• Kezdőlap
• Rovatok
• Letöltések
• Kapcsolat

Ez az, ami kell (Open Stage – Kettes Székelylend)

Figyelem! A következő cikkben többször elhangozhatnak a következő szavak: beteg, őrült, hülyeség, állat. Azonban hangsúlyoznám már az elején, mindegyiket a lehető legpozitívabb értelemben használom. Mert ezek a srácok betegek, őrültek, hülyék, állatok. De tényleg. Én szóltam. Nem mellesleg pedig a honlap történetében először EXKLUZÍV interjút is olvashattok velük. Szóval katt és katt és katt!

Mire nem jó az internet… most azt nem fogom felsorolni, de egy biztos: olyan gyöngyszemeket találhat a szörfölő ember, hogy aztán alig tud kigyógyulni belőle, már ha egyáltalán akar. Open Stage. Valamikor az egyik híres videómegosztó portálon találkoztam zenéjükkel először. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most komoly-e vagy sem. Megnéztem még egy videójukat, és aztán megvilágosodtam. Azóta pedig fertőzött vagyok. Nagyon. Természetesen az Aranka, Szeretlek és a Nyomjátok Emberek című számokról beszélek. Ha definiálni kéne az Open Stage stílusát, akkor bajban lennék. A Kozma Attila és Lung László Zsolt által alkotott székely duó tulajdonképpen paródiacsapatként is aposztrofálható, de inkább stílusokat figuráznak ki, mint konkrét számokat (persze kivétel akad: a Letörtétek a tünkrünköt tiszta Madonna & Justin: 4 Minutes). Az új Kettes Székelylend elnevezésű lemezükön hallgathatunk mulatós diszkót, nyál-dance slágereket, ősmagyar-rock/Rammstein paródiát és rap-et is: mindezt persze székely akcentussal. A dalokon kívül pedig 15 (!) perces rádióadást illetve hangjátékokat is megtalálhatunk. A változatosság tehát adott, a poénok ülnek, a srácok rendkívül szimpatikusak: mi kellhet még? Az "Aranka, Szeretlek" videóklipje Fontos, hogy nem egy új Irigy Hónaljmirigyről van szó: az Open Stage más, és szerintem néhol elborultabb is. Komolyan, régen röhögtem fetrengve, levegőért kapkodva egy-egy sor miatt. Annyira betegek a dalok, annyira értelmetlenek, hogy az már jó. Először csak az üti meg az ember fülét, hogy „hol vannak a rímek?” aztán meg a „mik ezek a ritmusok?”. Majd ha túljutottunk a komoly vagy poén problematikán, akkor garantálhatom, hogy jól fogunk szórakozni. A "Nyomjátok Emberek!" klipje De talán az új lemezről is regélni kéne. Most nem vesézem ki számonként az albumot, túl sok poént lőnék le, ami felérne egy gyilkossággal, így csak a személyes kedvenceimet említem meg címszavakban. A Mesterkettes előrevetíti, hogy mire számíthatunk a fiúktól: szövegileg és zeneileg is. Az Aranka, Szeretlek-et remélem nem kell már senkinek sem bemutatni, ha mégis, akkor sürgősen tessék szem- és fülügyre venni. A Nyomjátok Emberek a „sírva-röhögős” kategória, főleg a kiállásnál. Itt kezdődött el nálam a rajongás. Erre a CD-re egy kibővített változat került, és ez nagyon örvendetes. Kár, hogy a május 9-ei EU UtcaFesztiválon a lényeg kimaradt (videó alant). A Letörtétek a Tükrünköt-öt már említettem feljebb: nagyon állat! A Támad a Szubcooltúra rockszámnak pedig odaítélem a „Legtöbb hülyeség egy dalban”-díjat. A Te Vagy, aki Kell főleg az angol bekiabálásokkal késztet minket konstans röhögőgörcsbe: szomorú, hogy egyesek az ilyen disco-dalokat tényleg