Righteous Kill: A törvény gyilkosa

Engedtessék meg nekem hogy a színészi alakításokkal kezdjen a film boncolgatását. A két főszereplő, a két legenda, a két nagyágyú a Szemtől szemben (Heat) óta most játszik először együtt egy filmben. Mielőtt belekezdtem volna ebbe a kritikába utánajártam hogy mások hogyan vélekednek mostani alakításukról. Jó néhány helyen fedeztem fel azt, valamilyen formában, hogy a két szár megfáradt, nem olyan átütő az alakításuk mint mondjuk tíz évvel ezelőtt lett volna. Ehhez két dolgot fűznék hozzá: együtt már több mint 130 évesek (ami mondjuk nem nagy mentség, de azért érdemes megemlíteni), és olyan rendőröket játszanak, akik egész életüket bűnüldözéssel töltötték, lövöldözések, verekedések… egy ilyen élet után megnézném, hogy a legtöbb ember mennyire lenne energetikus. Mit akarok ezzel mondani? A megfáradt alakításuk szerintem tökéletesen illik a karakterekhez. Persze, a forgatókönyvírók végezhettek volna jobb munkát is, de szerintem Pacino és De Niro teljesen hihetően hozzák a figurájukat. A többiek viszont abszolút elvesznek a két legenda mögött, és nem mellék hanem töltelék szereplőként vesznek részt a dolgok menetében.

Ez a film egyébként nem tudja elkerülni, hogy a Heat-hez hasonlítsam, hasonlítsuk. Az a film egy remekmű, egy gigászi alkotás a maga majd három órájával. Miért emelem ki a hosszát? Azért mert kétszer annyi, mint az RK-é. Ebből adódik talán az egyetlen igazi problémám a filmmel kapcsolatban. A Heat-et néha unalmasnak éreztem, gyakran belassult, de legalább olyan mélységekben tudták kidolgozni a két karaktert, hogy lehetetlen volt nem együtt érezni velük, nem beleképzelni magunkat a helyzetükbe. Az RK-ban azonban erre nincs idő, és én például nagyon úgy éreztem hogy csak belelöktek valamibe, amihez nincs túl sok közöm, tehát nem együtt élek a filmmel, hanem csak egy külső megfigyelő vagyok. A rövidebb időtartam viszont felgyorsítja a film menetét, így én például egy kicsit sem untam.

A képi hatások, az árnyékok kezelése, a hangok mind-mind teljesen megfelelőek, de ahhoz abszolút kevesek, hogy az ember moziban akarja megnézni a filmet. Lényegében egy sztereo hangszórós tévén sem veszik el annyi minden, hogy ne érné meg ott megnézni. Egyetlen pillanatot emelnék ki csak innen (spoileres lehet, szóval csak saját felelősséggel tessék olvasni): Amikor De Niro arcán megjelenik a pisztolyának árnyéka, előrevetítvén az elkerülhetetlen végkifejletet, az nekem nagyon tetszett.

Sajnálatosan nem minden fenékig tejfel (hiszen még a törpikéknek is ott van Hókuszpók)! A fentebb említett néhány probléma mellett megemlítenék még egyet, ami szerintem nem vált a film előnyére. Aki ugyanis odafigyel a megfelelő helyeken… nos annak nem igazán lesz meglepetés a film vége. Azért a készítők még így is igyekeztek háttérben tartani a gyilkos kilétét, de a bonyodalmak, a nyomozás az összeesküvések egy kissé komikussá válnak, ha az ember a film felénél rájön ki a tettes (ami egy krimi esetében nem szerencsés).

Mindent összevetve viszont szeretem ezt a filmet! Nem lesz klasszikus, nem igazán mérhető össze Pacino és De Niro legendás filmjeivel, de megteszi a magáét azért, hogy a néző szórakoztatva legyen egy másfél óráig. Moziban talán kihagynám, de a DVD változatba mindenképpen érdemes lesz beruházni. Pontszámosítva pedig egy kövér 7/10.