Büntetett előélet - The Punisher
Papa
2017-12-02 15:38 
0
7065
| Rovat: Kicsit sokáig tartott, de azért csak sikerült meglesnem a legújabb Marvel-es Netflix sorozatot, ami ezúttal Frank Castle mindennapjaiba engedett bepillantást. Sikerült-e megint valami kimagaslót letenni az asztalra, vagy csak a középszerűség lécét verték le? Erre keresem a választ az alábbi sorokban.
A történet valamivel a második Daredevil sorozat után kezdődik, egészen pontosan azzal, hogy Frank beteljesíti bosszúját, elégeti a Punisher szerkót és igyekszik az átlagember mindennapjait élni. A végeérhetetlen rémálmoknak, a levezetetlen feszültségnek és egy komoly poszttraumás stressz szindrómának (továbbiakban PTSD) köszönhetően építkezéseken vállal munkát, mégpedig egy orbitális kalapáccsal, kézzel falat tör. Hajnaltól késő estig… vannak dühkezelési problémái, na. Egy új kollégája, egy fiatal latino srác, rossz társaságba keveredik a melóhelyen, ami egy félresikerült rablásban csúcsosodik ki. A srácot halálra ítéli a banda többi tagja, vesztükre azonban Frank is arrafelé jár és hát… visszatér a Punisher, valami elképesztően jól kidolgozott jelenetsorokon át. A halottnak hitt Frank felbukkanása nem marad észrevétlen, ugyanis egy Micro becenévre hallgató hacker mindvégig őt kereste. Micro, vagyis David Lieberman, a kormánynak dolgozott, azonban amikor nagyon kétes információk kerültek a birtokába, ő úgy döntött a helyes utat választja, aminek az lett az eredménye, hogy megpróbálták megölni. Természetesen túlélte az esetet, azonban a családjához nem tudott visszamenni. Ő jött rá arra is, hogy Frank tragédiája mögött korántsem csak azok álltak, akiket a derék Mr. Castle már alaposan kinyírt.  Szükségük van hát egymásra, így a botcsinálta duó összeáll, hogy a megfelelő emberek elnyerjék méltó büntetésüket. Ez mind nagyon jól hangzik, remekül indul és imádtam is, de. DE! Az aprócska probléma az, hogy mindehhez még mi minden lett hozzácsatolva, szerintem teljesen feleslegesen. Viszont mielőtt a negatívumokra rátérnék, vegyük sorra azt a sok mindent, amit a sorozat készítői eltaláltak. A karakterek speciel szerintem kiválóak. Itt-ott kilóg a lóláb, kicsit lehetett volna dolgozni egy-két alakon, de összességében hihető, emberi karaktereket láttam és ez mindenképpen nagy pozitívum. Ahogy egyébként a zenei aláfestés is, aminek minden pontja abszolút telitalálat, legyen szó a hátborzogatóan zseniális openingről, vagy a betétdalokról. Kinézetben Jon Bernthal egyáltalán nem az a Frank Castle, akire, sokakkal együtt mondjuk én gondolok, amikor a karakterről van szó. Már csak azér sem, mert a képregényes változat egy ízig-vérig amerikai, hellyel-közzel árja ideál, míg Bernthal… hát nem. Plussz szerintem a magasság sem stimmel és még sorolhatnám, de a lényeg, hogy a hanghordozása perfekt és a legapróbb rezdülései is hibátlanok. Könnyen elhiteti az emberrel a Punisher ideáját. Lehet, hogy nem úgy néz ki, de úgy beszél, úgy mozog és úgy gyilkol, szóval nekem semmi bajom sem volt vele, sőt! |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!