Spider-Man, Spider-Man, does whatever a spider can!
Papa
2008-11-06 16:50 
0
9384
| Rovat: De mint tudjuk, a pókok nem tudnak filmet készíteni! Ahogy az a stáb sem nagyon, amelyik immáron három alkalommal pottyantott valami rakat szerencsétlenséget a filmvászonra! Igen, az Öt perc visszatért, és most valahogy Pókemberes hangulatban vagyok! Kár hogy a filmek készítői sosem éreztek így.
Tehát vegyük sorba mi is történt idáig: első film. Minden rajongó megnézi, mert mégiscsak kedvenc Pókfejünk lendül mozgásba, mégpedig egészen szép körítéssel. A laikusok pedig megnézik, mert egy remek és nagyon látványos akciófilmre várnak. Utóbbiak valamennyire ki lettek elégítve (a film által, nyugi, senki sem maradt le egy olyan vetítésről ahol valami perverz dolog történt a nézőtéren, legalábbis én úgy tudom nem volt ilyen), míg a rajongók… hát maradjunk annyiban hogy az a rajongó, aki szerint az a film jó volt, az nem rajongó! Az egész botrány Tobi Meggárgyul akárkivel kezdődött! Aki életében két Pókember füzetet is a kezébe vett, az pontosan tudja, hogy ez a máléképű, semmirekellő paprikajancsi olyan messze áll Peter Parkertől, mint én a Hulk-tól (azok kedvéért akik nem ismernek: nem hasonlítok a Hulkra, becsszó). A színészi teljesítményét pedig ne is firtassuk, mert hiszen nincs sok neki. Sebaj, a filmet vették mint a cukrot, már sínen volt a második forgatás! Kár hogy nem a stáb legtöbb tagja. Tehát menetrendszerűen jött a kettő és a három, és még legalább hármat terveznek! Ehhez csak egy baseball nevű amerikai játékból tudnék hozzátenni valamit: első hiba, második hiba, harmadik hiba… KI VAGY ÁLLÍTVA!  Mielőtt részletekbe bocsátkoznék, hadd említsem meg azt, amit a legnagyobb rejtélynek találok ezeknek a filmeknek a kapcsán: Stan Lee, aki megannyi összetett, csodálatosan kidolgozott karakter és történet megálmodója, hogyan adhatta a nevét ehhez a rakás szerencsétlenséghez? Nem hiszen hogy annyira rászorulna a pénzre, hogy ezt be kellett volna vállalnia. Habár ki tudja? Lehet hogy a kismillió képregény jogaiból csak egy New Yorki garzonra futja, és még a tömegközlekedést is igénybe kell vennie. Az én elképzelésem az, hogy a forgatókönyvet látta, még itt-ott beletekintett a forgatás menetébe, aztán mikor már észrevette hogy ez az egész szar, akkor már nem volt kiút! Amikor még odaadta a jogokat, akkor inkább úgy dönthetett, hogy ha már szar, legalább próbáljuk meg annyira felhájpolni (hogy szépen magyarul fogalmazzak), hogy legyen aki megnézi! Bármi is történt, ezek a filmek sem a képregények szelleméhez, sem a karakterhez, sem Stan Lee-hez nem méltóak. Arról nem is beszélve, hogy mennyi ember érezte magát rosszul amikor meglátta ezt a holivudi limonádét a vásznon. Tudom, tudom! A képregényeket filmre vinni nagyon nehéz feladat. Hiszen a füzetekből van 600 rész, míg ha egy film 3 óránál több, akkor már elég sok mindenkit elrettenthet. Márpedig egy Pókember történet, ha csak a keletkezésre vonatkozó részeket tekintjük, legalább egy hat-hét órás filmet érdemelt volna. Akkor talán kialakult volna az a fajta együttérzés a karakterrel, ami a képregények olvasása közben keletkezik. Persze ehhez az is kellett volna, hogy a színész együtt éljen, azzá váljon, akit alakítania kell! Nem tudom hogy Tobi haver mennyi Pókembert olvasott el, de még saccolni sem mernék 10-nél többre. Még az is elég lett volna, ha a Wikipedián erre vonatkozó bejegyzést áttanulmányozza! Igen, elvesztett volna egy estét az életéből, de talán képben lett volna azzal kapcsolatban, hogy kit is kellene megformálnia. Mindegy. A színészeket nem szokásom túl sokat ócsárolni, mert lehet hogy csak pontosan követték a direktor utasításait. Annyit kiemelnék, hogy ugyan Kirsten Dunst sem igazán hiteles Mary Jane Watson, de azért eléggé dögös ahhoz hogy lekösse a férfi és leszbikus nézőket. Legalábbis nekem bejön, ezt meg én írom, szóval a fenti állítást igazságnak fogadom el. Aki ellenkezik, az pereljen be! Matt Murdock (Daredevil) az ügyvédem! |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!