! A lényeg a fülledtség, az erotika, a halk sóhajtások és az orgazmus által megvadított sikolyok rapszodikus váltakozása!


6. Fantasztikus tinidráma
Jó is, hogy ez következik épp, hiszen amiben nincs kúrás, az mehet az ifjúsági irodalom közé. Szerelem lehet benne, sőt, elvárt dolog, főképp ha teljesen egyértelmű, kik a gerlepár, de különböző indokok miatt nem teljesülhet be a szerelmük. Például azért, mert ötrészes trilógiában gondolkodik a szerző, de az elsőben még nem jöhetnek össze. Igazán jövedelmező kategória ez, mert ha sikerül a benedvesedett tinilányokat kellőképpen hisztérikussá tenni, akkor nagy költségvetésű film is készülhet belőle és az mind a szerzőnek is jó, mind a rajongónak is. Vagy nekik nem, de az írónak mindenképp. Tessék, tuti tipp: hogyan legyünk milliomosok? Így!


5. Unásig ismételt történelmi korszakok
Herótod van már a második világháborúból? Nekem is. Könyvben legalábbis. De ugyanígy az ókori Rómából is. Akármennyire is megbotránkozató (vagy éppen szomorú), de a sokadik holokauszt-túlélő beszámolójára is csak üres tekintettel bámulok. Persze a történelem olyan, hogy érdemes megismerni, és mivel rengeteg korszakról keveset tudunk, minden apró információmorzsa új megvilágításba helyezhet dolgokat. Érzésem szerint egyes felkapott korok túlságosan is nagy figyelmet élveznek mások kárára. Sajnos az emberiség szerelmes a háborúskodásba, így bőven van miből választani, akár olyat is, ami legalább akkora tanulsággal szolgál, mint a kitüntetett figyelmet élvező konfliktusok. Vietnám, Korea, a napóleoni idők, a középkori csaták: akad azért más is a spájzban. De a háborúkon kívül oly sok más témát is elő lehetne kaparni, ami érdekes és nem feltétlenül azon alapszik, hogy az ellenségből miképp lesz saslik. Tudom én, hogy vannak is ilyenek. De előbb-utóbb a sikerlisták polcaira ismételten azok kerülnek fel, amiket már másik 300 könyvben ugyanígy megírtak.


4. Túlbonyolított, sokszereplős, követhetetlen sci-fi/fantasy
Egyszer ugye már kirohantam félviccesen ez ellen, de be kell valljam, azért elég sok kedves olvasmányt adott ez a stílus. A problémám még mindig az, hogy ha nem egyszerűsítik le a cselekményt a tiniknek, akkor jól megkavarják a... nem tudom kiknek. Lehet egy sztori több szálon futó, több szereplőt, akár több idősíkot is felvonultató darab, de az íróknak sokszor elgurul a gyógyszerük. Épp ezért nem tudtam megbarátkozni az egyik leghíresebb fantasy sorozattal sem, mert már az 5. oldalnál belefutottam a 28. névbe, amit meg kellett volna jegyeznem. Írói részről ez lehet az egyik legnehezebb feladat: egy olyan történet kitalálása, ami kellőképpen mély, de szórakoztató is legyen, okos, de emészthető is. Nem csoda, ha nem mindig sikerül abszolválni ezt.


3. Védőangyalaink velünk vannak! Add át magad a kozmikus energiának!
Ha egyszer valamikor saját könyves vállalkozásom lesz (soha, de most hadd éljek én is a túlzás eszközével), akkor az ezoterikus könyveket úgy száműzöm boltjaimból, ahogy az annak rendje, módja kéne hogy legyen. Materialista ember vagyok, nem hiszek semmi természetfeletti dologban, a vallásos témájú könyveket is kerülöm. Amíg viszont a teológiát abszolút elismerem, az ezoterika, mint olyan büntetendő kéne, hogy legyen. Tipikusan az emberek hiszékenységére játszik rá, mint az Asylum filmstúdió a Transmorphers-jeivel. Sok mindenben lehet hinni, nyugodtan. De amit ezek a könyvek hirdetnek, mint egyetlen igazságot, az számomra gyomorforgató. Nem vagyok jó véleménnyel azokról sem, akik ezeket tonnaszámra megveszik, de igazán az írókat és a kiadókat vetném máglyára.


