• Kezdőlap
• Rovatok
• Letöltések
• Kapcsolat

Takonyball – Evolúció? (Dragonball: Evolution)

Igen, tudom, kicsit elkéstem ennek a filmnek a kritikájával, de csak mostanában tudtam magam rávenni, hogy megnézzem. Az ok egyszerű: túlságosan rajongok a Dragon Ball univerzumért. Az előzetes információk pedig elvették minden kedvemet a filmtől, de szemem előtt tartva azt a tényt, hogy ezt talán nem nekem szánták, mégis nekiveselkedtem. Jobb lett így az összhatás? Végül is milyen film a Dragonball: Evolúció? Katt és megtudod!

Aki annak idején az RTL Klub indulásának hajnalán figyelemmel követte gyerekként/szülőként a délutáni rajzfilm-matinét annak minden bizonnyal ismerősek lesznek a következő címek: A pálya ördögei, Sailor Moon, Grand-Prix, Dragon Ball, Dragon Ball Z. A hardcore anime rajongók számára nem túl igényes darabok, de én speciel kellemes nosztalgiával gondolok vissza rájuk. Főleg a DBZ-re, hiszen azt ugye dilettáns módon félbevágták Magyarországon hála a felháborodott anyukáknak. Mindegy, ebbe ne is menjünk bele, a lényeg az, hogy Son Goku kalandjai végre élőszereplős moziban is megelevenednek! Végre? A vég az stimmel. Aki nincs képben Gokuék történetével az nézelődjön itt körbe, bár őszintén szólva, a filmhez nem szükséges ezen ismeretek beszerzése. Ez azért van így, mert tulajdonképpen a film csak nyomokban tartalmaz igazi DB elemeket; nem mondanám hű és méltó adaptációnak, inkább egy DB ihletésű C-kategóriás tini-akciófilmnek. Szörnyű párosítás, tudom, de ez van. De ne szaladjunk annyira előre, miről is szól igazából a film? Goku egy különleges képességű és harctudású kamaszsrác, akit Gohan nagyapja tanítgat otthon. Gokunak nehéz a helyzete, az iskolában vissza kell fognia magát, hiába nevetség tárgya, nem szabad hihetetlen erejének előtörnie. Ráadásul nagyapja is rébuszokban beszél neki egy Piccolo (azaz Ifjú Sátán) és egy Oozaru nevű idegen ellenségről. Születésnapjára megkapja a négy csillagos sárkánygömböt, a legenda szerint pedig ha valaki mind a hetet összegyűjti, az kívánhat egyet a sárkánygömbök Szent Sárkányától, Shen Long-tól. Persze a gyűjtőmunka nem lesz könnyű, de Gokunak segítőtársa is akad Bulma, Yamcha és Master Roshi személyében. A romantikus szál sem maradhat ki, Goku libidószintjét Chi Chi, osztálytársa tartja magasban, aki több annál, mint ami látszik. A nagyon zanzásított sztori után jöjjön a szubjektív véleményem. Mint DB film – az anime ismeretében – ez kérem szépen kínosan pocsék. Tudjuk jól, hogy ha adaptációról beszélünk, akkor az semmiképpen sem lesz 100%-osan hű az eredeti anyaghoz, ezt már a Pókember filmeknél is láttuk, legutóbb pedig a Rozsomák filmnél volt erre példa (jajj, bocsánat, Farkas, hiszen a magyar ember nem tudja hova tenni a rozsomákot). Nos, itt tulajdonképpen egy-két minimális utaláson valamint a karakterneveken kívül semmi sem reflektál az eredeti rajzfilmsorozatra, illetve mangára. Olyan alapvető tévedések, variálások, kavarások fordulnak elő a filmben, mint például Bulma karaktere. Emmy Rossum rendkívül dekoratív hölgyemény, ez tény, de Bulma akkor sem egy Han Solo-ba oltott Tomb Raider, és nem bánik ilyen jól a fegyverekkel. Yamcha sem ennyire vagány, főleg nem akkor, mikor először találkozik Bulmával. Az pedig, hogy Goku egy gimnáziumi lúzer csávó semmiképp nem tudtam megemészteni. Ezzel az „amerikai pités” vonulattal sikerült jó