Öt perc az ornitológia világában

Minden a cinkékkel kezdődött. Aranyos jószágok, kissé hiperaktívak és paranoiások. Öt-hat fős csapatokban érkeztek, többé-kevésbé békességben eszegetve, no persze azért időnként rendre kellett utasítaniuk fajtársaikat. A rettentő ijedős természetük miatt elképesztően nehéz volt róluk bármilyen fényképet is készíteni. Ó, igen. Vannak képek, amiket akár ide be is tehettem volna, de áttenni az én gépemre, feltölteni őket a szerverre, kiválogatni, majd beilleszteni és megformázni... meh, túl sok meló.

A cinkék jelenléte felkeltette az érdeklődését más életformáknak is. Színre léptek a "vörös fejűek", akikről meg nem mondom milyen fajta madarak. Áts Feri katonáihoz hasonlóan ők is maguknak akarták a grundot, így keményen rátámadtak a cinkékre. Na, én láttam azt a videót, amikor egy cinke halálra csipked egy madarat és jót lakmározik belőle. Sőt, azt is hallottam, hogy a cinkék vérmes jószágok tudnak lenni. Ezek a "vörös fejűek" viszont seperc alatt eltakarították őket. Minden komolyabb ellenállás nélkül.

A "vörösek" agresszívabbak, egymással is, így a cinkék három-négy nap után kezdtek elmaradozni, majd szinte végleg eltávoztak. Ekkortájt jelentek meg a "zöldek", akikről szintén nem tudom milyen madarak. Valamivel nagyobbak, mint a "vörösek", nem járnak akkora csapatban és elég vehemensek. Meglepő módon gyakorta megférnek a "vörösekkel". Ők a három kismadár csoport közül talán a legkevésbé ijedősek.

Aztán megjelentek a rigók. Szám szerint talán kettő, vagy három. Nos, ők nagyon nem bírják egymást, kettőt sosem látni együtt a párkányon. Sőt, nem egyszerűen elzavarják a fajtársaikat, de még utánuk is repülnek. A rigó nagyobb madár és bizony nem is igazán fél az embertől. Érdekes tulajdonságuk, hogy ha elhessegetem őket, mert különben felzabálnak mindent, akkor csak a szemközti fa egyik ágára szállnak rá és egy speciális hangot kiadva tekintenek vissza rám, mintha csak azt mondák: "anyádat ijesztgesd!". Ilyenkor el kell húznom a függönyt és heves kézmozdulatokkal ismét el kell hessegetnem őket ahhoz, hogy kb egy órára megszabaduljak tőlük. Értelemszerűen őket jól lehet fényképezni.

Van egy olyan madarunk is, aminek hatalmas, erős csőre van és kb akkora, mint egy rigó. Az is elég békés fajta és ritka, mint a fehér holló. Értitek? Fehér holló. Madaras írás. Vicces.