A szép kert az ingatlan értékét is növeli (gardenstate - Inspirations)
Pactolous
2022-02-07 19:06 
0
1134
| Rovat: Marcus Schössow neve talán nem ismeretlen a trancerek körében, a 2007-től 2010-ig tartó időszakát pedig én is kíváncsi szemekkel figyelgettem, ugyanis egyszerűen magával sodort egyedi és rögtön felismerhető hangzásvilága. Nem is igazán lehetett bekategorizálni, hiszen előszeretettel vegyített mindenféle stílust, legyen az éppen electro, house vagy trance. Pár évvel ezelőtt visszakerült a radaromra az AIKA álneve kapcsán, pozícióját pedig a mostani formációjával erősítette meg.
A gardenstate Marcus Schössow és Matthew Felner duója, és 2019 óta elég nagy névvé nőtték ki magukat. Műfaji besorolásuk pont annyira nehéz, mint Marcus korábbi munkáinak, lényegében egy progresszív house/trance keverék, de befigyel néha egy kis melodic techno, egy csipetnyi breakbeat, akadnak énekes darabok és instrumentálisak is. A dalok egyben vannak, patentul szólnak és bizton állíthatom, hogy szép jövő áll a srácok előtt, hiszen már most ők az Anjunabeats kiadó egyik zászlóshajója. Rendben, de az időnként megjelenő dús kislemezek és EP-k után vajon album szinten is hozzák az elvárt minőséget? Az Inspirations meghallgatása ad választ a kérdésre.  Szép harmóniákkal indít az album a Dark Waters képében, ami bár intrónak kicsit hosszú, teljes értékű dalhoz képest pedig túlságosan nyugodt, de a lemez nyitányának még így is bőven megfelel. A folytatásban keleties hangulat uralkodik, az Aurora Nandini Srikar, indiai énekesnő hangjától igazán egzotikus. Szerencsére szép hosszú a dal, van idő mindenre, a beindulás például így lett remekbe szabott. A Take Me There jelen sorok írásakor már hódít (pl. Browncoat remixben), egy meglehetősen érdekes, breakbeat alappal rendelkező nóta, kicsit talán sokszor ismétlődő sample hanggal, ugyanakkor a kiteljesedés ismét príma (és hát a basszus, na, a basszus!). Furcsa tákolmány az 1995, ugyanis egyáltalán nem titkolja, hogy a Depeche Mode - Enjoy the Silence előtti főhajtás kíván lenni... vagy annál több is, ezt mindenki döntse el maga. Jómagam a Simon Doty remixeket többre tartom, ugyanis elhagyják az egyértelmű utalásokat, így sokkal élvezhetőbbé téve a dalt. Hogy mekkora kreatív szabadságot is élvez a gardenstate projekt, azt jól mutatja, hogy KhoMha is betársulhatott egy dal erejéig, pedig ő aztán nem a visszafogott muzsikáiról híres. Talán pont emiatt nem is nagyon lehet őt kihallani, ettől függetlenül a She Was Looking Into the Sun teljesen elfogadható, viszont nem is túl emlékezetes. A Take Me There által kitaposott ösvényen robog tovább a Répondez-moi, ami a francia nyelv beillesztésével bolondítja meg az összképet. Természetesen nem csak ezt az egy említésre való érdemet tudhatja magáénak, hiszen olyan szinten kinyílik, ahogy haladunk előre, hogy arról powerpoint prezentációkat lehetne készíteni. Elvontabb, sötétebb hangulat uralkodik az Off the Griden, és bár próbálja bővítgetni a harmóniákat, összességében mégis kicsit monoton. Egy kisebbfajta sztárparádé vagy már inkább supergroup hozta tető alá a Revivalt, csak azt nem tudom, miért? Ha jól számoltam ez egy 7 emberes kollaboráció (gardenstate, Gabriel & Dresden, Andy Moor & PROFF, Mokka), és fogalmam sincs, hogy például Andy Moor mégis mit tett hozzá az egészhez. De félre rosszmájúság, hiszen ez egy teljesen korrekt dal, csak éppenséggel egyáltalán nem annyira különleges, mint amennyire azt a nevek alapján gondolnánk. Tavaly jó pár rádióműsor és DJ szett törzsvendége volt az Alma, és nem csak azért, mert az orvost távol tartja (bocs...). Klubosabb hangvételével szinte bármelyik repertoárba beilleszthető, én mondjuk a magam részéről több dallamot várnék még el. Viszont ami most következik, hajjajj, arra alig léteznek szavak. Tört ütemekkel indít a Koski, nosztalgikus, morgós, progresszív basszus lép előre, sorba érkeznek a csodaszép szintik, arpeggiók, majd az arcunkba robban a beindulás, akusztikus gitárral (!). Tisztán kivehető a Leon Bolier hatás, de hát ugye a BLR álnév alatt őt is találjuk, szóval nincs akkora meglepetés. Nekem nagy kedvencemmé lépett elő ez a trekk, úgy zseni ahogy van! A minőség terén nem adja lejjebb a By Your Side sem, amire szintén ráaggathatjuk a sláger jelzőt. Finom harmóniák, nem túl tolakodó megszólalás, viszont az ének telitalálat és ennyi éppenséggel elég is. Nem maradhatunk ezen a lemezen sem harmadolás nélkül, ezt a Sisu hozza el. A felosztás meglehetősen érdekes sikeredett, hiszen a dal végére egy művészfilmeket idéző zongorajáték került. Nekem az jobban is tetszett, mint az eleje... A 5AM azért okoz gondokat nekem, mert nagyon hasonlít az Aly & Fila - I'ts All About the Melody gardenstate remixére, és hát az nyilván a hatalmas dallam miatt előnyt élvez, itt viszont egy helyen egész pofás harmóniaváltásnak lehetünk tanúi. A Dusted című darabot kár volt leporolni (ééérted, dust, por...), hiába a keményebb alap, túl sok izgalmas pillanatot nem tartogat. Gyorsan szépít a The Best Part, ami úgyszintén egy kiváló szerzemény tavalyról, a lemez legjobbjai közt a helye. A house számokat felidéző énekkel felvértezett Surreal zárja az albumot, ami szerintem inkább középre való, nem ide, mindenesetre korrekt darab, finom szintikkel. Tetszetős a gardenstate albumos bemutatkozása, pár gyengébb darabtól eltekintve tökéletesen bemutatja, hogy ez a duó miért is jött létre, milyen zenékkel kívánnak minket szórakoztatni, az igazán prímán sikerült számok pedig előrevetítik, hogy még mekkora nagyágyúkkal lephetnek meg majd minket. A kevesebb talán több lehetett volna jelen esetben, de írjuk ezt a lelkesedés számlájára, egy esetleges második albumon talán majd húznak a srácok és csak az igazán nagy durranások kerülnek fel. 01. Dark Waters 02. Aurora (with Nandini Srikar) 03. Take Me There (with GVN) 04. 1995 05. She Was Looking Into the Sun (with KhoMha) 06. Répondez-moi (with Gjon's Tears) 07. Off the Grid 08. Revival (with Gabriel & Dresden, Andy Moor & PROFF feat. Mokka) 09. Alma 10. Koski (with SØNIN & BLR) 11. By Your Side 12. Sisu 13. 5AM 14. Dusted 15. The Best Part (with Bien) 16. Surreal  |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!