2. Mély idézetgyűjtemény
A másik felesleges kategória. Komolyan, annyira megörültem, amikor egyszer egy anyuka leszidta a fiát, aki egy kisméretű, ajándékkönyvnek szánt aforizma válogatást nézegetett: "Meg ne próbálj egyszer ilyet venni nekem! Akkor inkább írj magadtól, az legalább szívből jön!" Nem is tudok ehhez nagyon mit hozzáfűzni, le a kalappal anyuka!


1. Beszívott mesék bugyuta rajzokkal
Végezetül, amik a leggyakrabban lökik fel 100 Celsius fokosra az agyvizem, azok a gyerekkönyvek. Komolyan már úgy hangzom, mint a saját nagyszüleim, de az én időmben a mesék nem voltak ennyire bugyuták. Nem az lenne a lényegük, hogy egyszerű, de tanulságos történeteket meséljenek el szerethető módon? Ehelyett mi van manapság? Se füle se farka sztorik, bárgyú rajzokkal, kimondhatatlan nevű szereplőkkel. A Szent Grál megtalálása sem akkora öröm, amikor mi találunk egy tényleg jópofa mesekönyvet. Amiben nem Hötypukk és Glugybond a szereplő és nem a Hopájkufárhoz igyekeznek Manpúrfadlingba. Vagy amiben nem az a konfliktus forrása, hogy ki kakilt a vakond fejére. És amiben nem három vonal a táj és kettő kör a kutya. Ezekkel a könyvekkel kéne az én gyerekemet az alapvető értékekre megtanítanom? Hogy mi a szeretet, megbocsátás, jószívűség, barátság? Kösz, akkor inkább visszakeresem az én régi meséimet...


Elképzelhető, hogy ezzel a gőzkieresztésemmel most téged idegesítettelek fel. Ha ez így van, nyugodtan ereszd ki te is egy komment erejéig, lehet, hogy a saját ízlésem elvakított útközben, ez esetben tegyél helyre! Mégis megnyugtató a tudat, hogy akárkivel beszélek erről, egyetért velem, úgyhogy nem nagyon tartok attól, hogy teljes tévedésben élnék. Inkább csak arról lehet szó, hogy egy olyan ritka állatfajt képviselek (vagy éppen már egy kihaltat), aki nem érti, mi is zajlik a nagyvilágban. Ezzel viszont sajnos sokan vagyunk így, nem? Mindenesetre, ha élvezted ezt a rövidnek épp nem nevezhető kirohanásom, akkor számíts arra, hogy lesz még ilyen. Oly sok téma van, amiből lehetne írni egy top 10-es listát!


Hozzászólás
Papa Papa
2016-03-19 18:16
Számomra a könyvek mindig is jelentős értéket képviseltek. Sosem dobtam még ki egyet sem, sőt, elajándékozni is ódzkodom őket, mert egy mélyen jövő tiszteletet érzek irántuk. Talán éppen ezért érzem személyesen sértőnek, amikor olyan könyvek lesznek mindennél sikeresebbek, mint mondjuk a Twilight sorozat, vagy azok, amikben dinók erőszakolnak meg nőket. Vagy ott a Szürke ötven árnyalata.

Nem vagyok sznob, legalábbis nem teljesen, mert elsősorban nem fingszagolgató önimádásokat olvasok, hanem szórakoztató irodalmat, sci-fit, fantasyt, de akkor is, úgy érzem kell lennie egy bizonyos színvonalnak, amit el kellene érni.

Megértem, hogy a világot a pénz mozgatja, így amire keresletre van, arra lesz kínálat is, ám szerintem a mai világban annyi más lehetőség lenne az ilyen történetekből pénzt csinálni. Legyenek e-Book-ok. Vagy blogbejegyzések, előfizetéshez kötött weboldalakon. Csak a könyvesboltokba ne kerüljenek be a fenti listában szereplők.

(visual novel for ever! kivéve, ha vérfertőzés szimulátor. Akkor nem jön be annyira :) )
masuda masuda
2016-03-19 15:52
Maradok a light és visual novelleknél. :)
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!