Mi kellünk magunknak (Above & Beyond - We are All We Need)

Írta Pactolous Dátum 2015-02-08 22:17 Hozzászólás 0 Olvasta 810 | Rovat: Kritika »

Kevés olyan csoportosulás van az elektronikus zene színterén, akik elmondhatják magukról, hogy felnőtteknek írnak dalokat. Anélkül, hogy másokat leminősítenék, az Above & Beyond már többször is megmutatta, hogy képesek mind zeneileg, mind dalszövegileg szótári értelemben csodálatosat tető alá hozni. Azt hiszem nem volt túlzás, amikor ismét ugyanezt vártam tőlük.

Eléggé sejtelmes és kétértelmű voltam? Akkor jó (muhahaha!). A helyzet az, hogy az évek során a banda elképesztő slágerekkel égette bele magát a köztudatba, legyen az éppen saját számuk, remixük vagy másik alias alatt kiadott szerzeményük. Az első nagylemez (Tri-State) minden trance rajongónak alapmű kell, hogy legyen! Az OceanLab album 2008-ban többször forgott nálam, mint bármi más abban az esztendőben, de a Group Therapy is hozta a kötelezőt. Erre az életműre a srácok tavalyi, akusztikus turnéjukat maradandóvá rögzítő korongjuk tette fel a koronát, ami szerintem, ha nem is mérföldkő, de egy rendkívül fontos pillanat az elektronikus zene történelmében. Az A&B egy tehetséges zenészekből álló trance társaság, akik minőségi és mondanivalóval rendelkező muzsikát játszanak értő füleknek.


Az új album megjelenése előtt jó pár kislemez felbukkant, hogy előre vetítse, ezúttal mire lehet számítani a bandától. A 2014 elején beköszönő (hehe...) Hello kicsit megijesztett minket, de azért szokható volt, az utána jelentkező Sticky Fingers már jobban megragadt (jajj, ezek a szóviccek...), sőt, nagy kedvenccé vált. A nyár nagy slágere a Blue Sky Action lett, negyedikként pedig a programadó We're All We Need futott be. A változás érzékelhető volt, nem minden esetben dobtunk azonnal hátast, és a kommersz irány felé kanyarodás is észrevehető. Ennek vannak, akik nem örülnek, nyilván, a lemez nem kívánja a Tri-State világát visszahozni, de még megidézni sem, inkább a Group Therapy egyenes ági leszármazottja. Lássuk, a minőségi elvárások köszönőviszonyban vannak-e a végeredménnyel!

Quieter is Louder
A csapattól megszokott finom kezdés, halk, majd egyre erősebbé váló zongorafutamokkal. A mostani mottó szerint, ahogy a cím is sugallja, a csendesebb az hangosabb, azaz lágyabb dallamokkal erőteljesebb érzelmi hatást válthatunk ki. Nem kellenek a hangfalrepesztő decibel szörnyek, amik átvették a klubokban az irányítást, álljunk meg egy pillanatra, és merengjünk el csak úgy! Én ezzel az üzenettel csak azonosulni tudok!

We're All We Need (feat. Zoe Johnston)
A Hello és a Sticky Fingers után sokan vágytunk arra, hogy a banda egy gyengédebb nótával is meglepjen minket és a negyedik kislemezzel ez a vágyunk is teljesült. Az tény, hogy sem szövegileg, sem dallamilag nem túlságosan kiemelkedő (picit hajaz is a You're Not Alone című klasszikusra ugyebár, ahogy írtam, ezt Armin Van Buuren is meghallotta, de nem hagyta ennyiben a dolgot...), ugyanakkor a nyugodtság, a szépség, amit áraszt magából, az hiányzik manapság sok-sok trance számból.


A "We're All We Need" című szám videoklipje

Blue Sky Action (feat. Alex Vargas)
Hatalmas nyári sláger az akusztikus turnén bizonyított "richard-bedford-pótlék" Alex Vargas-szal. Egyszerre életigenlő és élettől megcsömörlő, menekülő dal egy olyan érzésről, amikor csak úgy kirohannánk a kék égbe, a fénylő napba, mindent magunk után hagyva (és még rímel is!). Szeretjük!

