Merjünk sokszínűek lenni! - az ország romák nélkül szürkébb lenne
Pebble
2008-05-15 10:24 
8
3339
| Rovat: Egy októberi nap volt, bő egy éve. A tanárúr és két lánya hazafelé tartott. Az ötéves Lucának rózsaszín szalagot kötött anyukája a hajába, a tizennégyéves Sára pedig egy zöldalmát majszolt a hátsó ülésen. Vígan tartottak hazafelé, és a Boci, boci tarkát énekelték.
Apuka kedves mosollyal figyelte őket; már tervezte a másnapi biológia dolgozat kérdéseit. Ráfordult a főútra, rászólt Sárára, hogy az almacsutkát ne hagyja az autóban, mint legutóbb. Egy pillanattal később minden megváltozott. A visszapillantó-tükörnek ütközött egy kislány, és beesett a vízgyűjtő árokba. Piros horzsolásokkal futott anyjához. Pár perccel később egy barna kar nyúlt be az autón, és kirángatta a sofőrt. A következő pillanatban a feje a szürke aszfaltnak csapódott. Szájából vörös vér folyt, a gyerekek elsápadtak. Az egyik lincselő elkezdett a mellkasán ugrálni, mások fekete cipőjükkel rugdosták. Egyszercsak egy ezüst csillogás futott végig a tömegen: egy baltára vetődött a napsugár. Kék erek dagadtak ki a kézen, mely tartotta. Végül nem sújtott a balta, helyette újabb színek ütöttek. Barna cipők, kék nadrágok, piros pulóverek. Az apa védekezett, próbált életben maradni. De esélytelen volt a hét felbőszült rokonnal szemben. Utolsó erejével lányai életéért könyörgött, akik végignézték apjuk kivégzését. A vérszemet kapott tömeg addig ütötte, míg végül mozdulatlanul nem hevert a test az úton. Barna haj. Narancssárga póló. Kék nadrág. Fekete cipő. És vér. Lehet, hogy nem is olyan rossz dolog a szürkeség. Mert nincsenek benne ilyen színek. (az írásban szereplő nevek kitaláltak, de a helyzet valós, a cím pedig egy meglévő plakátra utal - Pactolous) |
Hozzászólás
2008-05-16 17:48
Hozzászólásokat ismét engedélyeztem: elismerem félreérthető volt amit írtam. Nem akartam a kommentelést itt beszüntetni, csak azokat, amik nem a cikkre reagálnak, hanem az elindított személyes hangvételű vitához.
2008-05-15 23:05
egy kérdés akkor kötözködés, ha nem arra kérdezel rá, ami benne volt a szövegben, hanem elolvasod, megrágod háromszor, egyik következtetést vonod a másikból, és utána úgy forgatod ki az írás szavait, hogy az neked tetszen - és így sikerül egy teljesen téves információn alapuló kérdést feltenned.
2008-05-15 22:08
Van olyan hogy cenzúra, és van olyan hogy javaslat. Ha még jött is volna rasszista komment, ami nem jött (mert még csak a kommentelésről kommentelünk, meglehetősen civilizáltan) akkor is kint hagytuk volna, csak elhatárolódtunk volna tőle. Látványosan!
2008-05-15 21:55
Oké... közelítsük meg máshogy a témát. "Azt szeretném, azt tanácsolom, hogy itt, ezen az oldalon maradjunk meg annyiban, hogy részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló családnak "Ez egy idézet tőlem. Tudom hogy tőlem, mert én írtam, nem is olyan régen, és ma még nem ittam alkoholt
2008-05-15 21:54
Mindenkit kérek, hogy ne menjen el a kommentelés egy visszafordíthatatlan irányba! Megkértük, hogy ide ne érkezzen lehetőleg komment, tegyünk így.
2008-05-15 21:12
Nem félek senkitől és semmitől, amíg annak vagy neki nincs nyolc lába és egy méretes csáprágója (vagy mifenéje). Vagy attól és aztól, akinek és aminek nincs szárnya, nem akkora mint egy ping-pong labda és nem feltett szándéka hogy meghátrálásra kényszerítsen. Írott szövegtől meg aztán főleg nem! Kivéve talán a telefonkönyvet, mert ha azzal ütnek, az elvileg nem látszik meg. Csak arra gondoltam, hogy ez egy olyan téma, amiben még egy tapasztalt publikus véleményformáló is beleeshet abba a csapdába, hogy nem is tudom... rasszista és általánosító módon fogalmazzon. Aminek szerintem nem itt van a helye. Ez az írás még épp a kívánt határ belső oldalán van.
2008-05-15 20:56
ha valaki nem akar valamiről beszélni, az nem azt jelenti, h fél róla beszélni (ez egyébként világosan kijön a kommentből). egyszerűen csak - szerinte - ennek nem itt van a helye, és én egyetértek. nem értem, miért nem lehet ezt felfogni, és nem értem, miért kell egyből kötözködni.
2008-05-15 10:30
Ez az írás egy magánszemély érzéseit tükrözi, akit szintén megráztak ezek az események. Tudom, hogy olvasóink nagy részének erről elég határozott véleménye van. Ahogy nekem is. Azonban ennek talán nem a kommentekben kellene teret engedni. Ha valakiben nagyon bennragadna valami mondanivaló, az szóljon nekem msn-en, iwiw-en, vagy e-mailben és megbeszéljük. Azt szeretném, azt tanácsolom, hogy itt, ezen az oldalon maradjunk meg annyiban, hogy részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló családnak.
* jelölt mezők kitöltése kötelező!