4K 2.

Írta Pactolous Dátum 2009-12-22 23:38 Hozzászólás 0 Olvasta 13629 | Rovat: Zene / Mozi / Könyv »



Egzotikus varázs (Nadia Ali – Embers)

Vártam már, hogy mégis milyen albummal rukkol elő a líbiai születésű, különleges hanggal rendelkező ex-IIO tag, Nadia Ali. A hölgyemény sok slágerben énekelt, kíváncsi voltam, hogy szólóban mire képes. Nos, az eredmény kellemes lett: egy átlagos house/pop albumot kaptunk kevés meglepetéssel. Itt hadd jegyezzem meg, hogy kísért a DJ Tatana effekt, elég csak a borítóra ránézni: kérem szépen, Nadia Ali egy egzotikus szépség, de nem ezen a borítón. Érdekes a többi képen Nadia nem kancsal, netán másnaposan (vagy aznaposan) ment fotózásra? Netán a Photoshop keze van a dologban? Tény, hogy a klipet megnézve elkezdtem kételkedni egy kicsit… na mindegy, lássuk a számokat!


Triangle – Kellemes, slágeres break-beat beütésű dallal indít Nadia, ami bár kevés meglepetést tartogat, de nem szívesen róvom fel neki. Szép szám, jó kezdés.

Crash & Burn – Tavalyról ismerős single, amit már Shah és Sultan and Ned Shepard páros is átértelmezett. Sajnos az album verzió ezek fényében kicsit szürkécske, de más baj nincs vele, hallgatható, szerethető darab.

People – Szép, melódiákkal teli, de szövegileg nagyon egyszerű dal (általában erre nem szoktam figyelni, de van amikor már ez is bosszantó). Jót tesz neki a finom gitár a háttérben. Ennél a dalnál éreztem azt először, hogy valahogy Nadia nem igazán tud vagy akar elszakadni az IIO-ban is képviselt zenei világtól, ami nem gond, de valahogy egy szólólemeztől többet vár az ember.

Ride with Me – A cím alapján pajzán gondolatok törtek fel a huncut fejecskémben, de koncentráljunk a zenére. A tempó kicsit felgyorsult, a hangzás progresszívabb, az ének is dallamosabb, eddig talán ez a legjobb dal a lemezről.

Not Thinking – A kezdő basszusok után valami egészen szokatlant vár az ember, de ehelyett egy teljesen korrekt lassú szám az eredmény. Külön örültem annak, hogy Nadia végre játékosabb a hangjával, és több energiát vitt bele itt-ott.

Be Mine – Először azt hittem, valami bohókás, vicces dal következik, legalábbis a 80-as éveket idéző basszus és Nadia hanglejtései erre engedtek következtetni, de a végeredmény más lett. Míg a verzék jópofák, a refrén elég semmitmondó és sablonos lett. Kár, nem rossz, de többet vártam.

Silver Lining – Végre valami más! Mit is várhatna el az ember egy líbiai születésű egzotikától, ha nem egy ambient beütésű, keleties hangzású lassú balladát? Nagyon jót tett az albumnak, ráadásul megfelelő helyre is került, plusz szép is a szám.

Point the Finger – Becsapósak a kezdések, mindig azt hiszem, hogy valami eget rengető dal jön, közben pedig nem. Ez is egy kellemes, de átlagos szám, szép dallamokkal, de semmi több.


Ezt a képet csak összehasonlításképpen raktam be

Mistakes – A lemez végére azért alakulnak a dolgok: ez például egy szépen építkező, kiteljesedő lassú dal, szép melódiákkal, harmóniával. Alakul!

Fine Print – Szintén sláger, TyDi már átdolgozta úgy is jó, és így is, bár ez a verzió inkább a house felé kacsintgat. Semmi különleges nincs benne, de nem is baj, jó hallgatni és kész!

Promises – Kapunk egy újabb meghatóan szép lírai dalt (érdekes hogy váltogatják egymást a gyors és lassú dalok). Finom elektronika a háttérben, Nadia gyönyörű énekét pedig vonósok kísérik (főleg cselló). Meglepően jó!

Love Story – És igen, elérkeztünk Nadia legnagyobb slágeréhez… ami Andy Moor remixben az igazi. Sajnos az albumverzió egy klisékkel teli, elég uncsi progresszív trance/house szám, amiben ráadásul Deadmau5/Inpetto-féle prüttyögés is helyett kapott. Ennyit számít egy jó remix…

Fantasy – Zárásul megint egy lassú dallal szolgál az album, ami jó ötlet, és szépre is sikeredett. A többi árnyékában nem olyan erős, de ide passzol és ez a lényeg.

Őszintén megmondva többet vártam ettől a lemeztől. Minden adva volt egy Oceanlab szintű albumhoz, de valahogy a dalok nem sikerültek olyan egetrengetőre, inkább Nadia Ali hangján volt a hangsúly. Azt is sajnálom, hogy nem távolodott el túlságosan az anyazenekar, az IIO stílusától. Ezektől függetlenül korrekt lemez, kevés egyéniséggel, de kellemes hangulattal. A második azonban sokkal jobb legyen ám!

A "Love Story" klipje

[1] [2] [3] [4] [5] (5/2)


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!