Görögország társadalmi és gazdasági helyzete

Papa

2010-05-08 11:52 Hozzászólás

Cimkék: ti kértétek, Görögország, gazdaság, társadalom, elemzés

Gyanítom, hogy M!ke a kérésében a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzet elemzésére utalt, de úgy vélem a történelem ismerete ha nem is feltétlenül szükséges a jelenleg zajló eseményekről való értekezéshez, de mindenképpen sok érdekességre mutathat rá. Társadalmilag arra, hogy a görögök nem csak a demokráciát teremtették meg, de még a sok hódító, elnyomó hatalom alatt is képesek voltak jó ideig megtartani az önálló ügyintézést. Gazdaságilag pedig azért fontos a történelmet szemügyre venni, mert így láthatjuk, hogy egy-két kisebb buktatótól eltekintve a görög városok, területek majdnem mindig gazdagságot élvezhettek. Még a hódítók sem zúzták szét az ipart, a mezőgazdaságot, és a kereskedelmet sem. Egészen egy jó darabig. Azonban azt hiszem egy hatalmas, és igen jelentős változást láthatunk a görögök történelmében, amikor az 1900-as évekbe érünk. Leginkább azt láthatjuk, hogy a második világháború bizony őket is legalább annyira hazavágta, mint minket. Az ő helyzetük viszont azért szerencsésebb volt, leginkább a külföldi szövetségeseinknek hála.

Ezzel pedig el is értünk a jelenlegi helyzethez. Gondolom senkinek sem mondok újat azzal, hogy nemrégiben volt itten egy olyan, hogy gazdasági világválság. A dolog Amerikából gyűrűzött ki a világra, de persze „barátaink” a nagy pocsolyán nyugatra nem nagyon fognak ezért semmilyen felelősséget vállalni, és túl sok segítségre sem számíthatunk tőlük. Csak azt tudjuk remélni, hogy most már nem fognak többször belerondítani a zabpehelybe, amit világkereskedelemnek hívunk. De azt hiszem kezdek kicsapongani és eltérni a tárgytól. A világgazdasági válság sokkal nagyobb hatással volt a mostanában nem túl megfontoltan költekező Görögországra, mint azt bárki is hitte volna. No és persze az is közrejátszott a dolgok alakulásában, hogy a görög kormány ismét hazudott az EU-nak. Nincs mit szépíteni, mondhatnánk, hogy elferdítették a valóságot, vagy hogy füllentettek, de lényegében, bizony nagy és kövér hazugsággal etették meg a lakosságot és a nemzetközi piacot.

A görögök hajlamosak az ilyesmire, elég csak arra visszaemlékeznünk, hogy az euróövezetbe való belépésüket is hazugsággal intézték el. A szó legszorosabb értelmében meghamisították az 1999-es év államháztartási hiányát (az akkori kormány vezérletével), és ezzel a csalással sikerült leszorítaniuk az adósságukat a GDP-jük 3%-ára, ami elég volt ahhoz, hogy 2001-ben bevegyék őket az euróövezetbe. A görög csalás részletei természetesen felszínre kerültek, ám számomra érthetetlen módon nem vágták ki az országot az egész EU-ból. A csalás egyik legelmésebb pontja az volt, hogy a hadseregre költött pénzt nem vitték be az államháztartási adatokba, mondván azok az adatok államtitkot képzenek. Ügyes, nagyon ügyes. A hamisításra 2004-ben derült fény, és érdemes megjegyezni, hogy mi is próbálkoztunk ilyesmivel, de a görög példa után megerősítették a felügyeletet és így mi már fennakadtunk a rostán.

