Léleksimogatás rendelésre (Katie Melua - Ketevan)
Pactolous
2014-06-14 11:46 3
3352
| Rovat: Zene / Mozi / Könyv »
Most írom le körülbelül harmadjára, hogy ha kiválaszthatnék egy énekesnőt, akinek megkérhetném a kezét, az Katie Melua lenne. Gyönyörű, tehetséges, szerény hölgyemény, akinek még a hangja is kellemes. Épp ezért volt fájdalom későn megtudni, hogy tavaly bizony megjelent egy albuma, amiről én szépen lemaradtam. Szerencsére a hiányosságot bepótoltam, és milyen jól tettem!
Aki nem ismerné a grúz származású brit énekesnőt, annak egyrészt ajánlom a korábbi kritikáimat (itt és itt), valamint tessék belehallgatni a dalaiba valamelyik videómegosztó portálon, megéri! Klasszikus hangszerekkel operáló, lágy, selymes, nyugodt világú számok ezek, bármelyik korosztálynak bátran ajánlhatók. Míg a The House belekóstolt picit az elektronikusabb vonulatba, a Secret Symphony visszatért az élő hangszerekhez; ezek után a kérdés már csak az volt, melyik fonalat veszi fel és szövi tovább az új album, a Ketevan. Lássuk csak! Never Felt Less Like Dancing
Egy nagyon szép, kevés hangszerrel operáló dallal indít a lemez, amiben a vonósok, a zongora hangjai legalább annyira szépek, mint Katie-é. A harmóniák tetszetősek, a hangulat meg van alapozva, bár talán egy pergősebb kezdést is el tudtam volna viselni.
Sailing Ships from Heaven Szépen emelkedő nóta, furcsa dallamvezetéssel megáldott verzékkel és istenien csengő refrénekkel. Eme kettősség miatt egy picikét nem is tetszett elsőre, de aztán valahogy pont ez fogja meg az embert. Bírom, mikor egy melódia nem úgy folytatódik, ahogy várom.
Love Is a Silent Thief Itt jön az a hangulat, amit már majdnem hiányolni kezdtem. Csendesen kezd, de aztán a koszos blues beindul, előbújnak a gitárok, a dobok, a trombiták: imádom! Mindemellett Katie éneke lenyűgöző, a dalszöveg pedig kedvemre valóan frappáns.
A "Love is a Silent Thief" videoklipje Shiver and Shake Folytatódik az előző dalban megkezdett atmoszféra, és én vigyorgok, mint a tejbetök. A feeling hatalmas, imádom ezt a hangzásvilágot, ami átlengi ezt a számot. Kicsit minimalista, kicsit flegma, de épp ez adja meg azt a bukét, ami miatt nekem ízlik.
The Love I'm Frightened Of Szellemes refrénű, lebegős, lassabb nóta, gyönyörű építkezéssel. Kicsit ellentmondok magamnak, de épp annyira slágeres, amennyire nem az: megjegyezhető dallamú, fülbemászó szám, de nem ezt fogjuk a Balcsi partján a hangszórókból dübörögni. Igaz, ezzel nincs is semmi baj, maradjon ez a dal csak a szobában benn.
Where Does the Ocean Go? Most vagyok kicsit gondban, ugyanis elmarasztaló jelzőkkel aligha lehetne illetni ezt a számot. Kidolgozott, kellemes, szépen építkezik, de valahogy belőlem nem tudott kiváltani semmi különösebb érzelmet. Nálam elsikkad a többi között.
Idiot School Most azonban nem spórolok a dicsérettel: itt az album egyik fénypontja! Hangzásra egy bohókás dalocska, de ha a dalszöveget megfigyeljük… nos, akkor sem jutunk más álláspontra. De tegyük még hozzá azt is, hogy vicces, ugyanis az! Amikor először hallgattam, majdnem a busz elé nevettem magam, köszönhető a be nem fejezett, de sokat sejtető rímeknek. Remek nóta, imádom!
A "Love I'm Frightened Of" videoklipje Mad, Mad Men Mikor már azt hinnénk nincsenek tempósabb dalok, akkor jön ez! Katie erős dobok, remek szájharmonikák és domináns vonósok körében énekel arról, hogy az őrült emberek miképp is változtatják meg a világot. A talán kicsit sokszor elismételt refrén ellenére is kiváló, fülbemászó darab.
Chase Me Gyönyörű hangulatú, filmzenés jellegű szám, amiben a vonósok mesteri evezései viszik a prímet. Kimondottan szeretem az ilyen lebegős nótákat, ez kérem szépen muzsika a javából!
I Never Fall Azon kívül, hogy kifejezetten frappánsnak tartom a rövid, kétsoros refrén szövegét (Én sosem zuhanok a mélybe, én ugrok), zeneileg nem volt rám nagy hatással ez a szám. Egy utolsó szünet a zseniális záródal előtt, nálam nem fog bevésődni az emlékezetbe.
I Will Be There Ellenben ez a szám már első hallásra befészkelte magát az örök kedvenceim közé. Egy gyönyörű dallamú, pazar hangszerelésű dal az édesanyákról (a nóta hátteréről Patreides írt kommentben, tessék a cikk alá fáradni érte, köszönöm még egyszer!). A vonósok és a hawaii gitárok játéka sem semmi, de a pálmát egyértelműen a refrén melódiája viszi. Ejj, de kár, hogy az album verzió nem sikerült hosszabbra, de szerencsére készült hozzá egy nagyzenekarral megtámogatott változat is, ami teljesebb és szívfacsaróbb lett.
Az "I Will Be There" videoklipje Tulajdonképpen, ha ismerjük Katie zenei világát, sok meglepetést nem okoz az album. Kicsit talán túlságosan is biztonsági játékot játszik, de azért imitt-amott befigyel az újító szándék. Hiába, mintha még jobban egyedül szeretnék hagyni a The House világát, pedig jó album volt az! Így viszont tényleg ajánlható mindenkinek a Ketevan, mert szép, ízléses, léleksimogató album, pontosan olyan darab, amit a hölgyeménytől elvárunk. És ennyi nekem tőle elég is! |
Hozzászólás
2014-06-25 21:27
Ó, köszönöm szépen az infót! Én automatikusan Katie-hez kötöttem a dalszöveget, de úgy látszik hiba volt. Javítom. A fellépésről pedig pont ma reggel hallottam.
2014-06-25 03:19
Egyébként Katie itt lesz július 16-án, Veszprémben lép fel a fesztiválon. (A 10-20.000 Ft-os jegyekről az internetes jegyrendelésnél már kiírták többször, hogy elfogytak, de állítólag a jegyirodában még mindig kaphatóak voltak jegyek.)
2014-06-25 03:10
Az "I Will Be There" valójában Mike Batt édesanyjáról szól (tágabban pedig az édesanyákról, illetve az "anyafiguráról"), hiszen a dalt Mike írta/komponálta, méghozzá megrendelésre, II. Erzsébet uralkodói jubileumának ünnepségére. Az ünnepségen - amit a brit tévé egyenesben közvetített - a dalt Katie el is énekelte II. Erzsébet jelenlétében.
A dal ünnepi előadását Mike Batt édesanyja - aki a dal megszületésekor már beteg volt - már nem érte meg, nem sokkal korábban rákban elhunyt.
* jelölt mezők kitöltése kötelező!