Távoli, de erősödik (Kyau & Albert - Distant Lights)
Pactolous
2015-04-09 20:18 0
2829
| Rovat: Zene / Mozi / Könyv »
A német szépfiúk többnyire sikeresek, elég csak például a Modern Talking-ra gondolnunk. Kyau és Albert azonban többre is képesek a léggitározásnál, például jó muzsikákat írnak. Ahogy mostanság mindenki más, az uplifting trance 140-es sebességéről lassultak le napjaink electro elemekkel tűzdelt progresszív hangzásához, és most már a negyedik albumukat is kiadták. Az előző alig két éve jelent meg, akkor nem írtam róluk, hát most itt az alkalom!
Az igazat megvallva nem is emlékszem, miért nem veséztem ki a Nights Awake albumot. Rossznak nem mondanám, igaz, túlságosan mélynek sem, viszont príma slágerek szerepeltek rajta. Mostanság Projeckt barátommal sokat nevetgélünk azon, hogy Albert túl sokat énekelget a dalokban (a klipekben pedig ennél is többet néz), lehetne több instrumentális darab, vagy éppenséggel alkalmazhatnának gyakrabban más énekest. Idén a Calming Rain sejtetett előre valamiféle változást, mert ez a szám végre nem a szőke herceget szerepelteti, ráadásul nem éppen hagyományos dallamvezetéssel operál. Vajon az album is mer ennyire újító lenni vagy ez csak egy üdítő kivétel volt? So Easy A lemez csendes nyitánnyal indít, nincs semmi ami arcunkba robbanjon, csak a csodás zongorafutamok, a búgó basszusok és Albert hangja. Aztán jön a beindulás egy remek dallammal, semmi felesleges torzítás, csűrés-csavarás. Kellőképp hangulatba hoz, ügyes darab. It's Always Been You (feat. Adaja Black) A szép kezdés után elvontabb folytatás következik, egy szeletnyi ambient-chillout hangulat, amiben az előző lemezen is szereplő Adaja Black énekel. A tört ütemek megérkezésével teljesedik ki a dal, szépen építkezik, csak az alap melódia kicsit unalmas, nem sokat változik. Érdekes... Are You One of Us? Tessék! Itt egy szokásos, kevés újdonságot hozó Kyau & Albert sláger. Aki már hallotta az utóbbi évek termését a duótól, az pontosan tudja, hogy mit is várhat, és azon felül semmi többet. Kellemes, de már nem ragad meg. Az "Are You One of Us?" című dal videoklipje Follow the Waves A kezdés nem tudta ásításra készülő állkapcsomat megállítani, de a gonosz felvezetés egy szolid dubstep képében folytatódott. Úgy látszik még mindig nem ment ki a divatból ez a stílus, de Albertéknek sikerült másféle hangot megütni, a saját képükre formálni. Egy fokkal karakteresebb ének kellene neki, és akkor még jobban örülnék. One (with Stoneface & Terminal) (Album Version) Calming Rain (feat. Maria Nayler) Így kell indítani az új évet! Albert végre arrébb került a mikrofontól, a zongorákon megtalálták a szokatlanabb akkordokat, és rittyentettek hozzá egy príma hangszerelést is. Az ilyen számoknak tudunk nagyon és szívből örülni! Részlet a "Calming Rain" című dalból
Relevant Angel Kicsit ezt a nótát is megbolondították, ami viszont azt jelentette, hogy a trance egy hangyányit háttérbe szorult és az electro-sabb vonulat került előre. Persze aggódni nem kell, a helyzet nem vészes, a két kiállás közül az egyik már dallamosabb. Amikor listamászásra készülnek, akkor legalább ilyenekkel rukkoljanak elő, ez a szint, amit tartani kéne. Down Persze meg is lehet ugrani azt a szintet, tavaly nyáron ezzel sikerült. Újból nőhang simogatja lelkünket, emellé pedig kapunk még zongorát, akusztikus gitárt (!) és kellemes emlékeket (bár ez csak engem érint, meg akikkel nyaraltunk). Rendkívül szép szám, nem megszokott recept alapján. Let the Thunder In (feat. Neev Kennedy) Úgy látszik meghallgatták a srácok kérésemet, ugyanis elérkeztünk egy igazán mély és tartalmas dalhoz (és ebben sem Albert énekel). Minden elemében remek alkotás, valahogy így kellene ezt a szakmát űzni. Nem rossz Another Time-vonulat sem, de ami igazán jól áll nekik az ez a világ. Remélem a jövőben több ilyen jellegű nótát kapunk tőlük. My Silent Heart Ha egy lemez több ízben is meglep, akkor az már egy jó jel. Ismét elhitették velem, hogy kevésbé fénylő dal következik, de a beindulás egy olyan melódiát hozott magával, amire nem számítottam. Játékos, kacérkodik velünk és a fülünkbe mászik. Én pedig csak vigyorgok magamban... A "Down" című szám videoklipje The Same Azért a lemez vége felé közeledve beférkőzött még egy light-osabb, jellegtelenebb darab. Tipikus "nem rossz" kategória, akárcsak az Are You One of Us?, de előtte annyi gyémántot láttunk, hogy ennek az ékszernek (khmm... bizsu?) már nem vesszük észre a ragyogását. A Million Different Stars Az album egyetlen egy instrumentális száma (ha nem vesszük figyelembe a női hangrészletet). Ez még csak hagyján, de valami elképesztően furcsa, szellemes, szokatlan. Az ütemek törtek, a dallam csintalan, címéhez hasonlóan árad belőle valami légies, űrbéli feeling. Az ilyeneket is bírom! What You Don't Know Zárásnak egy deep-esebb beütésű dalt szemeltek ki a srácok, aminek csak egyetlen egy baja van: alig több két percnél. Így ebben a formában olyan, mintha csak egy demó, egy ötletterv lenne, amit végül felraktak az albumra. Sem zárásnak, sem önálló dalként nem állja meg a helyét így, amiért kár, mert teljesebb alakban bizony semmi gond nem lenne. A Distant Lights nekem jobban tetszett, mint a Nights Awake. Persze azon több a sláger, ráadásul azok olyanok, amiket szeretünk is, itt viszont az újító szándékot értékelem. Az a kevés, ami nem fogott meg annyira eltörpül a többi mellett. Én már csak tényleg azt kérem, hogy a kísérletezgetés mellett foglalkozzanak azzal is, hogy Albert ne énekeljen annyit, mert megcsömörlünk tőle, és készüljön több Let the Thunder In-féle nóta. Ha ezt megeszközölik, akkor elégedetten dőlök hátra a nem létező fotelomban, úgyhogy hajrá fiúk! 01. So Easy 02. It's Always Been You (feat. Adaja Black) 03. Are You One of Us 04. Follow the Waves 05. One (with Stoneface & Terminal) (Album Version) 06. Calming Rain (feat. Maria Nayler) 07. Relevant Angel 08. Down 09. Let the Thunder In (feat. Neev Kennedy) 10. My Silent Heart 11. The Same 12. A Million Different Stars 13. What You Don't Know |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!