Térjünk vissza a mostani válsághoz. A görög kormány 2009-re 3,7 %-os költségvetési deficitet jelzett előre, amit aztán tavaly tavasszal 6%-osra emeltek, de még ez sem volt vészes, vagy veszélyes, hiszen az EU országaiban áltagban 7% körüli volt a becsült deficit. Október elején előrehozott választások voltak Görögországban és az új kormány két dologgal is sokkolta a világot. Az egyik, hogy duplájára emelte a 2009-es költségvetési hiányra vonatkozó becslést, a másik pedig, hogy a 2008-as véglegesnek hitt hiányadatot a GDP 5%-áról 7,7%-ra emelték. A deficit tényleg elérte már a GDP majdnem 13%-át, míg az államháztartási hiány a GDP 113%-ánál jár és idén év végére elérheti a 125%-ot is. Ekkor történt meg, hogy az elemzők többsége kijelentette, a görög államadósság lassan finanszírozhatatlanná válhat, s így a komplett államcsőd rémképét vetítették előre. Ez a krízis azért is nagyon fontos az EU szempontjából, mert például Olaszország, Spanyolország, vagy éppen Portugália is nagyon hasonló képet mutat, mint Görögország. Ugyanazok a pénzügyi gondok, hasonló gazdasági mutatók. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok német és francia bank található Görögországban, a különböző más szektorban lévő befektetőkről nem is beszélve, akik most mind nagyon veszélyes anyagi helyzetbe kerültek.

A dolog diplomáciai botrányokat is szült. A görög kormányfőhelyettes februárban már nácizott, és a német hadsereget okolta a jelenlegi helyzetért, mondván amikor megszállták az országot, akkor a teljes aranytartalékot kicsempészték onnan. Sőt, még az olaszoknak is beszólt, mondván ők sokkal nagyobb csalással kerültek be az euróövezetbe, mint ők. A helyzet feszült volt, és jól láthatóan a görög politikusok többsége osztotta azt a nagyon elterjedt politikai nézetet, hogy semmi sem a mi hibánk, mi mindig csak áldozatok lehetünk.

Hamar egyértelművé vált, hogy ha Görögország nem kap jelentős támogatást az EU-tól, akkor teljesen romba dőlhet és magával ránthatja az európai piacot is. Azonban könnyen belátható, hogy a pénzügyi problémákat nem lehet csak pénzzel megoldani, hiszen általában az ilyen gondokat a források rossz kezelése, a pénz rossz elosztása váltja ki. Az EU pedig nagyon nem szeretne egy lyukas zsákba tömni irdatlan mennyiségű pénzt. Némi politikai huzavona és szinte véget nem érő tárgyalások után, május 2-án megszületett a döntés, miszerint az EU 3 év alatt 110 milliárd eurónyi támogatást fog nyújtani a görög állam részére. A pénzből 80 milliárdot az összes EU tagállam áll, kivéve Németországot, akik magukra vállalták az oroszlánrészt, azzal, hogy ők egymaguk 22,5 milliárd eurót fognak a görögök részére juttatni. Persze nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy rájöjjünk, ez a lépés nem igazán nyerte el a német adófizetők tetszését. A kedélyek lecsillapítása érdekében maga Angela Merkel, a német kancellár, jelentette ki, hogy ez a beavatkozás feltétlenül szükséges és többé már nem csak Görögországról van szó, hanem az egész EU jövője a tét.

Az EU és az IMF által biztosított támogatást azonban komoly feltételekhez kötik. Radikális, drasztikus reformoknak kell végbemenniük, különben Görögország könnyen még nehezebb helyzetben találhatja magát. Az állam hiánya egyébként 300 milliárd euróra rúg, ami bőven meghaladja az össztermelésüket. Az EU és az IMF által szabott feltételek között az alábbi tételek szerepelnek. Görögországnak két éven belül 10%-al csökkentenie kell az államháztartás GDP-arányos hiányát a mostani 13,6%-ról; csökkentenie kell a béreket; a legmagasabb áfa-kulcsot 23-24%-ra kell emelnie; növelnie kell az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; valamint azonossá kell tennie a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát.

[1] [2] [3] [4] (4/3)

Hozzászólás

Anita
2010-05-11 21:55
...most még a görög joghurt receptje is kéne

M!ke
2010-05-08 22:40
Köszönöm, kiváló munka.

Papa
2010-05-08 16:36
PetiX mester, ezer örömmel! Lehet, hogy 600 oldalas lesz és életem végéig írni fogom, de megírom! Aztán az is lehet, hogy a Sengoku éra tanulmányozása során kimúlok a sok részlet alatt