Felejtés
Írisz
2008-10-28 13:51 
0
2937
| Rovat: Érzések. Hangulat. Élmény. Vágy. Ismeretlen. Érdeklődés. Keserűség. Fájdalom. Hiányod.
Szavak, melyek itt kavarognak a fejemben. Hogyan fogalmazzam meg, mit érzek most. Hidd el, szeretném neked elmondani, de nehéz. Ó várj, csak azt hiszem, rájöttem, mit teszek. Mesélek neked, hisz úgy is szeretted hallgatni hangom rezdüléseit az ajkamon. Az ablakhoz lépek, időhúzás, erőt kell merítenem, de a látvány nem segít. Kavargó szél mardossa a fák kérges testének sárga ruháját. Tudod, eszembe jutottál a minap és elővettem ismét a könyvet, amelyet tőled kaptam. De nem mertem újra elolvasni, féltem fájni fog. Fájni fog még ennél is jobban. Így hát csak megnéztem a borítót és a fényképet. Ó igen, a kép. Majd pedig félszegen kinyitottam, de nem- nem kezdtem el olvasni. Csupán csak egy mondatot, mely kézzel volt írva és mindennél többet jelentett nekem. Mond, hogy lehet az, hogy még mindig nem tudlak elfejteni? Hangod, csókod íze, mosolyod mind-mind, amit adtál, folyamatosan elő lép lelkem légdarabjaiból. Próbálom a hibákat keresni benned, próbállak utálni, gyűlölni… De nem megy! Miért!? Nem bírom. Hívnálak, írnék neked, de tudom, nem lehet. Te gondolsz még néha rám? Vagy soha nem is szerepeltem a gondolataidban? A szívedben nem, azt tudom, inkább meg sem kérdezem. Vagy az volt a baj, hogy a szíveddel is kezdtél rám gondolni? Kérlek, mond el mi volt a baj? Velem!? Itt az ideje, hogy elmenj. Hagyj békén, kérlek! Ne, ne érj hozzám, menj el, nem mesélek tovább, nem akarok többé emlékezni. Nem akarom többet a szobádat, az arcodat, magam előtt látni.  |
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!