Peace of Mind (feat. Zoe Johnston)
Most viszont már előkerülnek azok a zörejek, amiket mostanság az A&B (és Andrew Bayer) erősen tol az arcunkba. Én azt mondom, amíg van ereje és dallama, hajrá! De térjünk vissza a dalhoz; a kiállás után bekúsznak a melódiák is, a magasztos refrén ráteszi a cseresznyét az i-re, úgyhogy elmondható, hogy egy újabb sikervárományos került a lemezre. Mondjuk szerintem a szinti dallam több variálást is elviselt volna, de annyi baj legyen.

Counting Down the Days (feat. Gemma Hayes)
Ez az a nóta, ami annyira, de annyira jó lehetne! Módosítok: többet is ki lehetett volna hozni belőle. A hangszerelés letisztult, új énekesnő danolászik nekünk, visszatértek az általam annyira imádott vonósok is... Akkor mi a bajom? Nem tudom kirúgni a gondolatot a fejemből, hogy ez a dallam egy az egyben a Wicked Games, és ez nálam megmérgezi a befogadást. Talán idővel elsiklok efelett, másnak biztosan fel sem tűnik és most értetlenkedve olvassa soraimat, de most perpillanat már csak azért is idegesít, mert az A&B-nek eddig ilyenre nem volt szüksége.


A "Blue Sky Action" című szám videoklipje

Sticky Fingers (feat. Alex Vargas)
A tavalyi év egyik kedvence, ezt a számot nagyon eltalálták! A refrént imádom énekelni, a dalszöveg ütős, és egyre erőteljesebbé válik, tényleg, mintha egy kétségbeesett könyörgést hallanánk. A hangszerelés is príma, a zörejek karcolnak, de követik a dallamot. Nincs mese, az újkori A&B egyik legjobb száma ez!

Hello
Az első kislemez az albumról, habár szerintem amikor megjelent, még nem is sejtettük, hogy ő az első fecske. A Mariana Trench és a Walter White folytatásaként gondoltunk rá, és nem álltunk messze az igazságtól. Most ide viszont egy sokkal "szebb" verzió került fel, ami inkább a kiállást veszi alapul, a torzítást elhagyta. Jót tett ez a váltás a dalnak, bár én szerettem az eredetit is, ide valahogy jobban passzol ez a változat.

Little Something (feat. Justine Suissa)
Annyi éven keresztül imádkoztunk egy új OceanLab albumért, de egyelőre hiába, a csapat a saját dolgaival van elfoglalva. Egy kis velős csontot azért odadobtak a sok, csaholó, éhező kutyának, visszahívták Justine-t egy dal erejéig, és ne tévesszen meg senki, hogy milyen lemez is van benn a lejátszóban: ez bizony OceanLab a javából! És mennyire királyságos, te jó ég! Az eddig nem ismert számok közül magasan a legjobb eddig, egyszerűen minden ízében gyönyörű, könnyfakasztó, velőt rázó! A baj csak az, hogy ezzel nem csillapították az étvágyunkat, csak még éhesebbek lettünk...

A "Sticky Fingers" című dal videoklipje

All Over the World (feat. Alex Vargas)
Utolsóként megismert szám a lemez megjelenése előtt, de annyira kevés idő telt el közöttük, hogy nem tudott még beérni. Véleményem szerint kevésbé szerethető, mint az első három single, talán már túl kommersz, habár tökéletesen passzol az eddigi kislemezek sorába, és kifejezetten dallamos, hallgatható.

Fly to New York (feat. Zoe Johnston)
A kettősségek száma, különösebb vezérdallam nélküli, de csodálatos hangokkal megáldott nóta, amiről egyszer úgy vélekedek, hogy lehetett volna jobb is, máskor meg úgy, hogy ez szintén az album egyik csúcspontja. Ilyenkor érződik igazán, hogy tényleg zenészek írják a dalokat; nem tudom jobban szavakba önteni, imádom hallgatni és kész!

Making Plans (feat. Alex Vargas)
Aki belekóstolt az A&B akusztikus koncertjébe, annak már ismerős lehet ez a nóta, bár akkor Tony énekelte, nem Alex. Ez a kis csere nem ártott a dalnak, és szerencsére mást nem nagyon változtattak, megmaradt olyannak, amilyen volt. Egy lassú, de sodró lendületű, meseszép, fájdalmas hangulatú szám, olyan, amiért más producerek a lelküket adnák el.

Out of Time
A kevés instrumentális számok egyike, szolid 80-as évek feeling-gel, vagy akár azt is mondhatnám, hogy a manapság hangzatos és divatos Fehrplay, Pryda hangzás above&beyond-i lefordítása. Sok finesz nincs benne, hozza amit kell, kicsit töltelék jellegű, de abból is a jobb fajta.

