• Kezdőlap
• Rovatok
• Letöltések
• Kapcsolat

Majdnem egyes (Ayumi Hamasaki - A ONE)

Majdhogynem pontosan egy éve írtam Ayumi Hamasaki lemezről, úgy látszik a hölgyemény szeret évenként kiadni valami újat. Nagy kár, hogy szerintem ez a tömegtermelés rányomja bélyegét a végtermékre, nem hiába álltak rá más zenészek a 2-4 esztendős ciklusokra. Ennyi idő alatt kifutja magát az album, egy turné és a hallgatók is rongyosra koptathatják a CD-ket. Így viszont aligha, a 80-as években még működhetett ez a metódus, manapság nem annyira. Lássuk, ilyen helyzetben az A ONE képes-e maradandót nyújtani.

Nem akarok túlságosan előre rohanni, de válaszolva a feltett kérdésre: nem igazán. Az előző dobás, a Colours próbált színes, új és változatos lenni, kevés sikerrel. A kényszeres klubmánia mellett középszerű popdalok és balladák gyűjteménye volt a lemez, amin akadtak szemrevaló darabok, de nálam nem tudott a jobb albumok közé felkerülni. Gyanítom, hogy az A ONE cíművel is ez lesz a helyzet, ugyanis ez Ayumi legkevésbé változatos nagylemeze, elképesztően kevés csúcsponttal. Ráadásul már bejelentették a következőt; nem lesz ennek jó vége... a Bell Az előző album nem tartalmazott semmilyen, Ayumi-tól már megszokott rövid, inzert dalokat, legyen az például intro vagy csak egy átvezető etap. Nekem nem is feltétlen hiányoztak, most is csak az elejére raktak egyet, ezzel nincs is probléma. Megalapozza a hangulatot, és a melódia is elég szép. WARNING Idejét sem tudom már, hogy mikor hallottam Ayumi albumon egy igazi, vérbeli, szolidan zúzós rockszámot. Tényleg nem tudom, de hiányzott! Az intro után egy pattogós, lendületes, 'lalázásra' késztető szám következik, ami kapcsán végre leírhatom azt, hogy úgy tökéletes ahogy van! NO FUTURE Minden tekintetben nosztalgikus, a régebbi Ayumi albumokat idéző nóta. Úgy általánosságban a visszakacsintgatásokért volt, hogy már haragudtam, volt, hogy hiányzott, mikor mennyire sikerül a nóta. Most mindkét helyzet fenn áll, mert a dal egyes szegmensei a Trauma című réges-régi számot idézik fel, ugyanakkor a hangszerelés kellőképp változatos. Különösen tetszett a végén a begyorsulás. Anything for You Jól égessük agyunkba a tempósabb dalokat, ugyanis következik a végeláthatatlan balladai homály! A lassú etűdök most kezdődnek, és örömöm nem határtalan. Ayumi érzelmesebb dobásaival sajnos úgy vagyok, hogy szövegtudás híján kizárólag a zenére koncentrálhatok, ha az viszont mentes mindenféle finesztől, akkor beleragad a középszerűség súlyos mocsarába. Egyszerűbben fogalmazva, ha zeneileg nem kiemelkedő, akkor sajnos nálam pisztolygolyóként távozik egyik fülemen át a másikon ki. Mostani alanyunk is ilyen darab: pár nap múlva már vissza sem tudnám dúdolgatni. Ez azért kár, mert elképzelhető, hogy sokkal nagyobbat ütne, ha beszélném a japán nyelvet, így viszont sajnos elhalad mellettem. A "The GIFT című szám videoklipje Last minute Kicsit ismerős dallamvezetés (igaz, meg nem mondanám honnan) uralja a nótát, ami bár lassan indul, később kap egy rockosabb, zúzósabb hangzást maga alá. Ettől gyorsabb még nem lesz, de erőteljesebb igen, és ennek bizony lehet örülni! Mindent összevetve a pozitív oldalra dől a mérleg, de hát ezt a számot már az albumot megelőző kislemezen is szerettem. Zutto... Apropó kislemez: ez is szerepelt rajta és ez is egy ballada. Kifejezetten meg kell erőltetnem magam, hogy többet írjak erről a számról, de azért próbáljuk meg. Egy szokványos lassú szám, Ayumi módra, rengeteg vonóssal, zongorával, de számomra nincs semmi olyan plusz benne, amitől újra tudatosan elővenném. Out of control A tempó nem ível felfelé a gyorsabb tartományokba, viszont egész pöpec melódiával indul a dal, ami reménykedésre ad okot. Az igazság az, hogy én pont a refrénnél érzek némi leülést, a verzék dallamai viszont nagyon tetszenek. Talán a klasszikus dob-gitár-vonós-zongora mellett felvonultathattak volna más hangszereket is, vagy egy kis elektronikát. Story Nem írom már le még egyszer, hogy milyen nóta következik, biztos kitaláltátok már. Önmagában egész hallgatható, nem téped le a füleidet, de amúgy megint semmi extra. Az ezerszer alkalmazott sablonok és klisék tárháza, így ömlesztve egymás után pedig különösen lelombozó. Ízelítő a "WARNING" című szám videoklipjéből The GIFT Halvány reménnyel tölt el a nóta indítása, hátha valami mást kapunk, de sajnos nem. Egyszerűen felfoghatatlan ez a felosztás, no meg a balladák sokasága. Haladjunk inkább tovább... The Show Must Go On Végre a gyorsabb tartományokban mozgunk ismét! Szerencsére egy egész jópofa dal pezsdít fel minket, ez köszönhető a felemelő refrénnek. Nem mondom, hogy ez a legjobb újkori Ayumi party sláger, de ez most ide nagyon kellett. Walk A Zutto... kislemez újabb ismerős száma, mit ad Isten, megint egy lassú darab. Önmagában véve ez is egy korrekt alkotás, de annál semmiféleképpen sem több. Annyi előnye van, hogy őt előbb megismerhettük, de ezen az albumon ez sem nagy mentség. Movin' on without you Elérkeztünk a lemez végéhez, és ide éppenséggel egy modernebb felfogású, erős elektronikai alapokra épülő, rap-betéteket is tartalmazó bulinóta került. A többitől élesen elkülönül, zárásként nem is állja meg a helyét szerintem, de a lemez így is szenved a koncepciós hibáktól, úgyhogy ezen ne akadjunk fenn. Az igazság az, hogy nem sikerült rosszul, kifejezetten érdekes és élvezetes melódiákat szőttek bele a dalba, megmaradt ayumi-snak, ami, visszagondolva a régebbi, hasonló próbálkozásokra, nem kicsit jó hír. Az A ONE 12 számából 5-re tudom azt mondani, hogy érdemes a meghallgatásra. A többi sajnos szürke, izgalomtól mentes, ki is hagyható darab, főleg egymás után. Nem tudom mit várjak a következő Ayumi lemeztől, de valami kiemelkedőt kell most már hoznia a hölgynek, ha ismét azt akarom, hogy veszélyeztetve legyenek a kedvenceim. Tekintve, hogy Japánban minden egyes Ayumi album hatalmas siker, nem tartom valószínűnek, hogy megemberelik magukat. Mondjuk már akkor is elégedett lennék, ha ismét egy változatos, dallamos, karakteres nótákat tartalmazó lemezt kapnék a kínos klubdalok és unalmas balladák helyett. Előbbi és utóbbi ellenkezőjéből is kaptam ízelítőt itt, ezt kéne szem előtt tartani...

©2008 Pactolous -  DM system v0.4 | Powered by: Darh Media | Design by www.mitchinson.net | RSS