komolyan gondolják, és még sikeresek is. A Semmi Pánik Bejbe vége pedig egy hatalmas piros pontot érdemel. A fiúk ráadásul még a stúdiómunkára is figyeltek: ez a lemez jól szól. Kitűnő hangszerelések, zenei megoldások, variálások; pedig ők „csak” egy paródiacsapat. Sok más együttes megirigyelhetné ezt a fajta igényességet. Arról nem is beszélve, hogy sugárzik az albumból az a szeretet, amit beléöltek. Az EU UtcaFesztiváli fellépésből részletek (a kamerarezgésekért elnézést!) Tudom, hogy mindenki más humorra vevő, de nem tudom nem ajánlani ezt a lemezt. Emberek! Ismerjétek meg az Open Stage-t, hallgassátok őket, és ajánljátok másoknak is! Így legközelebb talán többen lehetünk egy esetleges magyarországi koncerten; sajnos az EU UtcaFesztiválon kevesen indultak be. Szóval: hajrá Open Stage, hajrá Székelylend! EXKLUZÍV OPEN STAGE INTERJÚ Milyen volt az EU Utcafesztivál? Kozma Attila: Nagyon jó volt. Engem megleptek a rajongók, hogy tényleg vannak. Lung László Zsolt: Magyarországon egyre jobb fellépni. Fantasztikus érzés, amikor az ember nyomja a színpadon a saját dalait, és a nézőtér vele együtt énekel. Sajnáljuk hogy nem nyomhattunk legalább 1 órát, és úgy kb. 8 után. Szerintem nagyobb „cirkuszt” tudtunk volna összehozni, de így is szuper volt. Köszönet Viktornak, hogy meghívott bennünket oda! Honnan jött a zene iránti szeretet? KA: Hahaha, Eddán nőttünk fel! Ezért mindkettőnk elment egy bizonyos irányba. Na, persze ahogy az idő telik, az embernek is változik a zenei ízlése. LLZS: A zene iránti szeretetem a Mindehatótól van. Gyerekkorom emlékeinek nagyrésze zenéhez, és a focihoz kötődik. A metál muzsikán nőttem fel, és ez a skála az évek során csak szélesedett. Minden nap hallgatok zenét, ez az ami feltölt, ami inspirál, ami teljessé tesz. A zene egy olyan téma az életemben, amiről reggelig tudnék mesélni. Hála az Úrnak hogy van a földön zene! Mikor kezdtetek el komolyabban a zenéléssel foglalkozni? KA: Már a Színművészetin oktattak, így hála Istennek van technikai tudásunk is. Hangszeren én nem játszom, de ami a kötelező minimális felkészültséget jelenti, annak birtokában vagyok. LLZS: Mivel Toumas Holoppainen (Nightwish) a példaképem, ezért a zongorához jobban vonzódom, mint a dobokhoz pl. Természetesen nem ezért a példaképem. Van két Korg groove boxom amin szoktam bütykölni, de igazából egyelőre csak csodálom ahogyan ezt mások zseniálisan csinálják, mint pl. Nagy Szabolcs. Egy biztos: zenét vagy dalt írni csodálatos dolog. Én imádom. Hogy mikor kezdtem el ezt komolyabban? Nem tudom...ezt nem lehet annyira komolyan venni, kell egyfajta jó értelembe vett komolytalanság, hogy valami meghallgatható szülessen... azért feltenném ezt a kérdést pl. Vangelisnek is :) Vajon ő mit válaszolna? Mi az Open Stage név eredete? KA: Ezt még akkor találtuk ki, amikor azt hittük, hogy csak stúdiószínházzal fogunk foglalkozni. Nem akartunk a Peter Brook féle “üres tér” lenni. Aztán, hogy némileg változott a profilunk - a szabadtéri előadásokra értem, tehát olyan fellépésekre, amelyek nem igényelnek színpadi/színházi infrastruktúrát - lehettünk volna “két szép gumicszima”, vagy “tépett lájbik a hegyről” is, de ezt nem akartuk. Mi nyitottak vagyunk mindenre, ezért