Ne kussolj! Hallgass!

Írta Pactolous Dátum 2015-04-26 20:48 Hozzászólás 2 Olvasta 808 | Rovat: Gőzkieresztő »

Annak idején azért alakítottam át a honlapot egyszerű zenetárból egy cikkgyűjteménnyé, mert le akartam írni a véleményemet bizonyos dolgokról. Nem blogszerűségre gondoltam: "lementem tejért, útközben láttam egy kutyát, hajj, de rossz az élet". Nem, ezek engem sosem mozgattak meg, márpedig nálam alapszabály, hogy olyasmiről írjak, ami fordított esetben felkeltené az érdeklődésemet. Épp ezért érzem fő területemnek a lemezeket, zenei témákat, humoros dolgokat az utóbbi időben pedig az animéket. Én is kedvelem az ilyen témájú cikkeket, mindig is kíváncsi voltam más mit is gondol az általam szeretett vagy éppen nem annyira szeretett dolgokról. Pár éve azonban egészen elkeserítő jelenségek mérgezik meg ezt a kíváncsiságomat: a trollok és a véleménycézárok.

Elképesztően taszító számomra az, hogy nem tartjuk egymás véleményét tiszteletben. Közhely, de igaz. Valami miatt egyesek ellenállhatatlan vágyat éreznek az iránt, hogy a másikat ki(meg)javítsák, átalakítsák, megalázzák. Sajnos annak idején nem sikerültünk egyformára, pedig mennyivel egyszerűbb lenne a világ, én is örülnék neki, ha velem egy ízlésű emberek rohangálnának a nagyvilágban! De ez nincs így, épp ezért tudunk hatni a másikra. Megmutathatunk egymásnak különböző filmeket, újfajta zenéket, olyan szórakozási formákat, amikre eddig nem figyeltünk fel. Ha mind egyformák lennénk az egyetlen impulzus az unalom lenne.

Ahelyett, hogy ezt a különbözőséget becsben tartanánk és normális keretek között sarkallnánk egymást az új dolgok felé való nyitásra, megpróbáljuk a fölbe tiporni. Amit én szeretek, az a jó, amit te, az szar: kövess engem! Ezt hangoztathatják a hozzászólások trolljai, akik ezt ráadásul rendkívül provokatív módon űzik, de még rosszabb, amikor egy hosszabb bejegyzés formájában történik ez meg. Mindannyian ismerjük szerintem ezt a problémát, belefuthattunk már ebbe. Én például olyan kíméletlen gyűlölethullámot látok minden egyes új Ákos megjelenésnél, hogy abba már én is belepirulok. Érthetetlen! Ugyanígy, ha valami a közönség és az adott szakma kiemelt figyelmét élvezi, akkor máris elindul a hype vonat, és akkor az imádók mellett megjelennek az utálók is. Alig látok értelmes vitákat, inkább csak anyázást és sárdobálást.


A hozzászólásokban az zavar leginkább, hogy az emberek nem veszik észre, hogy a szavaknak ereje van. Bármit, amit leírunk, és ahogy leírjuk az lerajzol rólunk egy képet, amin ha nem javítunk sürgősen, permanenssé válik az emberek fejében. Minden kommented fikázás, helyesírási hibáktól hemzseg és rögtön lehurrogod, aki netán rád szól? Bravó, máris kitüntetett Vérpistike vagy! Ráadásul a legrosszabb fajta! Pedig kevésen múlik: vegyük ki a felsorolásból a helyesírást, végül is azt nem mindenki sajátíthatja el tökéletesen... ne, ne forgasd a szemeidet kedves olvasó, legyünk ennyire jóhiszeműek. A fikázás témakörön ott lehet finomítani, hogy emberibb szavakat használunk, lehetőleg káromkodás nélkül (de ha indokolt, akkor maradhat ez is) valamint (figyelem!) belefűzzük a mondandónkba a következő kulcskifejezéseket: "szerintem", "véleményem szerint", "úgy gondolom", "nekem", stb... Így máris szubjektívvá válik a hozzászólásunk, nem pedig egy agresszív egyetemes kinyilatkoztatássá. "Ez egy szar!" helyett "Szerintem ez nem annyira jó, legalábbis nekem nem tetszik." Ugye, hogy jobb? Az igazán profik még indoklást is csatolnak az üzenethez.

