Önalbum (Rie fu - I)
Pactolous
2015-03-16 21:07 
2
3030
| Rovat: Visszatérő olvasóinknak talán már nem hírértékű újdonság, hogy kiemelten foglalkozunk japán dolgokkal, legyen az muzsika vagy anime. Míg Papa a rajzfilmeket vesézi ki (ebben mondjuk mostanság én is részt veszek), addig a zenés produkciók rám maradnak. A fentebb említett úriember viszont ajánlott már több előadót is és bizony sikerült nekik is a szívembe férkőzniük. Most az egyik ilyen énekesre/dalszerzőre/zenészre esett a választásom, hiszen ha valaki, hát ő bizony megérdemli a figyelmet. Hölgyeim és uraim! Íme, Rie fu!
A hölgyről annyit érdemes tudni, hogy elképesztően tehetséges zeneszerző, akit ráadásul nem fertőzött meg a fülbántó japán-angol, az engrish, hiszen őkelme több évet élt Amerikában, nem mellesleg pedig Londonban diplomázott le. Ez azért is lényeges, hiszen dalai kétnyelvűek: hol japánul, hol angolul énekel, akár ugyanabban a számban is! Ez elsőre kicsit furcsa lehet, de aki hallott már pár japán popnótát életében, annak ez fel sem fog tűnni. Ami viszont igen, hogy Rie fu-t nagyon kellemes hanggal áldotta meg a sors, emellett pedig multiistrumentalista is, hiszen zongorán és gitáron is tökéletesen játszik.  Mostani albuma, az I nevet viseli és szám szerint a hetedik. Annak ellenére, hogy most erről írok, Rie fu-val ismerkedőknek mégsem ezt ajánlom kezdésnek, hiszen egy nehezebben emészthető darab, erre a célra létezik két válogatás album is (I Can Do Better és a csak Európában
STATIC Játékos, bohém dallal mutatkozik be az új Rie fu lemez, ami a refrénnél idézi vissza a régebbi albumokat. Ez a kettősség nem probléma, ad egyfajta bukét a dalnak, és én adnék egy nagy piros pontot a számot lezáró, elborult zajkavalkádért is. Imádom mikor így játszanak a hangokkal, bár emiatt mások talán nehezebben emésztik meg. Innocent Forest Folytatódik a szellemes feeling, szinte már-már feladjuk a reményt, hogy egy komolyabb dal is tiszteletét teszi a lemezen (még ne...). Furcsábbnál furcsább megoldások lelhetők fel itt is, elég csak a váltásokra, a félhangokat játszó gitárra vagy a törzsi dobokra odafigyelni. Let It Curl (Album Version) Íme egy hagyománoysabb nóta. Aki figyelemmel követi Rie fu munkásságát, az már találkozhatott ezzel a számmal, amint az énekesnő előadja egy szál gitárral (de most szemfüles leszek és beágyazom nektek). Az albumon teltebben szólal meg, és ez jól áll neki. A remek hangszerelés mellett érdemes megjegyezni azt is, hogy pont a megfelelő pillanatban vált át japánra. Ezt a dalt számtalan dolog miatt lehet szeretni. A "Let It Curl" című dal akusztikus, spontán felvett verziója so-re-da-ke Gyönyörű, elképesztően törékeny gitárakkordokra fűződik rá Rie fu csodás éneke; egyszemélyes dal, minden szólóelőadó álma egy ilyen mű megalkotása. Azt viszont sajnálom, hogy japán nyelvtudás híján csak a zenét élvezhetem, a dalszöveget nem, de hát erről a szerző egyáltalán nem tehet. Butterfly Ha eddig még nem derült volna ki, hogy miért is kedvelem az énekesnőt (azon kívül, hogy merész, kiemelkedő zenész, szimpatikus és szép leányzó), ez a dal tökéletesen bemutatja, milyen vokális tulajdonságokkal rendelkezik. A frankó melódiákra gyönyörűen és tisztán énekel rá, nehéz nem beleszerelmesedni a hangjába. 