Mai idők fiai kik vagytok Ti?
Helgusz
2008-05-21 20:17 
7
2938
| Rovat: Egy pár hete jöttem haza a kollégiumból. Szokásomhoz híven jó nagy pakkal, hisz kicsi a bors, de erős. Vagy még sem? A látványból, amit táskám cipelésével nyújtottam a járókelők biztos nem erre asszociáltak.
Szóval éppen álmodozva és közben erősen szenvedve a sporttáskám súlyától vonszoltam magam hazafelé, vagy inkább a táskám engem. Közben pedig abban reménykedtem, hogy hátha összefutok egy ismerőssel, aki lesz olyan könyörületes és haza visz engem, de sajnos ez nem jött össze, mint ahogyan nem is szokott az ilyen helyzetekben. De tényleg. Ha az ember késésben van, vagy ha sok cucca van, sose viszi ki senki az állomásra, bezzeg, ha jóval előtte elindul, akkor biztos, hogy valaki elviszi és akkor az állomáson szobrozhat még egy jó ideig, ja és ebben az esetben még a vonat is késik. Már csak egy reménységem maradt, hogy hátha akad valaki, aki szintén most szállt le a vonatról és segít nekem haza cipelni a táskámat. Lassan már a fél utat megtettem és a remény teljesen kezdett meghalni. Pedig elvileg a remény hal meg utoljára, hát nálam meghalt. Maradtam hát táskáimmal és Kispállal hazafelé. Aztán körülbelül a táv felénél egy ismeretlen lány megszólított legalábbis a tátogása alapján ezt gondoltam, ugyanis a fülembe ordító zenétől nem hallottam semmit. Szóval ez a lány tényleg hozzám beszélt. Abszolút nem volt ismerős az arca. Gondoltam valami általános kérdést akar feltenni, például, hogy hány óra van vagy azt, hogy merre van ez vagy az. Aztán leakasztottam a fülemről a fülhallgatót és köszöntem neki és vártam a kérdésére. Ledöbbentem. Ugyanis azt kérdezte, hogy segítsen-e a táskámat cipelni? Mosolyogtam és mondtam neki, hogy köszönöm, de nem kell megszoktam már, hogy mindig egyedül cipelem. De elgondolkoztam ez a kis törékeny csaj, ugyanis nem volt valami magas és kb. 50kg, pont ő kérdezi meg egy srác helyett, hogy segíthet-e nekem. Ráadásul, mint később kiderült még csak 15 éves. Mindenesetre nagyon aranyos volt. Aztán ahelyett, hogy az elutasító válaszom ellenére elment volna inkább bandukolt tovább mellettem és elkezdett beszélgetni velem. Megkérdezte, hogy hány éves vagyok, hol tanulok és hasonló sablonos kérdések hangzottak még el. Csak egy valamire nem tértünk ki, hogy-hogy hívják a másikat. De nem is ez a lényeg, hanem az hogy mai társadalmunk nagyon átalakulóban van és a segítőkészség is kezd kiveszni az emberekből. A nemi szerepek, pedig teljesen átértékelődnek. A nők férfiasodnak a fiúk pedig nőisednek. Hát kérdem én: Mai idők fiai kik vagytok Ti? |
Hozzászólás
2008-05-22 21:24
Szia Helga!
Teljesen igazad van, de annak is, aki mégsem meri megkérdezni. Mert van, hogy a válasz "kissé" kiábrndító.Pl. amikor a villamoson átadnád a helyed egy idősebb hölgynek, aki láthatóan alig tud menni,akkor a néni rád néz és lekezelően végigmérve csak annyit mond, nem vagyok én olyan öreg...
2008-05-21 22:43
még szerencse h más nem akart
2008-05-21 22:00
Múltkor, buli után, Siófokról hazafeléjövet haveromnak egy idős nő 500Ft-ot adott, h segítsen vinni a csomagját. Végülis a fél vonaton végig kellett vinnie egy dög nehéz bőröndöt, mert a nő dohányzó kocsit keresett
2008-05-21 21:34
Jól van, de látod, a szándék megvolt
2008-05-21 21:29
Húha. Látom a férfi társadalom rögtön háborog. Köszi, az érdi ajánlatot, csak az a baj, hogy ellenkező irányba megyünk, meg ott a vasút közel van.
2008-05-21 21:25
mint mentségként a fiúk nevében: már többször voltam ilyen helyzetben, és mikor olyan reakciót kapsz, hogy mi a f*szt kérdezgetsz te b*zi? akkor az az embert eléggé visszaveti,ettől függetlenül persze illik segíteni
2008-05-21 20:40
Értjük ám! Akkor legközelebb ha Érden szállsz le meddig vigyem a csomagod?
* jelölt mezők kitöltése kötelező!