Daniel Broadwick – Játékos gondok
Papa
2009-06-26 20:19 
2
3166
| Rovat: Teltek-múltak a napok, hetek és hónapok, de az évek még nem. Azért annyira nem rohanunk előre. Daniel, Bob, és az idegengyűlöletből kigyógyult (vagy mégsem kigyógyult?) Samuel, a rododendron, együtt igyekeztek a Föld új lakóinak gondjait elsimítani. Mint például az alább következőt is.
Szép, meleg hőmérsékletű, kék éggel tarkított, tavaszias, októberi nap volt az a bizonyos. Főhőseink éppen az irodájukban ülve igyekeztek megoldást találni az élet egyik legnagyobb rejtélyére, a mikrózható pizzára. Fejenként már vagy másfelet megettek, de még mindig nem kerültek közelebb a megvilágosodáshoz. Talán ha Samuel is besegített volna, akkor több sikerrel jártak volna, ám ő éppen szigorú Atkins diétát tartott. Szóval ilyen szellemi kihívások közepette leledzettek, amikor betoppant kéttonnányi probléma! Négy lábon, egy testen, egyetlen ormótlan fej alatt. Az épület minden egyes porcikája úgy remegett, mintha legalább két tonnával nehezednének rá! Huh, ez egy súlyos poén volt. A hívatlan látogató: Bo C. Mue volt. Bo-t leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy nagy tehén! Még Bob sem tudta pontosan melyik fajból jöhetett, de abban megegyeztek, hogy azon faj hímjeinek vagy nagyon rossz ízlésük, vagy rettenetesen rossz dolguk van. Mue kis… nagyasszony szájából szinte fröcsögött a nyál, olyannyira kikelt magából, miközben ezt mondta: – Ez teljes mértékben felháborító! Elvárom hogy azonnal cselekedjenek! Amennyiben nem hajlandóak tenni valamit, akkor a legfelsőbb vezetéshez fordulok, hogy igazságot szolgáltassanak! Velem így nem lehet bánni! Tudják meg, hogy mindegyiküket be fogom perelni! És hasonló nyalánkságok, kevésbé leírható szóhasználattal. Úgy tízpercnyi ordibálás után végre főhőseink előtt is világossá vált, miért kell majd esetleg elszenvedniük a felsorolt kínzások mindegyikét. A probléma forrása roppant egyszerű volt: néhány fiatalkorú űrlény (persze mind fajtól függően más korúak), megtalálta az emberek által kifejlesztett számítógépes játékokat. Az is kiderült, hogy a fúria, aki most főhőseink irodájában tombolt, csupán csak az előőrsét képezi egy felháborodott tömegnek. Daniel elmagyarázta neki, hogy már az embereket is megosztották ezen programok, és kifejezte mennyire egyetért a tömeggel, és természetesen megígérte: azonnal cselekedni fog, és nem engedi többé hogy ilyen erőszakos dolgok kerüljenek a fiatalok szeme elé. Amíg ő beszélt, Bob és Samuel egyetértően bólogattak. A kifogásolt termékek megsemmisítésre kerültek, alig egy hét leforgása alatt. Helyükre az idegenek saját szoftverjei és játékgépei jelentek meg a boltokban. A kíváncsiságtól vezérelve Daniel vett egy ilyen szerkentyűt az irodába. Legnagyobb megdöbbenésére a rajta futtatható játék sokkal brutálisabb volt, mint bármi, amit eddig látott! Megkérdezte erről Bobot, aki ezt válaszolta: – Ja! Hát igen. A mi játékaink sem kedvesebbek a tiéteknél! – Akkor azokkal mi volt a baj? – Az hogy némelyikben olyan űrlényeket kellett lelőni, akik a valóságban békések, és általános tisztelet övezi őket. – De a ti játékaitokban is űrlényeket kell ölni! – Igen, de ők groziánok! Őket mindenki utálja! |
Hozzászólás
2009-06-26 20:32
2009-06-26 20:24
Éééés... pampamapamapmamap.... bummm... VISSZATÉRT! Újra itt van, újra itt van, újra itt van a kis csapat! Legalábbis egy rész erejéig biztos. De lehet hogy kettő? majd elválik a jövő héten!
* jelölt mezők kitöltése kötelező!