1962 Kicsit talán monotonnak ható szám - erről a fő gitártéma tehet -, de nekem valahogy mind a verzék, mind a refrének bejöttek. A hangszerelés ügyes, pöppet elektronikusabbra van véve, de a dallamok ügyelnek arra, hogy a végeredmény kellőképpen rie fu-s legyen. A "Butterfly" című dal videoklipje What I Look for in an Ideal Man Tűrőképességünk próbára lesz téve, erről ez a szám gondoskodik. Aki nincs a japán zenei felfogáshoz hozzászokva (értsd: a leglehetetlenebb dallamok, hangsúlyok, előadásmódok váltják egymást, vagy szólalnak meg egyszerre), az bizony elveszettnek fogja magát érezni. Az animék engem már megedzettek, de Rie fu-tól még így is szokatlan ez a cirkuszi, zsibvásári forgatag, ami megszólal a hangszórókból. Egyedül a refrénnél jelentkezik néminemű normalitás, becsüljük meg! Erre írja az udvarias újságíró, hogy művészi. Singapore Ez a szám újból megcsillogtatja az énekesnő tehetségét; a klasszikus Rie fu hangulat rajongói imádni fogják ezt a dalt. Engem a gyönyörű akkordok, a színtiszta hangszeres megszólalás és csodás énekek már levettek a lábamról. Nem úgy hirtelen, katartikus módon, hanem andalítóan, komótosan, which is nice, azaz szótári értelemben jó. I Met You Ismét egy vidám, bohókás szám, de a jobbik fajtából: csak úgy sugárzik belőle az életigenlés, de nem idegesítő módon. Mindemellett változatos is, néhol figyelemreméltó megoldásokkal dolgozik, szóval az ilyet szeressük ám, de nagyon! Bedtime Story Ahogy a cím is sugallja, a lemezt egy esti mese zárja. Nem kell itt Piroskára vagy Spongyabobra gondolni; egy kellemes-szellemes, filmszerű hangszereléssel megáldott szám, ami boldogságos hangzása ellenére sem gyerekes. Visszanézve a dalokat, egy méltó lezárása ennek az albumnak! Az "1962" című dal videoklipje Engem, aki már régebb óta figyeli Rie fu-t, meglepett az a pár kísérletezgető szám, és ha nem is nyerte el mindegyik a tetszésemet, el kell fogadnom, hogy ha teljes kontrollt adunk a művész kezébe, akkor bizony azt csinál, amit akar. Ugyanakkor az önállóság azt is magával hozta, hogy mindegyik szám szerelemgyerek, és a többi nóta pedig a hölgy legjobb alkotásai közé tartoznak. Talán nem véletlen az I (azaz 'én'), mint lemezcím... Mindenesetre csak azoknak ajánlom, akik vagy már találkoztak Rie fu nevével, dalaival, azoknak, akik bírják a japán zenéket illetve azoknak, akik bele akarnak kóstolni valami újba. A többi érdeklődő csak hallgasson bele az általam dicsért nótákba, vagy keressen rá a leányzó klipjeire. Higgyétek el, érdemes!  01. STATIC 02. Innocent Forest 03. Let It Curl (Album Version) 04. so-re-da-ke 05. Butterfly 06. 1962 07. What I Look for in an Ideal Man 08. Singapore 09. I Met You 10. Bedtime Story |
Hozzászólás
2015-03-21 05:12
Rie Fu még nincs a listámon, viszont én az alábbiakat hallgatom / tudom ajánlani. Hátha megtetszik még valakinek.
80kidz, nobuchika eri, Aira Mitsuki, Asobitunes, Aural Vampire, AVTechNO, ayu, Blood Stain Child, Capsule, ClariS, DJ TECHNORCH, exit trance, Favourite Blue, HAL, HARDCORE TANOC, hime, I've sound, immi, ken ishii, yuyoyuppe, KOTOKO, Kyary Pamyu Pamyu, Lia, Yui Horie, umekichi, MAXIMIZOR, MEG, MELL, melody., Miku, tucker, trf, Orbitribe, The LowBros, perfume, Suzuki Ami, ram rider, REDALiCE, Sonic Coaster Pop, Sonni, ROUND TABLE feat. Nino, m.o.v.e
(elég érdekes sorrendben listáz a dir
2015-03-16 21:47
Sajnos túlságosan is nagyon elvakultan őrülten szerelmes vagyok Rie fu-ba, szóval még ha vannak is nem feltétlenül teljesen pozitív érzéseim az album néhány kísérletezős nótájával szemben, IMÁDOM
* jelölt mezők kitöltése kötelező!