Görögország társadalmi és gazdasági helyzete

Papa

2010-05-08 11:52 Hozzászólás

Cimkék: ti kértétek, Görögország, gazdaság, társadalom, elemzés

Ezek után Spárta, majd Thébai lett a vezető polisz a térségben, egészen odáig, míg a makedón király i.e. 346-ban kiterjesztette uralmát az összes városállamra, s létrehozta a Makedón Birodalmat. Nagy Sándor uralkodása után azonban a nagy birodalom rögtön három részre szakadt. Hatalmas metropoliszok épültek, virágzott a kereskedelem az ipar, ám az államokat despoták uralták, általános uralkodói formává vált a monarchia, noha a görög lakosú városok kiváltságokat élveztek, és általában saját belügyeiket maguk intézhették. Görögország ezután fokozatosan a terjeszkedő Római Birodalom részévé vált, ám mint az köztudott, a rómaiak eléggé a görög kultúra befolyása alá kerültek. Ahelyett, hogy megsemmisítették volna őket, inkább nagyon sok mindent átvettek tőlük. Ezért történhetett meg, hogy a görög városok továbbra is maguk intézhették a helyi közigazgatást. Caracalla i.sz. 212-ben minden szabad görög férfire kiterjesztette a római polgárjogot, s ezzel megkezdődött a római hatalom Itáliából Görögországba való áthelyeződése.

A Bizánci Birodalom, August Heisenberg szavaival élve a görög nép római állama, ami kereszténnyé lett. A Római Birodalom bukása után a görögök lakta terület lett a klasszikus ókori civilizáció örököse és terjesztője Európában. 610 és 867 között rengeteg külső támadás érte a birodalmat. A támadók nem maradtak meg a határnál, egészen a fővárosig is behatoltak, végül saját, apróbb, ellenséges államokat hoztak létre Bizánc területein. Ezért a birodalom szerkezete komoly változásokon esett át. A szabad parasztok túlsúlyba kerültek, elterjedtek a katonai birtokok, és létrejött a théma-rendszer. A kormányzat és a társadalom pedig egyértelműen göröggé vált, s az ortodoxia helyreállítása lehetővé tette, hogy a környező államokban is térítsenek, ezzel bizánci kulturális befolyás alá vonva őket. A gazdaság ekkor hanyatlott, de ez a kultúra megerősödését segítette elő.

A 8. századtól kezdve újra összeszedte magát a birodalom, s elkezdte visszahódítani területeit. A 9. században Görögország ismét teljesen görög volt. A 11.-12. században aztán a Komnénosz-császárok idejében soha nem látott gazdasági fellendülés vette kezdetét. Egyre több földet tudtak megművelni, iszonyatosan nagy bevételeik voltak a kereskedelemből. A növekvő jólét miatt a népsűrűség is megnőtt, ami az olyan városok, mint például Athén, számára a teljes újjászületést hozta magával. A növekvő termelés miatt a velenceiek is erős kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki a görögökkel, egyszóval minden olyan jó volt, amennyire csak lehetett.

A negyedik keresztes hadjáratban, 1204-ben azonban a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt és megalapították a Latin Császárságot. A Bizánci Birodalom egykori területei több apróbb császárságra bomlottak, ami nem tett jót az állam erejének. 1261-ben megdőlt ugyan a Latin Császárság, de a birodalom már sosem lett újra a régi. Hosszas gyengülés és a töröktől sorozatban elszenvedett vereségek után, 1453-ban II. Mohamed szultán bevette Konstantinápolyt, és az Oszmán Birodalom fővárosává tette, s így megkezdődött a török hódoltság ideje.

Az oszmán-török uralom idején a görög értelmiség nyugatra menekült, s tevékeny részesévé vált a reneszánsznak. A síkságokon élő görögség nagy része azonban a hegyekbe menekült, ahol a törököknek sosem sikerült állandó katonai és közigazgatási jelenlétet kialakítani. Az itteni görögök szedett-vetett klánokra bomlottak, s ha nincs az ortodox keresztény vallás, akkor talán szét is hullottak volna. A görög ortodox egyház ugyanis jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a görögök megőrizzék kultúrájukat, nyelvüket, etnikai örökségüket. Természetesen az oszmán-török uralom nem maradt nyom nélkül, sok szokásuk és hagyományuk épült be a görög kultúrába, manapság pedig leginkább a görög zenében és konyhaművészetben érhetjük tetten a török hatásokat.

Az oszmán uralomnak végül 1829-ben lett vége. A görögök háborúban vívták ki szabadságukat, jelentős angol-francia-orosz közbenjárással, a törökök ugyanis már majdnem elfojtották a felkelést, amikor kiderült, hogy ez a három ország a felkelőket támogatja. Az orosz külügyminiszter, Joannisz Kapodisztriász (maga is görög) hazatért, hogy az új köztársaság elnöke legyen. Azonban nyugati nyomásra a köztársaság monarchiává változott, az első király Bajorországból, a második pedig Dániából érkezett. A 19. és 20. század folyamán a görögök sok háborút folytattak a törökökkel azért, hogy minden görög egy országban élhessen. A mai területeit az ország 1947-ben érte el.

1936-ban Metaxas tábornok ragadta magához a hatalmas és Mussolini-éhez hasonló fasiszta kormányzatot hozott létre, ám külpolitikájában angolbarát maradt. A görögök a második világháborúban a szövetségesek oldalán harcoltak. Olaszország megtámadta őket; az olaszokat visszaverték, s ezért Hitlernek, kényszerűségből be kellett avatkoznia, így Görögország német megszállás alá került. A háború idejében ezrek haltak meg, s a zsidó közösséget szinte nyomtalanul kiirtották. A felszabadulás után az ország romokban hevert. Polgárháború robbant ki a kommunisták és a királypártiak között, mely 1949-ben ért véget. Az 50-es 60-as években Görögország lassan fejlődött, kezdetben a Marshall-terv kölcsöneinek és segélyeinek köszönhetően, később pedig a turisztikai szektornak köszönhetően. 1967-ben a hadsereg puccsal ragadta magához a hatalmast, egyes feltevések szerint a CIA hathatós segítségével. 1974-ben azonban ez a rendszer főleg a ciprusi válság (Észak-Ciprust megszállták a törökök) miatt megdőlt. 1975-ben, népszavazás során demokratikus rendszer alakult ki és sok világháborús menekült tért haza. Görögország 1981-ben lépett be az Európai Unióba, majd 2001-ben tagjai lettek az euróövezetnek is.

[1] [2] [3] [4] (4/2)

Hozzászólás

Anita
2010-05-11 21:55
...most még a görög joghurt receptje is kéne

M!ke
2010-05-08 22:40
Köszönöm, kiváló munka.

Papa
2010-05-08 16:36
PetiX mester, ezer örömmel! Lehet, hogy 600 oldalas lesz és életem végéig írni fogom, de megírom! Aztán az is lehet, hogy a Sengoku éra tanulmányozása során kimúlok a sok részlet alatt