A dívák támadása III. (Katie Melua - Secret Symphony)
Pactolous
2012-06-06 12:56 
5
4001
| Rovat: Katie Melua 2010-es lemezétől, a The House-tól el voltam alélva. A hölgy maga is csodás jelenség, de muzikális tehetsége sem vita tárgya. Nem is kérdés, hogy ha megjelenik valami új anyag tőle, arra úgy vetem rá magam, mint unatkozó nyugdíjas a politikai botránykönyvre. Ebben az évben vetődhettem is, hisz megjelent a Secret Symphony, ami bár nem szerves folytatása az előző lemeznek, mindenféleképpen érdemes belehallgatni.
Ahogy Katie fogalmazott, ez egy énekes album, olyan, amin más, híres előadók dalait énekli el, olyanokét, mint például Ron Sexsmith, Francis Healy, Françoise Hardy és Jimmy Cox. Láttunk már ilyet jó párszor, de ebben az esetben Katie-ről van szó, nem mellesleg pedig ő és Mike Batt is jegyeznek pár dalt, úgyhogy örömteli ez az esemény. Ráadásul a hangszerelés visszafogott, csendes, a régebbi Katie-t idéző jellegű, nyoma sincs a The House vadságának (amit picit sajnálok, de egy koncept albumnál elnézhető). Ahogy a cím is sejteti, itt bizony a vonósok is kiemelt szerepet játszanak, úgyhogy tényleg minden korosztálynak ajánlható a lemez.  Már maga a nyitó tétel, a Gold in Them Hills is egy csodálatos darab, egyszerűen gyönyörű minden porcikája. A Better Than a Dream eredetileg egy rajzfilmzáró muzsika volt, a The Dreamstone című, 90-es évekbeli sorozathoz írta Mike Batt, de természetesen Katie előadásmódjában sokkal érettebb, letisztultabb. A The Bit That I Don’t Get már egy picit másfajta hangulat, a tempógyorsulást pedig a kiváló Moonshine hozza el. A Katie által írt Forgetting All My Troubles az egyik kedvencem a lemezről; nagyon tudom tisztelni azt az előadót, aki nem csak remek énekes, de még dalokat is tud írni. Az All Over The World a 60-as, míg a Nobody Knows You When You're Down and Out a 20-as éveket idézi és velük véget is ért a feldolgozáshullám. A The Cry of the Lone Wolf szintén egy törékeny dal, ami valami miatt, a régi, amerikai, technicolor filmeket juttatta eszembe. Újabb minimális begyorsulást hoz a vidám hangulatú Heartstrings, a The Walls of the World pedig egy kiváló előhírnöke a lemez címadó dalának, ami egyben a zárótétel is. A Secret Symphony leginkább szövegével fogott meg, de a rendkívül csendes, vonósokra és gitárra épülő hangszerelése is magával ragadó. A "The Bit That I Don't Get" videóklipje Katie Melua-t meg kéne már végre ismernie a magyar közönségnek. Az általam szintén tisztelt és kedvelt Michael Bublé már nálunk is sikeres (igaz, ez főleg a hölgyeknek köszönhető), de Katie is van akkora tehetség, mint ő. Viszont azt sem szeretném, ha csupán csak sznobizmusból szeretnék őt. Én azt mondom, hogy a Secret Symphony egy tökéletes lehetőség azoknak, akik meg akarják ismerni Katie-t, és zenéjét. Utána pedig sorban pótolják be a lemezeket, és nem lesz csalódás. A világ már szerelmes Katie Melua-ba, én is, legyünk mindannyian azok!  |
Hozzászólás
2012-06-14 21:37
Ja és persze köszönöm szépen a hasznos infókat, ajánlásokat!
2012-06-14 21:36
Mindenféleképpen utánuk fogok nézni, főleg Polly-nak, már csak a Mute Records miatt is (Depeche Mode, Erasure istápolói, ez már egy jó ajánlólevél). Annak meg örülök, hogy William Orbit-tal jó barátok, és lesz még közös produkciójuk (a Madonna albumról is az ő nevéhez fűződő számok jöttek be
2012-06-14 01:36
Nerina legismertebb dala a saját előadásában az Everybody's Gone To War a 2006-os Fires albumáról
http://www.youtube.com/watch?v=kKTCScoUFWk
de a Better Than Today több emberhez eljutott Kylie Minogue klipjével. Az én kedvenceim Nerinától a Grace, a Mr. King, az Idaho (különösen az Abbey Road acoustic verzió
Másik kedvencem Polly Scattergood, olyan dalokkal mint a Bunny Club
http://www.youtube.com/watch?v=wb9n5o0XpzY
a Nitrogen Pink, a Number 24, az Other Too Endless... És a többi.
Na, hát őt aztán még annyian sem ismerik nálunk, mint Nerinát, pedig a bemutatkozó albuma 2009-es, és idén nyáron már a második albumát adja ki a Mute Records.
(Polly Scattergood Katie Melua osztálytársa volt a The Brit School-ban, akárcsak Leona Lewis, utóbbi valamiért zeneileg számomra teljesen közömbös egyébként...)
Katie Melua kijelentette, hogy fog még William Orbittal albumot készíteni, és ez annál is inkább hihető, mert azóta is jó barátságban vannak. De hát Williamnek az utóbbi időben egyéb dolga volt, leginkább újra Madonnával.
2012-06-12 11:53
Igen, én is találkoztam már olyan egyénnel, aki Katie Melua CD-t keresett (könyvesboltban dolgozom), és akkor igen megörült a kis szívem
Amúgy igazad van, tényleg érződik az, hogy nem akartak kockázatot vállalni. Én azért remélem visszatérnek még a The House hangzásvilágához, alig akad olyan zene, ami akkora hatással van rám, mint pl: a The Flood.
Utánanéztem Nerina Pallot-nak, mert bevallom hősiesen, én sem hallottam róla. Szimpatikusnak tűnik, biztosan megismerkedek az ő zenéjével is, köszönöm!
2012-06-12 01:22
Na igen. A németek a The Voice, a lengyelek az X-Factor döntőjébe Katie-t hívták meg vendégsztárnak, mi pedig a Megasztárba na kit? Flo Rida-t.
Katie Melua-t meg kéne ismernie a magyar közönségnek, valóban... És akkor mit mondjak Nerina Pallot-ról? Katie-t azért a Nine Million Bicycle miatt 2005/2006 óta egyre többen ismerik itt is, évente párszor még az MR2 Petőfi is játszik tőle dalt, meg a Viva is egyszer... De Nerinát aztán végképp senki nem ismeri. Bár az MR2 őt sem hanyagolja teljesen...
Szerintem egyébként a Secret Symphony egy visszamenelkülés volt a tutiba Mike Batt-hez, a kimerítő The House album (William Orbit), és az azt követő kényszerű, hat hónapos pihenő után. Katie akkor abbahagyta a saját út keresését, és most csak úgy elvan az énekelgetéssel, meg az esküvője tervezgetésével.
Boldog dalszerző nem sikeres dalszerző. Mert "aki dudás akar lenni..." mint tudjuk.
* jelölt mezők kitöltése kötelező!