Egy film, amit látni kell...

Írta Papa Dátum 2010-01-29 17:15 Hozzászólás 0 Olvasta 1442 | Rovat: Öt perc Papával »

Látni kell, ahogy elég az isteni tisztítótűzben minden egyes kópia amit ebből a felbecsülhetetlen mennyiségű fekáliából gyártottak. Nos, aki nem vette volna észre, az Öt perc Papával idén is beköszön, mégpedig rögtön egy olyan csemegével, amin még a döglegyek sem szívesen csámcsognak.

Kezdjük rögtön azzal, hogy elmesélem nálam milyen kategóriákba lehet osztani a rossz filmeket. Vannak olyanok, amik annyira bénák, szarok, rosszul elkészítettek, hogy az ember csak nevetni tud rajtuk. Nagy társaságban, némi alkohol társaságában, de akkor is, ezek a filmek még a nézhető kategóriába tartoznak. Aztán vannak olyan rossz filmek, amik felháborítanak, iszonyatos haragra gerjesztenek, amiket jól ki lehet beszélni egy társaságban. Közösön szidni valamit igen felemelő érzés és az összetartozás érzését is erősíti. És van olyan rossz, mint az Undead (Zombik városa).

Ez a 2003-as, ausztrál filmecske ígéretesnek tűnt, lévén én imádom a darabolós, csonkolós, elborult horror komédiákat, de ezt úgyis mindenki tudja rólam. Azonban az Undead egy pestis a szemnek, kínzás a fülnek és olyan támadás az elme ellen, amit még az én beteg agyam sem tudott visszaverni. Ez a film borzalmas. És most jönne az a rész, amikor káromkodni kezdek, de ez esetben nem így lesz. Miért? Majd rátérek arra is. Jöjjön inkább az én drága barátom, aki a karácsonyi kis rövid különkiadása óta nem kapott szerepet az oldalon.



Nos a történet arról szól, hogy valami meteoreső hullik egy ausztrál halászfalura, és az emberek zombivá válnak tőle. Egészen jól hangzik. Aztán viharfelhők jönnek, amiket ufók gerjesztenek, és itt már kezd haladni a film a „Köszönjük, hogy eljött, értékeljük a próbálkozását, de soha többé ne jöjjön ide!” kategória felé. Horror komédiáról lévén szó mi mást is várhatna az ember, mint némi humort. Hát, vagy az ausztráloknak nincs humoruk, vagy a stábnak nincs humora, vagy nekem nincs humorom, mert egyetlen egyszer sem nevettem fel.

A 104 perces (iszonyatosan, érthetetlenül hosszú) film alatt úgy háromszor tudtam elmosolyodni. Nekem beteg humorom van, én értem a viccet és általában a humor elég sok formáját be tudom fogadni (Amerikai pite az egyik hatalmas kivétel, azt sosem fogom értékelni). Ez a film viszont nem vicces. Egyértelmű, hogy a karaktereket is poénnak szánták, de nem jön át. Nagyon nem. Aki meg tudja nézni ezt a filmet úgy, hogy nem idegesítik fel a karakterek, hogy nem akarja az agyukat saját maga kiharapni, annak gratulálok. Sőt, ha csak valaki végignézi ezt a filmet, én már akkor gratulálni fogok neki. Én úgy egy órán át tűrtem, aztán beletekertem hátha mégis… és nem.

Egy darabolós horror komédiába, ha humor nincs is, de legalább darabolásnak kell lennie. Itt az sincs. A pisztollyal leadott lövések nem fröccsennek, nem tocsognak, semmi. Egyetlen egy, alig két perces jelenet van, melynek során az egyik főszereplő egy alkalmi fegyverrel feldarabol egy boltnyi zombit. Úgy tűnik a költségvetésből ennyire futotta, mert kellett a pénz a néhány nem túl lenyűgöző speckó effektre. Lényegében van egy darabolós komédiánk, amiben nincs semmi vicces és 104 percből kettőben folyik a vér. A többi meg… az színészi játék. Játék a néző idegeivel. A forgatókönyvíró nem tudom hol volt, amikor ezt a förtelmet forgatták, mert ha ő így képzelte el, akkor ajánlom neki a seppuku-t (ismertebb nevén harakiri), mert azzal talán lemoshatná a családja nevéről ezt a becstelenséget.

Miért nem káromkodtam? Nos, most erről a titokról is lerántom a leplet. Van egy karakter a filmben, a seriff, aki állandóan káromkodik. De állandóan. Nem, nem értitek. Állandóan. Minden második szava. És sok szövege van. És állandóan a baszd meg-et ismételgeti. Állandóan, állandóan. Zavar már titeket a sok állandóan szó? Zavar, hogy állandóan azt mondom, hogy állandóan? Tényleg? Mert a csávesz ilyen gyakorisággal használta a nem nyomdába illő kifejezést, tehát kb állandóan. Állandóan. Értitek? Állandóan. Nem mindig, hanem állandóan. És sokat. Nagyon sokat.

Ott hagytam abba, amikor egy óvóhelyre menekülnek, a seriff lead egy öt perces monológot, ami alatt állandóan ismételgeti azt a kis kifejezést, és amikor végre abbahagyja, a terhes nő kezd el sikítozni és nyögni a fájdalom miatt. Mondom magamnak, Papa, Ha már szétakarod baszni a hallásod, akkor csináld legalább zenével! Ahogy beletekertem, az alapján el tudom mondani, hogy még a vége is egy nagy rakás fekália. Aki pedig megnézi, annak 104 perc, száznégy perc, SZÁZNÉGY PERC, száz-négy-perc megy el az életéből! Ha ennyi ideig inkább ivott volna kevesebb baja lenne belőle, mint ennek a trágyának a megtekintéséből.

Az Undead (Zombik városa) egy olyan film, amit szerintem még erős drogok hatása alatt, egy nagyobb társasággal karöltve sem lehet élvezni. Borzalmasan rossz. Magyar szinkronnal sikerült megnéznem, már amennyire ugye bírtam nézni, és elmondhatjuk, hogy az is pont olyan fos, mint ez a film. Ha valakivel nagyon ki akartok szúrni, nézessétek meg ezt vele.



Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!