Pill 'n Go

- Hé, Frank! Mi a helyzet rég láttalak! Nem korai még egy kicsit az ivászathoz?

- Hagyjál lógva Isaac! Nem vagyok sem humoros, sem beszélgetős kedvemben!

- Ugyan Frank! Így kell üdvözölni egy régi cimborát? Meséld csak el, mi nyomja a szívedet, addig én kikérek még két üveggel... Hé, csapos! Ide még kettőt!

- Á, nincs semmi különös, csak elegem van ebből a rohadt életből! Végleg betelt a pohár!

- No, mi történt?

- Mivel is kezdjem? Nincs otthonom, az asszony kidobott. Pontosabban eljöttem tőle, miután nem hagyott más választást! Mindig is mondogatta, hogy nem vagyok elég férfias, gondolom a mintázatom miatt, de... Tehetek én róla, hogy így nézek ki? Az Inachis io egy ilyen fajta, most mit csináljak? Eddig nem különösebben zavart, tudtam én, hogy férfi vagyok a javából! Ma viszont arra mentem haza, hogy egy molylepkével hentereg az ágyunkban! Egy büdös molylepkével! Tudtam én, hogy szereti a rosszfiúkat, de.. ez már sok volt, így hát eljöttem.

- Sajnálom haver, tényleg! De én is mondogattam már egy ideje, hogy az asszonyod egy ribanc, nem? Jobb lesz neked így, csak találj egy lakást gyorsan!

- Na, ez meg a másik! A munkahelyemről is kirúgtak! Hamarosan pénzem sem lesz, ha pedig az nyista, akkor tető sem lesz a fejem felett!

- Micsoda? De hát miért, ez hogy történt? Ha jól tudom futárkodtál, az nem rossz meló, és Te mindig lelkiismeretesen elvégezted a rád kirótt feladatokat!

- Nos, ez már komplikáltabb! Vágod, hogy azt mondják a fajtánkra, hogy egy szárnycsapásunk drasztikus változásokat hozhat a világban?

- Hallottam már ilyesmit, de hogy jön ez ide? Ez csak egy városi legenda, nem?

- Hidd el, én örülnék neki a legjobban, ha csak az lenne! Sajnos nem! Évente talán 3 pillangó születik ezzel a képességgel, de lehet, hogy még így is sokat mondtam. Én is ezzel a.. hát, mondjuk ki, betegséggel születtem, bár az átok jobban passzol hozzá. Én annak éltem meg, az biztos! Tudod mekkora terhet rakott ez a vállamra? A tudat, hogy bármelyik röptém közben a Föld másik felén akár városok dőlhetnek össze, katasztrófák sora tizedelheti meg a népességet... elviselhetetlen! Pompei, a nagy londoni tűzvész, Csernobil... nehogy azt hidd, hogy véletlenek voltak!

- Frank! Azért valljuk be, ez elég hihetetlennek tűnik! Nem csak az ital beszél belőled?

- Nem muszáj elhinned, ha nem akarod, de én tudom! Akárhányszor szárnyra kapok, valahol másutt életek érnek véget! Épp ezért ha nem volt muszáj, nem repültem. A futármelót is gyalog végeztem, igaz, így sehová sem értem oda időben. A feletteseim ezt megelégelték, végül kirúgtak...

- Sajnálattal hallom, de nehogy itt már eret vágjál nekem! Te egy talpraesett fickó vagy.. legalábbis én ezt a Frank-et ismerem, nem azt, akit most látok!

- Hehh! Nem vagyok már az, aki régen voltam! Elfáradtam! Még ha tojnék is a nagyvilágra, akkor sem lenne nyugalmam, mert azok az átkozott emberkölykök állandóan el akarnak kapni. "Jujj, néééé'! Leppppe!" "Aaaa... pijjjangóóóó!" Még beszélni sem tudnak rendesen, engem bezzeg legszívesebben agyonnyomnának! No meg a lepkevadászok! Ha hanyagolom a várost egy ideig, akkor még a réteken, az erdőkben sem vagyok biztonságban, mert azok a hülye kalapjukban és a hülye hálójukkal szaladnak utánam... nem, kész, elegem van!

- Ugyan Frank! Az élet nem is olyan rossz! Különben is, mihez fogsz kezdeni?

- Nem tudom... tényleg nem tudom! Megiszok pár Nektárt, aztán meglátjuk...

Teltek a percek, órák, eljött az este. A pultos cincér záráshoz készülődött. "Hősünk" felállt a pulttól, kifizette aznapi fogyasztását, ami már igen csak nehezen ment. Néminemű alkohollal gyomrában és nem kevés pénztől megszabadulva hagyta el a kocsmát. Felnézett a csillagos égre. A telihold szolgáltatta a nappali fényt az éjszakában. Frank sóhajtott egyet, majd kicsikét bizonytalanul elrugaszkodva felrepült a levegőbe. Szárnyalt egy keveset, egészen addig, míg egy arra járó autó nem tessékelte fel erőteljesen a szélvédőjére két légy és egy muslinca mellé. Eközben Los Angeles-t földrengés rázta meg...

A cikk elolvasható a Budaörsi Médiakommandó oldalán is!