Excuses
Bár a Making Plans-ben átadta a stafétát, ebben a dalban már Tony énekel, tegyük hozzá, nem is rosszul. Először nem tetszett annyira, mert a kiállás túlságosan szokványos (elsőre itt is más dal ugrott be, konkrétan egy angyal... hehe), de később megszerettem több okból is. Tony tényleg fantasztikusan énekel, és imádom a brit akcentusát is. Másrészt végre visszaköszön a Group Therapy-n annyira szeretett minőségi dalszöveg is, aminek még tanulsága is van! Ez eddig nagyon hiányzott nekem!


A "Hello" című szám videoklipje

Save Me (feat. Zoe Johnston)
Amennyire sablonos melódiákkal dolgozott az előző szám, annyira eredetiekkel a mostani. Már a preview-k alapján is ez tűnt a legérdekesebbnek számomra, és szerencsére teljes valójában sem okozott csalódást. Elvontabb a szokásosnál, kerülő úton közelíti meg a szívedet és én pont ezért szeretem!

Sink the Lighthouse (feat. Alex Vargas)
Számomra nehezen értelmezhető metaforákkal rendelkezik ez a mű, talán a legkomolyabb darab az egész lemezről. Érződik rajta, hogy ez is az akusztikus turné közben születhetett, nem szokványos egy ilyen megmozdulás egy trance lemezen, ez abszolút az A&B-re vall. Amikor arra célozgattam, hogy felnőtteknek írnak dalokat, nem pedig félrefordított baseball sapkás gyerkőcöknek, valami ilyesmire gondoltam.

Treasure (feat. Zoe Johnston)
Utolsó lenyugvás a végére, és még egy ok arra, hogy miért is kivételes csapat ez a 3 srác. Kevés szöveget tartalmaz a záróakkord, ugyanakkor az a kevés is sokat jelent (tudjátok, a halkabb, erősebb, hahh, micsoda absztrakt keretes szerkezet!): egyfajta jótanács, a hamuba sült pogácsa mellé az útra. Majdnem Paulo Coelho, de hát azért nála nincs nagyobb... A vége pedig eszméletlen, ahogy minden más eltűnik Zoe hangján kívül; tanítani kellene!


Az "All Over the World" című dal videoklipje

Megmondom őszintén (ez sajnos mostanában elég gyakran előfordul nálam, túl kritikus lennék?) első hallgatás után mérges voltam. Volt egy-két kiragadt pillanat, amire egész konkrétan megorroltam, de úgy összességében nem tudtam szavakba önteni, hogy miért is. Nem vált be a lemez, nem hozta az az érzést, amit a Group Therapy, ez annál sokkal felszínesebb. Nem figyeltem magamra eléggé, pedig bizony már akkor kijelentettem, hogy még érnie kell, és bizony, itt volt a kutya elásva. A We are All We Need rejtett értékei többszöri törődés után jönnek elő, és ez nem belemagyarázás! Az albumnak van egy szépen megrajzolt íve, ilyet ritkán látni, ezen is látszódik, hogy szerelemből készült. Tulajdonképpen minden szám bőven az átlagos szint felett teljesít, nem egy pedig átlép a zseniálisok táborába. Összességében pedig nem számít más, csak az, hogy élvezetes-e a lemez hallgatásával töltött idő, és erre egy nagy, kövér igen a válaszom. Az idei év egyik legfontosabb lemeze, kihagyni csak különleges vészhelyzet és speciális igazolás esetén elnézendő!

01. Quieter Is Louder
02. We're All We Need (feat. Zoë Johnston)
03. Blue Sky Action (feat. Alex Vargas)
04. Peace of Mind (feat. Zoë Johnston)
05. Counting Down the Days (feat. Gemma Hayes)
06. Sticky Fingers (feat. Alex Vargas)
07. Hello
08. Little Something (feat. Justine Suissa)
09. All Over the World (feat. Alex Vargas)
10. Fly to New York (feat. Zoë Johnston)
11. Making Plans (feat. Alex Vargas)
12. Out of Time
13. Excuses
14. Save Me (feat. Zoë Johnston)
15. Sink the Lighthouse (feat. Alex Vargas)
16. Treasure (feat. Zoë Johnston)



Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!