Aki belevág az önjelölt kritikusi melóba, annak egyszer szembe kell majd néznie az ellenvéleményekkel. Épp ezért, ha értelmes és tartalmas vitákat várunk el nem árt, ha mi is ehhez tartjuk magunka írás közben. Le lehet húzni valamit a vérbe, ha indokolt, vagy ha nem vagyunk vele egyedül (ott az Internet, nézzünk körül), sőt, olyankor legalább kicsit elengedhetjük magunkat, lazábbra vehetjük a figurát. Alapból viszont elvárás lenne az intelligens hozzáállás, vagy legalább az arra való törekvés. A legjobb megoldás erre az, ha beleképzeljük magunkat egy olyan helyzetbe, hogy miként éreznénk magunkat akkor, ha hasonló hangnemű cikket olvasnánk el a mi kedvenc témánkról. Fájna? Elkeserítene? Akkor bizony baj van. Egy rendes, érvekkel alátámasztott, kulturáltan megfogalmazott negatív kritika nem indulatokat vált ki, hanem ellenvéleményt. "Én ezt nem így látom", és utána pedig jöhet a kommentes résznél leírt procedúra.


Nem gondolom, hogy ez a fajta magatartás kimértség, megfutamodás vagy visszafogottság lenne, inkább normális. De ha mégis belefutunk olykor ilyenekbe, akkor még mindig ott van az a képességünk, amivel minden ember rendelkezik: a passzivitással. Ha nagyon nem tetszik, és nem tudok érdemben hozzászólni, akkor nem teszem. Ha nem tetszik, nem nézem. Erre nagyon szoktak ugrani a véleménycézárok, pedig egyértelmű. Én nem kedvelem a mulatós stílust, nem hallgatok ilyen zenét, nem is nézek ilyen videókat, épp ezért nem is kommentálok semmi ilyesmihez. Nem is nézek utána. Nem tartozik érdeklődésem homlokterébe, nem futok bele ilyenekbe, nem teszek meg felesleges köröket. Felfoghatatlan számomra, hogy ha valamit utálnak, akkor azt miért nem tudják békében meghagyni azok számára, akik viszont szeretik. Miért okoz ez fájdalmat nekik? Félreértés ne essék: nem a vélemények visszatartására buzdítok itt mindenkit! Ami rossz, vagy nem tetszik, és ezt jeleznénk az alkotó felé is, akkor tegyük meg, hajrá! Éljünk a lehetőséggel! De emberhez méltó módon!

Talán egy pöppet csapongó és rapszodikus lett ez az írás, de egy ideje már kikívánkozott belőlem. Egyszer megkaptam egy bizonyos honlap chatszobájában, hogy mennyire máshogy fogalmazok, mint mások, valahogy összeszedett a mondandóm. El is pirultam, erre én mindig kínosan ügyeltem, de nem hiszem, hogy ez olyasmi lenne, ami miatt dicséretre szorulok. Inkább az a szomorú, hogy ezzel kitűnök a tömegből. Ezt a kiáltásomat eresztem ki a cyber-éterbe: legyünk már egy kicsivel körültekintőbbek, választékosabbak! Ne akarjuk elpusztítani a másikat! Egy többfordulós, értelmes vita kimerítőbb valóban, de sokkal felemelőbb érzés is egyben. Ha már mindenképp egy megvívandó harcnak látod a látásmódod kinyilatkoztatását, akkor fogadd el, hogy egymás meghallgatása, a konszenzus is győzelem, nem pedig vereség!


Hozzászólás
Projeckt Projeckt
2015-04-27 00:35
Az a baj, hogy akik számára ez hasznos lecke volna, azok úgysem olvassák el.
Papa Papa
2015-04-26 21:18
Huje buiz! :D Mondaná egy nálam jóval értelmesebb ember, majd rögtön odébbállna :)

Sok helyen találkozom azzal, hogy egyesek miket művelnek az internet anonimitása mögé bújva, sőt, olykor olyanokkal is összefutok, akik a nevüket is felvállalják és nagyon elszomorít, amit látok. Nem tudom mi vonz arra, hogy egyáltalán csak elolvassam őket, valószínűleg egyfajta katasztrófa iránti emberi érdeklődés :)

Azonban annyira már nem vagyok bohó, hogy egy pillanatra is megpróbáljam az ilyen embereket logikus érvekkel ráébreszteni, hogy nem teljesen normális, amit művelnek. Ahhoz én már túl öreg vagyok :)

Az itteni saját rovatom pedig tökéletesen megfelel arra, hogy a belső trollom kiélje magát. No persze az más kérdés, hogy az a rovat szándékosan azért lett kitalálva, hogy olyan témákról, amiket emberi vitára érdemtelennek tartok, a saját, egyesek szerint humoros, módomon kiboruljak és kiszellőztessek egy kis fáradt gőzt :)
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!