mélyre ledegradálni a filmet. Eleve ez a modernizálás nem tetszett, de hát én már az alapötlettől fogtam a fejem anno. Viszont külön örültem azoknak az elemeknek, amik igenis a sorozathoz kötődnek. Például Master Roshi (alias Zseniális Teknős, alakítja Chow Yun-Fat) karaktere viszonylag eltalált, a külsőt leszámítva. Azt tudni kell, hogy Teknős mester figurája a mangában és az animében eléggé perverz és szexmániás, ezt itt pár pillanatra egész jól ábrázolták. A kapszulából átalakuló motort is kiválóan jelenítették meg, valamint Goku súlyokkal való edzése is telitalálat (legalábbis abból a szempontból, hogy tényleg így (is) edzett). Valamint a sorozathoz hűen, a halott feltámasztás itt is fontos szerephez jut. Összességében viszont rajongói szemmel óriási nagy kapufa, sőt, ez a lövés kiszállt a stadionból drága készítők. Most jöjjön az objektív szemlélet, félrelököm a rajongói oldalamat, lássuk, hogy tiszta lappal megállja-e a helyét a film? Hát, nem igazán. Aki nem ismeri a DB univerzumát, az rendkívül erőltetettnek és gyerekesnek, hovatovább kaotikusnak és elkapkodottnak fogja találni az egészet. Az alapszitu eleve már nem érdekes eléggé, a harcok szódával elmennek, de a végső harc nevetségesen rövid, jó ha a 3 percet eléri… ez aztán a gigantikus összecsapás. Csak úgy mellékesen megjegyzem, a DB mindig is arról volt híres, hogy egy harc több részen át zajlik, mint ahogy az animék többségében (pl.: a DBZ-ben Dermesztő 5 percet jósolt az általa robbanásra ítélt Namek bolygónak, na most, ez az 5 perc öt 20 perces részig tartott). Szóval a film nem magával ragadó, de legalább látványos? Nem vagyok egy nagy CGI-fanatikus, de ez a látványvilág sem a legjobb, sőt. Goku híres KameHameHa! technikája – ami egy hatalmas kék sugár a kézből kilőve – itt inkább egy kis, szerény, kék lángoszlopnak néz ki. Az pedig szintén az öklendező-kategória, hogy ezzel az – alapvetően támadási – technikával még gyógyítanak is a filmben. Akkor minek is volt az animében varázsbab? Visszatérve a látványra: a film végén megjelenik Oozaru is, a félelmetes majomember. Annyira félelmetes, mintha egy vicsorgó citrom fenyegetne halálra csikizéssel. Megint felhozhatnám, hogy az igazi DB-ben, ez a majomember több méter magas, sziklákat tör össze a talpával, a kezével, az ordításával pedig hegyeket sodor el, itt pedig egy mélynövésű farkasember benyomását kelti, de minek is emlegessek fel ilyeneket? Ugye! A Szent Sárkány pedig inkább hasonlít egy génkezelt csernobili gyíkra, mint egy Szent Sárkányra. Pfff… Goku hajáról, és Piccolo fejéről már tényleg nem is ejtek egy szót sem. És ha ez még nem elég, a környezet színházi díszleteket idéz, a repülések pedig nevetségesek (repülések? Bocsánat… nagy ugrások). Őszintén szólva nem tudom kiknek szánták ezt a filmet. A rajongók mérgükben rögtön szupercsillagharcossá válnak e film hatására (rögtön 3-as szintűvé), a laikusok pedig ásítozni fognak. Ha megéri valami miatt megnézni a filmet (megéri, megéri, tényleg ezt a szót használom e mozi kapcsán?), akkor azok a szép és csinos színésznők, nevezetesen Bulma és Chi Chi (alakítja: Jamie Chung). Minden más elvesztegetett másfél óra. És most kedves rajongó társaim: gyűjtsük össze a 7 kristálygömböt, hogy többet ilyet soha, de soha ne kelljen átélnünk!

©2008 Pactolous -  DM system v0.4 | Powered by: Darh Media | Design by www.mitchinson.net | RSS