maradt az Open Stage. LLZS: A „Stílusgyakorlatok” című előadásunk alatt kellett csapatnevet választani, ami ezzel a profillal nem lehetett „csíkos szilvásgombóc”. Az Open Stage egy színházközeli név volt, és ezzel játszottunk le több mint 100 előadást. Aztán jött a CD, ami egy groteszkebb, és inkább showbiz világot képviselt, de már nem válthattunk, mert így ismert mindeki. Természetesen ettől nem ájultunk el, ugyanis a színház az továbbra is nagy szerelemnek számít, így abban is gondolkodunk a jövőben. Nemrég készítettük el a „Showtlanok” című előadásunkat, amit nagyon megszerettünk, és szeretnénk sok helyre elvinni, megmutatni.... Mi volt az első dalotok és hogy alkottátok meg? KA: Azt hiszem az Aranka, Szeretlek. Egyszerű volt: egy erdélyi boyz együttes felvételét hallgattuk és szétröhögtük magunkat. Ők komolyan gondolták, mi nem. Ennyi. LLZS: Az első dalunk a Stílusgyakorlatok előadásunk alatt született. A téma kapcsán írtam egy hip hop verziót is egy népszerű romániai csapat alapjaira. Talán az Aranka következett, de ha jól emlékszem a Nyomjátok Emberek! dalnak a szövege akkor már régen a számítógépemben lapult. Nagy Szabolcs meg szenzációs munkát vitt bele, ezek a dalok úgy szólnak, ahogy azok meg voltak álmodva. Mit szól a család a sikerekhez? KA: Röhögnek ők is.. LLZS: Apum már 1979-ben meghalt, édesanyám is lassan két éve hunyt el. Soha nem tudtam meg hogy anyumnak volt-e ideje meghallgatni az első CD-t. Az anyag benne volt a lejátszóba, a betegágya mellett. Az előadásainkon/koncertjeinken amikor az egészsége engedte, ott volt, nagyon-nagyon büszke volt rám, és miliméter pontosan figyelte a tevékenységemet, mint ahogyan most is. Nemrég jelent meg a Kettes Székelylend. Mire számíthatnak a rajongók a továbbiakban? Lesz új klip? Vagy most a fellépésekre koncentráltok? Esetleg már formálódnak az új dalok? KA: A "munka" sosem áll meg. Ha lehetne jó minőségi felvételt készíteni, minden pesti út alatt összejöhetne egy rosszabb album, annyi hülyeséget összehordunk vezetés közben. Gondold el: 12 óra az út! Klipp, stb. lesz, (rövid) idő kérdése. LLZS: Természetesen nem maradunk ki a klipkészítés műfajából sem, agyalunk rajta ezerrel, remélhetőleg max. egy hónapon belül leforgatjuk. Új dalok konrétan még nem formálódnak, fellépésekkel vagyunk lekötve nagyrészt, forgatásokkal stb…egy DVD anyagnak állunk neki hamarosan, amit ősszel szeretnénk piacra dobni. A weboldal újrahangszerelését is hamarosan megejtjük, mert mostmár ráfér egy kis “meszelés” :) Miért nem szabad a kecskét a pingvin csőrével izgatni :)? KA: Mert a kecske, angol tudósok szerint, ilyenkor kezdi el termelni az Mc 100-as enzimet, amely lebonthatja a pingvin szinaptikus elektromos kisüléseit, azáltal, hogy oldja a csőrét képező ortonitrofoszfátot, amelyet a c123aaad kódjelű gén termel. LLZS: Azért mert ha a kecskét felizgatod a pingvin csőrével, akkor megcsal a barátnőd :) Köszönöm az interjút! További minden jót, és sok sikert! Mi is köszönjük, hogy megkerestél! A zenekarról többet is megtudhattok honlapjukon, sőt, a Kettes Székelylend-et is megrendelhetitek: www.open-stage.ro

©2008 Pactolous -  DM system v0.4 | Powered by: Darh Media | Design by www.mitchinson.net | RSS