Németországból jöttek... (Rammstein ? Made in Germany 1995-2011)
Pactolous
2011-12-15 22:11 
0
9280
| Rovat: Amerika – Újabb örökzöld ezúttal a Reise, Reise albumról. Ez a dal is a poénos, de szatirikus vonulatot képviseli, mind zeneileg, mind képileg. Rengeteg erő szorult ebbe a számba is, és itt most kivételesen az angol is rendben van… illetve nem annyira, de belefér ebbe az „Amerikát bíráljuk” hangulatba. A klip pedig zseniális (ki gondolta volna mi?), ez az, amit tényleg mindenkinek csak ajánlani tudok! Sonne – Jobban belegondolva talán ez lehetett az első Rammstein dal amibe belebotlottam, de aztán persze ki tudja… Az viszont biztos, hogy ez volt az első szám, ami kijött a Mutter albumról. A korábbi dalokhoz képest a Sonne sokkal epikusabb hangszerelést kapott, a súlyos gitárok ezúttal a dallamra mentek rá, nem a monoton riffekre. A hatás nem maradt el, a Sonne a mai napig az egyik legnépszerűbb száma a bandának. Talán már mondanom sem kell, hogy a hozzá tartozó videó ismét különleges lett; a Hófehérke történet elferdített (azaz Rammstein-os) verziójával van dolgunk. Ohne Dich – A legszebb és legszomorúbb dal, amit a banda magáénak tudhat. Felejtsünk el mindent, ami a bandát jellemzi, és megkapjuk ezt a gyönyörű balladát, ami ugyanakkor mégis vérbeli Rammstein nóta. A vonósok által játszott gyönyörű melódiák a főszereplők, a gitárok igazából csak másodhegedűsök (he? mi van?). A számhoz készült videó pedig hihetetlenül szomorú. Az együttes egy új oldaláról mutatkozik meg. Mein Land – Mielőtt még végleg felvágnánk az ereinket bánatunkban, itt is van az első CD záródala, ami egyben újdonság is. A Mein Land kicsivel megelőzte jelen írásunk alanyát, így a videóklip és maga a dal már ismerős lehet egyeseknek. Tempós, hol szokatlan, hol pedig megszokott hangzású szám, ami tulajdonképpen majdnem mindent egybevegyít a korábbi dalokból. Kis retró itt, monumentális szinti ott, monoton és súlyos gitárriffek, humoros és komoly hangulat kettős elegye jellemzik a dalt. A hozzá tartozó klip viszont a poénosságot erősíti: egy 60-as évekbeli strand party-n mulatoznak hőseink, giccsesen mosolyogva, lányokkal körülvéve, ám a videó végére átrepülünk a 2012-es évbe és a buli végül egy kőkemény Rammstein fellépésbe csap át. Tetszetős dal, csak kicsit szokni kell. Még mielőtt kitérnék a hiányolnivalókra, szót ejtenék a második CD-ről, amin remixek foglalnak helyet. Rendkívül érdekes válogatás az elmúlt év feldolgozásaiból, akik között olyan változatok is szerepelnek, amit például a Faith No More, a Hurts, a Pet Shop Boys, Westbam, Junkie XL és a Scooter készített el. Ennek ellenére nem mindegyik sikerült átütőre. A Du Riechst So Gut ’98 Faith No More remixe olyan, mint egy opera nyitány (jó rövid is), a Sono-féle Mutter simán unalmas, az Ohne Dich Laibach általi újraértelmezése egészen a férfihang megjelenéséig hallgatható, a Black Strobe Keine Lust átvariálása viszont sehogy sem az, a Scooter pedig csak simán ráhúzta a Pussy-t a Lass Unz Tanzen című 2007-es (!!) számukra (a remix 2009-ben készült, de hát akkor is). Ellenben vannak ötletes, sőt, egészen kiváló átdolgozások is. A Clawfinger ügyesen szabta saját képére a Sonne-t, a Feuer Frei!-ból remek breakbeat dal született Junkie XL jóvoltából, a Pet Shop Boys mindenféle izzadság nélkül diszkósította a Mein Teil-t, Olsen Involtini szellemes, spanyol-arab átiratot kreált az Amerikából (átvariált énekdallammal!), Devin Townsend egy őrült country-paródiává változtatta a Rammlied-et, a Fukkk Offf electro-t csinált az Ich Tu Dir Weh-ből, a Hurts pedig monumentálissá konvertálta a Haifisch-t. Összességében azért a mérleg inkább a pozitív oldalra billen ki, de aki nem rajong az átiratokért, az nem fogja értékelni a második CD-t. Amit viszont nem értek, hogy hova tűntek olyan kiváló dalok, mint például a Benzin, a Feuer Frei!, a Mann Gegen Mann, a Seemann és az Ich Tu Dir Weh? Értem, végül is nem kislemez gyűjteménnyel van dolgunk, de egyes daloknál akkor is kilóg a lóláb. Az, hogy van ami remixként felkerült pedig nem vígasztal. Szegény Mann Gegen Mann is lemaradt, lehet, hogy a gusztustalan, homoszexuál klipje miatt olyan népszerűtlen? Pedig faja nóta ám! Ezért írtam dolgozatom elején, hogy a kollekció nem teljes… Egy irománynak mindig a zárását nehéz szépen megalkotni, kiváltképp egy ilyen, összefoglaló jellegű szösszenetnél. A Rammstein egy nagy hatású zenekar. Nemcsak az indusztriál metált tette népszerűvé, de a német nyelvet is (hiába, ez, valamint a zenéjük nagyon összepasszolnak). Beteg humoruk, elképesztő koncertjeik, kiváló lemezeik és emlékezetes klipjeik mind-mind bizonyíték erre a tényre. Én csak azt tudom javasolni, hogyha eddig nem szeretted, vagy nem ismerted a Rammstein-t, érdemes ezzel a kiadvánnyal közelíteni feléjük. Tessék a dalokhoz megnézni a klipeket is! Több ez a banda, mint egy bugyuta germán rockegyüttes, higgyetek nekem!  |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!