Daniel Broadwick – Lázadó szellem

Írta Papa Dátum 2008-10-26 19:51 Hozzászólás 4 Olvasta 1211 | Rovat: Fun »

Az újra betelepült Földön béke honolt. A legkülönbözőbb helyekről és dimenziókból érkező űrlények teljes egyetértésben éltek egymás mellett. A bűn ismeretlen fogalom volt a lakók számára. Egészen addig a szörnyű napig!

Azon az átlagosnál is borongósabb áprilisi napon, az egyik űrlény, egy bizonyos Fred, kereste fel Danielt és Bobot. Elpanaszolta nekik, hogy a lakását benőtték az indák! A furcsa eset kivizsgálása során főhősünknek rá kellett döbbennie, hasonló dolgok történtek az egész bolygón. Volt, ahol a növények egészen értelmes mondatokat rajzoltak ki a falakon, főleg azt, hogy: „Idegenek haza!”. A meglepő természeti ellenállás példátlan volt még a világűr legtávolabbi pontján is. Nyomok egyáltalán nem voltak. Ahogy szerencsére halálos áldozatok sem. Akadt ugyan egy-két növényevő, amelyik majdnem halálra zabálta magát a burjánzásnak indult környezetben, de ettől eltekintve mindenki sértetlenül megúszta.

Egy egész hét telt el, a legkülönfélébb növényi megjelenésektől terhelve, mikor végül valami kézzelfoghatóbb bizonyíték bukkant fel! William és Marvin jelentették, hogy valami furcsa anyagot fedeztek fel a metróalagutakban. Daniel vizsgálata két dolgot is kiderített. Egyrészt, a testvérek nem láthatnak túl jól a sötétben. Másrészt pedig, hogy az a valami odalent, egy kusza gyökérhálózat volt! Növények tömkelege kapcsolódhatott rá, és érhette el ezáltal London minden pontját. Bob utánanézett a dolognak, s arra jutott, hogy ez a jelenség gyakorlatilag a világ minden nagyobb városában lejátszódott. Kivéve persze a víz alatti metropoliszokban, de hát azok más lapra tartoznak.

Mr. Broadwick végül egy kutatócsoport szervezésébe kezdett. Lelkes toborzásának hála vele tartott az alagútba (a gyökerek kiindulópontját megtalálni), Bob és egy elemlámpa is. Órák hosszat haladtak, egyre nehezebb terepen, egyre több növénnyel körülvéve. Az űrlény gyakorta emlegette, hogy mennyire örülne most egy Dzsungellakónak, akiknek a különlegessége a növényzet gyors pusztítása. Azonban ilyen élő láncfűrész nemcsak velük, de még a Földön sem tartózkodott, egyelőre. Hosszú utazásuk végéhez ért, amikor egy ősrégi állomás, egyik ősrégi irodájához jutottak. A poros, indákkal benőtt ajtót, kettejüknek közös erővel kellett betörniük. A nyolcadik nekifutásra sikerült is. És amit odabent láttak, az mélységesen megdöbbentette őket! Mondhatnám hogy földbegyökerezett a lábuk, de az ebben az esetben talán szerencsétlen fogalmazás lenne.

A szobában egyetlen szék és egy hatalmas, fal nagyságú kivetítő volt. A képernyő több részletre volt bontva, és a Föld különböző pontjain burjánzó, idegengyűlölő növényeket mutatta. A plafon valamilyen furcsa okból kifolyólag olyan volt, akár a tiszta égbolt. Még a napsütés okozta kellemes meleget is érezni lehetett. A bőrszékben pedig ott volt ennek a szörnyűségnek a kitalálója. A gonosz zseni. Az idegenek távozását követelő megveszekedet tőrült. A bűnöző géniusz… Samuel, a rododendron.

Két másik hősünk szinte másodpercre egyszerre, csak annyit tudott ehhez hozzáfűzni:
– Basszus!

Úgy tűnt, Samuelnek nincs semmi mondanivalója!



Hozzászólás
Papa Papa
2008-11-02 08:02
Boccs, nem szóltam, de igen. Csak vasárnaponként mert már csak két rész van hátra az első évadból, a második pedig korántsem úgy halad ahogy reméltem, ezért húzom az időt :)
PetiX PetiX
2008-10-31 15:01
hm.. most már csak vasárnaponként lesz folytatás?
PetiX PetiX
2008-10-26 21:48
Basszus! ^^
Morgana Morgana
2008-10-26 21:47
Nagy arc Samuel! :D
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!